Végleg kiutasították a brit terroristafeleséget az Egyesült Királyságból

Minden remény elveszett Shamima Begum számára, a bíróság szerint ugyanis biztonsági kockázatot jelent.

Péntek délelőtt döntött a brit legfelső bíróság: Shamima Begum, aki 2015-ben elhagyta az Egyesült Királyságot, hogy az Iszlám Állam terrorszervezethez csatlakozzon Szíriába, nem térhet vissza az országba. A döntés értelmében a most huszonegy éves lány nem léphet be az országba, és állampolgársága 2019-es elvesztése ellen sem tiltakozhat. Két évvel ezelőtt ugyanis úgy határozott a legfelső bíróság, hogy Begumot megfosztják állampolgárságától, akkor azonban fellebbezhet a döntés ellen, ha engedélyezik visszatérését az országba.

– Nem engedhetjük meg, hogy egy brit származású nő, aki iskolásként Szíriába ment, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, visszatérjen Nagy-Britanniába, és megtámadja az állampolgárságát elvevő kormányt. A lány biztonsági kockázatot jelent az országnak

– hangzott el ma délelőtt Londonban a brit legfelső bíróság döntése.

Shamima Begum bangladesi állampolgár is, a dél-ázsiai ország azonban szintén megtagadta tőle az állampolgárságot, és a döntésük értelmében az országba sem léphet be Fotó: Facebook

James Eadie, a brit belügyminisztérium jogi képviselője már tavaly novemberben utalást tett arra, hogy Begum visszatérése az Egyesült Királyságba jelentős nemzetbiztonsági kockázattal járna. Az ügyvéd hozzátette, hogy egyébként sem lenne helyes, hogy egy külföldi illetőségű, nem brit állampolgár, akit terrorizmussal vádolnak, részt vegyen olyan jogi eljárásokban, amelyekben a törvények szerint nem vehetne részt. London korábbi döntése értelmében az Iszlám Államhoz csatlakozók veszélyt jelentenek az ország biztonságára, és habár Begum kiskorúként utazott ki, 18 éves kora után is a terrorszervezet területén maradt. A bangladesi szülőktől származó Begum két diáktársával 15 éves korában, 2015-ben hagyta el Nagy-Britanniát, hogy Törökországon keresztül Szíriába utazva csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. Begum nem sokkal azután, hogy a közel-keleti országba érkezett, feleségül ment a holland származású Yago Riedijkhez. Házasságukból három gyermek született, azonban mindannyian életüket vesztették. A fiatal nő jelenleg az észak-szíriai al-Hol menekülttáborban tartózkodik, ahonnan alkalmanként telefonon tud értekezni a brit ügyvédjével.

– A meghallgatáshoz való jog nem jelenti azt, hogy más szempontokat, mint például az állampolgárok biztonságát, nem veszünk figyelembe

– mondta Robert Reed, a legfelső bíróság elnöke.

Magnus Ranstorp svéd, terrorizmussal foglalkozó szakértő szerint bár korábban a nőket nem tekintették különösebben veszélyesnek az Iszlám Állam szolgálatában, egy nőkből álló erkölcsrendészeti szerv éppen ennek ellenkezőjét bizonyította. A kutató hangsúlyozta, hogy ez idáig több, európai származású nőről derült ki, hogy ilyen szervezetnek voltak a tagjai, közéjük tartozott Begum is, vagy a németországi Jennifer W.

Megbánták múltjukat a terroristafeleségek. Nem Begum az első terroristafeleség, aki haza szeretne térni a szíriai menekülttáborokból. Múlt héten a kurd ellenőrzés alatt táborokból svéd állampolgárságú nők jelentették be, hogy beperelték Svédország kormányát, amiért nem tettek semmit annak érdekében, hogy hazaszállítsák őket és gyermekeiket – habár álláspontjuk szerint ez kötelességük lett volna. Stockholm azonban már több alkalommal megpróbálta hazahozni a gyermekeket a táborokból. 2019 májusában például a svéd–norvég állampolgárságú Michael Skråmo – aki az Iszlám Állam számára toborzott tagokat 2019 márciusában bekövetkezett haláláig – hét gyermekét szállították Svédországba az al-Hol menekülttáborból. Az ügy súlyos vitát váltott ki, sokan ellenezték, hogy esetlegesen radikalizálódott gyermekeket engedjenek be az országba. Azok, akik nem támogatják az Iszlám Államhoz kötődő nők visszatérését, azzal érvelnek, hogy nem tudnak megbizonyosodni arról, hogy a hazatértek nem veszélyeztetik az ország biztonságát.