A szapporói kerületi bíróság szerdán úgy döntött, hogy alkotmányellenes Japánban az azonos neműek házasságának tilalma. A jelenleg érvényben lévő alaptörvény mindazonáltal leszögezi: a házasság egy férfi és egy nő egyetértésén alapuló életközösség. Japán egyébként az egyetlen ország a világ legfejlettebb államait tömörítő G7-csoportban, ahol nem ismerik el teljes mértékben az azonos neműek partneri viszonyát. Az LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) kitörő örömmel fogadta a bírósági határozatot, ám ahhoz, hogy a mindennapok valóságává váljon a házasságkötés az azonos neműek között, törvény-, illetve alkotmánymódosításra lesz szükség, ami a társadalmilag konzervatív Japánban eltarthat egy ideig. Sőt, megfigyelők szerint egyenesen kérdéses, hogy Japán a bírósági döntés hatására be fog-e vezetni reformokat.
Szakértők rámutatnak, hogy a mai döntés precedensértékű lehet a Japánban folyó négy másik hasonló bírósági ügyben.
A kisebbségi csoportra vonatkozó japán jogszabályok Ázsiában liberálisnak mondhatók, ám a társadalmi nyomás miatt a helyi LMBT-csoportok többnyire láthatatlanok maradnak. Persze a kelet-ázsiai szigetország a Nyugat szemében még így is ultrakonzervatív. Ezt jól példázza az az eset, amelyben egy japán transznemű férfi csak úgy ismertethette volna el hivatalosan, hogy ő tulajdonképpen nő, ha sterilizálással is együtt járó nemváltó sebészeti műtétnek veti alá magát.
Fotó: MTI/AP/Kyodo News/Fukai Johei
Az utóbbi években nagyjából egy tucat japán önkormányzat döntött úgy, hogy saját kezdeményezésre elismeri az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Bár az ilyen partneri kapcsolatok bejegyzése jogilag nem bír kötelező erővel, de segít elejét venni a hátrányos megkülönböztetésnek olyan mindennapos dolgoknál, mint például a lakáskeresés. A jelenlegi szabályozás értelmében az azonos nemű párok kaphatnak igazolást az élettársi viszonyról a helyi önkormányzatoktól, amelynek segítségével közösen bérelhetnek lakást, meglátogathatják egymást a kórházban.
Összeházasodniuk viszont nem lehet, továbbá nem örökölhetik egymás vagyonát, s nem gyakorolhatnak szülői jogokat a másik gyermeke fölött.
A szapporói bíróság egyidejűleg elutasította három azonos nemű hokkaidói pár kereseti kérelmét, amelyben egyenként egymillió jen (2,8 millió forint) kártérítést követeltek a japán kormánytól, amiért szerintük mulasztást követett el a jogalkotásban, nem téve lehetővé házasságkötésüket. A felperesek ügyvédjei mindazonáltal kiemelték, hogy az ügy nem a kártérítésről szólt, hanem arról, hogy a bíróság ismerje el: alkotmányellenes az állam álláspontja az azonos neműek házasságáról. Bár az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat 1880 óta nem tilos, ám a társadalmi megbélyegzéstől való rettegés miatt az érintettek sokszor még saját családjuk elől is titkolják másságukat.
