Csökkenti Ferenc pápa a vatikáni fizetéseket

A meglepő intézkedés oka, hogy a járvány drámaian sújtja a Szentszék bevételeit.

Vatikánváros, 2021. február 21. Ferenc pápa a hagyományos vasárnapi Úrangyala (Angelus) imádságot mond vatikáni lakosztályának a római Szent Péter térre néző ablakából 2020. február 21-én. MTI/EPA-ANSA/Claudio Peri Fotó: Claudio Peri

Ferenc pápa bejelentette, hogy csökkenti a fizetését a Vatikánban dolgozó, egyházi személyeknek, mivel a koronavírus-járvány közepette drámaian visszaestek a Szentszék, vagyis a római katolikus egyház központjának a bevételei. A 84 éves, munkáscsaládból származó egyházfő ugyanakkor már többször hangoztatta, hogy senkit sem szeretne elbocsátani ebben a nehéz időszakban.

A szerdán kiadott apostoli levélben az áll, hogy a bíborosok jövedelme tíz százalékkal, a többi egyházi személyé pedig három és nyolc százalék közötti mértékben esik vissza április 1-jétől kezdődően.

Egy vatikáni elöljáró elmondása alapján emberemlékezet óta ez az első eset, amikor egy pápa ilyen intézkedést vezet be. A szentatya azzal indokolta a döntését, hogy a koronavírus-járvány a vatikánvárosi állam és a Szentszék minden bevételi forrását negatívan érintette, így kötelességének érezte, hogy egyensúlyt teremtsen a bevételek és a kiadások között.

Ferenc pápa miséje a vatikáni Szent Péter-bazilikában Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján, 2021. február 2-án
Fotó: MTI/EPA/AP pool/Andrew Medichini

A katolikus egyházfő a Vatikán többi, világi munkavállalóját szeretné megóvni a nehéz gazdasági körülmények között, így őket a fizetéscsökkentés nem érinti.

Ezeknek az alkalmazottaknak, például a rendőröknek, a karbantartó személyzetnek és a múzeumi dolgozóknak ugyanis magasabbak a létfenntartási költségeik, mint az egyházi személyeknek – a világi alkalmazottak közül sokaknak ráadásul a családjuk fenntartásáról is gondolkodni kell.

A bíborosok körülbelül négy-ötezer eurónyi fizetést kapnak egy hónapban, és jóval a bérleti díjak alatt tudnak lakáshoz jutni. A legtöbb pap és apáca pedig Rómában található vallási közösségekben, például szemináriumokban, zárdákban, plébániákon, egyetemeken és iskolákban él, így őket kevésbé viseli meg a gazdasági visszaesés.

A Vatikán pénzügyi szakértői szerint 2021-ben mintegy 213 millió euró bevételre tud szert tenni a Szentszék, ami ötvenmillió eurós bevételkiesést, vagyis harmincszázalékos csökkenést jelent 2020-hoz képest.

Az irányító testületnek már a második éve kell a tartalékaihoz nyúlnia: előrejelzések szerint 2021-ben negyvenmillió eurós összeget kell kivennie a félretett pénzéből. A koronavírus-járvány miatt elrendelt biztonsági intézkedések folytán ugyanis a katolikus templomoknak be kellett zárniuk, vagy nagymértékben korlátozniuk kellett a szentmiséken részt vevő hívek számát, aminek következtében jelentősen csökkent az adományok mértéke is. A Vatikánnak hatalmas bevételkiesést jelent továbbá a turisztikai látványosságok bezárása is. A Vatikáni Múzeum 2019-ben mintegy hatmillió látogatót fogadott, ám a múlt év nagy részében zárva volt, és ez nem lesz másképp az idei nagyhéten sem, amely általában az év legforgalmasabb időszakának számít turisztikai szempontból. A Szentszék költségvetéséből olyan római szervezeteket fedez, amelyek többek között az 1,3 milliárd tagot számláló katolikus egyház irányításáért felelnek.