Elnémíttatott kijevi ellenzék

Az Ukrajnát különösen hátrányosan sújtó világjárványt kihasználva Volodimir Zelenszkij elnök erőteljesen lépett fel politikai riválisaival szemben. A Magyar Nemzet által megkérdezett kijevi politikai elemzővel arra kerestük a választ, hogy Zelenszkij miért lépte meg azt, amit még elődje, Petro Porosenko sem mert megtenni.

National Guard soldiers walk past an advertising banner of the ZIK TV channel, in front of the building where the TV channel is located in the center of Kyiv, Ukraine on 03 February 2021. Ukrainian President Volodymyr Zelensky introduced sanctions against three of Ukraine's TV channels: 112 Ukraine, ZIK and NewsOne accuse of being financed by Moscow and a pro-Russian politician Viktor Medvedchuk, seen as an ally of Russian President Vladimir Putin, as local media reported. All three Ukrainian channels 112 Ukraine, ZIK, and News One were blocked on 02 February 2021. (Photo by STR/NurPhoto) (Photo by STR / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: STR

Volodimir Zelenszkij előbb három ellenzéki televíziós csatorna bezárását jelentette be: egyik percről a másikra sötétült el a NewsOne, a 112 Ukraina és a ZIK. Közös bennük, hogy mindhárom ellenzéki beállítottságú volt, rendszerint kemény kritikával illették a kormányt és az államfőt. Papíron a médiumok tulajdonosa az Ellenzéki Platform – Az Életért nevű párt parlamenti képviselője, Tarasz Kozak volt, de nyílt titok, hogy valójában Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát politikus tulajdonába tartoztak. Nem is késett sokat a folytatás, a nemzetbiztonsági tanács javaslatára az ország első számú ellenzéki politikusával és családjával szemben is leszámolásba kezdtek, zárolták teljes vagyonukat, amit csak úgy menthetnek ki, ha eladják azt külföldre. Az ukrán államfő a bírósági per nélkül meghozott politikai döntést az érintett csatornák nemzetellenes, orosz propagandájával indokolta, a büntetőintézkedéseket pedig törvénytelen pénzügyi machinációkkal magyarázta. Az államfő döntéséhez a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata adta a jogalapot, ami az ellenzék szerint alkotmányjogi szempontból kétes.

Hivatalosan a gazdasági szankciók következtében némultak el az adók, a hatalom lépése nem a sajtószabadság korlátozására irányult. Ezzel szemben az ellenzék egy része cenzúráról és a sajtó elleni fellépésről, szándékos megfélemlítésről beszél. A példátlan történéséket a Kárpátaljai Megyei Tanács egyes képviselői is elítélték, a magyar frakció is tiltakozó levelet írt az elnöknek.

Az ügy hátterében az új amerikai adminisztráció és a kormánypárt csökkenő népszerűsége is állhat. Ezt már Olekszij Jakubin politológus mondta a Magyar Nemzetnek. – Egy demokráciában természetes jelenség, hogy a hatalom és az ellenzék a médiatérben rivalizál egymással, megpróbálják meggyőzni saját igazukról a választópolgárt. Ám az nem demokratikus válasz a hatalom részéről, hogy bezárja a neki nem tetsző csatornákat, ez csak a kormányoldal gyengeségéről árulkodik – kezdte értékelését Jakubin. Az elmúlt időszakban felgyorsult a kormánypárt, a Nép Szolgája népszerűségvesztése: ma már csupán a negyedik legtámogatottabb párt az országban. Egy február elején közölt felmérés szerint a 2019-es választásokon a szavazatok 43 százalékát megszerző Nép Szolgája 13,5 százalékos támogatottságú, az Ellenzéki Platform 19,8 százaléknyi szavazatot szerezne.

– A történet azért is ijesztő, mert a médiumok bezárását nem előzte meg bírósági eljárás, egyik pillanatról a másikra született ez a nyilvánvalóan politikai indíttatású szankció. Rossz jel a társadalom egyes rétegeinek is, például a vállalkozóknak, akiknek azt üzenik, hogy nem bízhatnak a jogbiztonságban, bárkitől bármikor bármit elvehetnek – mondta az elemző, aki szerint Zelenszkij lépései egyre inkább kezdenek hasonlítani a Porosenko-éra utolsó éveire. Olekszij Jakubin nem gondolja, hogy ez megállítja Zelenszkij támogatottságának a csökkenését, épp ellenkezőleg. Mindemellett felbátorítja a radikális csoportokat, amelyekkel még meggyűlhet a baja. – Az államfő saját magát zárja ki a centrista, integráló politikusi szerepkörből, és inkább a nemzeti érzelmű, jobboldali tábor felé kacsingat. Csakhogy ott nem terem neki babér, jelentős támogatottságot körükben nem tud szerezni, ami már középtávon a politikai ellehetetlenülését jelentheti – véli a politológus. Szerinte az is téves, rossz kifogás a részéről, amikor a nyugati nagyhatalmak nagyköveteivel takaródzik, mondván, hogy ők is támogatják a döntést. – Igen ám, csakhogy ne feledjük azt sem, a külföldi országok Kijevbe vezényelt diplomatáit nem az ukrán polgárok választják, viszont az országban működő pártok legitimitását a választásokon szerzett támogatásuk biztosítja – hangsúlyozta Olekszij Jakubin.