Fellángol-e az északírek haragja a brexit nyomán?

Kettős teher nehezedik Boris Johnson brit miniszterelnökre, mivel nemcsak az Egyesült Királyságon belül, hanem London és Brüsszel között is egyre nő a feszültség a brexitmegállapodáshoz csatolt észak-írországi protokoll miatt.

Londonderry, 2019. március 20. Az Európai Unióból történő brit kiválást ellenző, a határ eltörlését követelő felirat egy közlekedési táblán, a háttérben Maurice Harron északír művész A választóvonalon átnyúló kezek című szobra az ulsteri Londonderryben 2019. február 28-án. MTI/EPA/Neil Hall Fotó: Neil Hall

Az éveken át tartó brexittárgyalások egyik legnagyobb kihívását az jelentette, hogy a felek elkerüljék az Ír-szigeten belüli fizikai határ visszaállítását, hiszen az Ír Köztársaság és Észak-Írország között évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. Vámhatár felállítása nélkül viszont az Egyesült Királyságnak egyfajta hátsó bejárata lett volna az Európai Unió egységes piacához, mivel Írország az unió tagállama.

A 2021. március 15-én közreadott képen a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti határellenőrzés ellen tiltakozó plakát az észak-írországi Forkhill közelében 2019. október 15-én
Fotó: MTI/EPA/Javier Etxezarreta

A megoldást végül az észak-írországi protokoll jelentette, amely nem az Ír-szigeten, hanem Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, az Ír-tengeren alakított ki vámhatárt. A koronahű északír unionisták azonban közel sem elégedettek az eredménnyel, mivel úgy látják, hogy a brexitmegállapodás elszakítja őket az Egyesült Királyság többi részétől.

– Észak-Írország akár profitálhatna is abból a köztes helyzetből, hogy egyszerre tartozik az Egyesült Királyság belső piacához és valamilyen formában az Európai Unió vámterületéhez, de a praktikus szempontokat felülírták a politikai lojalitási kérdések

– mondta a Magyar Nemzetnek Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője, hozzátéve, hogy a határ miatt keletkezett feszültség szimbolikus. A brexit hatására ugyanis felerősödtek az Egyesült Királyságban maradást és az Írország egységesülését támogató északírek szemben álló politikai törekvései.

Nemrég unionista félkatonai csoportok azzal fenyegették meg Boris Johnsont, hogy felrúgják az 1998-as nagypénteki egyezményt – amely évtizedeken át tartó vérontás után megteremtette a békét a katolikus, egyesült Írországért harcoló csoportok, valamint az unionista, protestáns északírek között –, ha nem módosítják az észak-írországi protokollt.

– Ha ez nem történik meg, kinyílik Pandóra szelencéje, ami tüntetéseket és politikai krízist fog előidézni

– figyelmeztetett David Campbell, a félkatonai csoportokat képviselő Lojalista Közösségek Tanácsának elnöke. – Az Egyesült Királysághoz lojális közösség rendkívül dühös. Ez a harag pedig felülmúlja a társadalmi különbségeket – a nyolcvan év felettiek éppúgy dühösek, mint a tinédzserek –, és egységet teremt a különböző unionista csoportok között – tette hozzá Campbell.

Az Egyesült Királyságon belül erősödő feszültség hatására Boris Johnson egyoldalúan meghosszabbította a türelmi időt, amely alatt még nem kezdődik meg az Angliából, Skóciából és Walesből Észak-Írországba tartó áruk ellenőrzése. A kormány eredetileg március végéig kapott haladékot a mechanizmus életbe léptetésére, ám a miniszterelnök ezt október elejéig kitolta, hogy a brit vállalkozásoknak még több idejük legyen alkalmazkodni az új kereskedelmi szabályokhoz. A brit kormányfőre így most már nemcsak a saját országa gyakorol nyomást, hanem az EU is, amely jogi eljárást indított az Egyesült Királyság ellen a brexitmegállapodás megsértése miatt.

Boris Johnson brit miniszterelnök az uniós tagságól szóló szavazás előestéjén
Fotó: Reuters

Szabó Barnabás szerint ugyanakkor a feleknek nem érdeke megakasztani a határellenőrzés bevezetését, és az indulatok csillapodhatnak, ha sikerül leküzdeni a lakosságot és a kereskedőket bosszantó adminisztratív akadályokat.

– Ha sikerül olyan bürokráciát kiépíteni ehhez, amely nem túlságosan zavaró, és az Európai Uniót is kielégíti abban a tekintetben, hogy követni tudja, milyen termékek érkeznek a vámterületére, akkor ennek a határkérdésnek már nem lesz olyan nagy jelentősége

– mondta a szakértő, aki hozzátette, hogy ha most sikerül is megoldani ezeket a problémákat, az északírek indulatai később újra a felszínre törhetnek, hiszen a protokoll megtartásáról négyévente népszavazást kell kiírni.

– Ha az új határ nagyon sok akadályt gördít Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi részének kereskedelme közé, akkor biztosan használható lesz még később is szimbólumként abban a kérdésben, hogy jó lenne-e Észak-Írországnak, ha az Európai Unió, tehát Írország része lenne – magyarázta Szabó Barnabás.

A The Sunday Times brit vasárnapi lap januárban közzétett felméréséből kiderül: egy népszavazás esetén az északírek többsége, 47 százalék az Egyesült Királyságban maradna, 42 százalék az Ír Köztársasághoz tartozna. A fiatalabb korosztályon belül azonban erősödik az egységes Írország gondolata: a 45 év alattiak többsége támogatná az elszakadást az Egyesült Királyságtól.