Orbán Viktor miniszterelnök tegnap az üzbég fővárosban, Taskentben kijelentette, hogy biztos lábakon állnak a magyar–üzbég kapcsolatok, nagy lendületet vett a két ország együttműködése. A kormányfő kiemelte azt is, hogy az egész világpolitika és -gazdaság átalakulóban van: egyes régiók felemelkednek, a világgazdaság súlypontjai átalakulnak, új technológiák jönnek.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
– Ennek az új korszaknak az elején jó ütemben fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek, és próbáljuk közösen kihasználni azt a lehetőséget, amelyet ez a nagy átalakulás mindenkinek, Közép-Ázsiának és Közép-Európának is tartogat. Az egész ország harcol a koronavírus-járvány ellen, de közben nekünk a fél szemünket a gazdaságon, a gazdaság újraindításán kell tartanunk
– mondta el a miniszterelnök az üzbég útján készített Facebook-bejelentkezésében. Orbán Viktor kifejtette azt is, hogy elérkeztünk a magyar gazdaságpolitika azon szakaszához, amikor a megerősödött magyar vállalkozások külföldön hoznak létre vállalkozásokat, hajtanak végre beruházásokat, és az ott megtermelt profitot fogják majd hazahozni Magyarországra.
– Így fogjuk helyreállítani a magyar gazdaság pénzügyi egyensúlyát
– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyar cégek üzleti lehetőségeit bővítik Üzbegisztánban.
Szijjártó Péter az MTI-nek tett nyilatkozatában elmondta, hogy
kilenc megállapodást írt alá az üzbég és a magyar kormány Taskentben, amelyek alapján magyar vállalatok kapják meg a lehetőséget arra, hogy stratégiai ágazatokat alakítsanak át, illetve modernizáljanak Üzbegisztánban.
A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy az üzbég nukleárisenergia-termelés növelésében jelentős magyar szerepvállalás várható. Üzbegisztán a világ hetedik legnagyobb uránkitermelőjeként ugyanis egy újabb atomerőművet épít. A miniszter arról is beszámolt, hogy egyetlen esztendő alatt harmincnyolc százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország termékkivitele Üzbegisztánba közel 36 milliárd forint értékű volt 2020-ban.
Magyarországnak fontos külgazdasági partnere a Türk Tanács egésze, amely döntően a közép-ázsiai és kaukázusi, türk nyelvű, posztszovjet országokból áll. A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) elemzése szerint ezek az államok erőforrásokban gazdagok, infrastrukturálisan viszont elmaradottak, miközben gazdaságilag egyre nyitottabbak.
A 33,5 milliós lakosságú és 447,4 ezer négyzetkilométernyi területen elhelyezkedő Üzbegisztán – amellett, hogy jelentős urániumkészlettel rendelkezik – gyapottermelésben a hatodik, aranykitermelésben a hetedik, földgáz tekintetében pedig a huszadik helyen áll a világranglistán.
Logisztikai szempontból ugyanakkor jelentős hátrányban van a régió a világ többi országához képest. A közép-ázsiai és kaukázusi, türk nyelvű országok ugyanis nem rendelkeznek óceáni kijárattal, illetve a hatalmas eurázsiai kontinens közepén helyezkednek el, ami földrajzilag hatalmas kihívásokat jelent a számukra – fejti ki a KKI elemzése. A Türk Tanács országait ráadásul a koronavírus-járvány következményei sem kerülték el. Miközben 2019-ben jelentős gazdasági növekedéssel számolhattak, 2020-ban hatalmas veszteségeket kellett elkönyvelniük, az előrejelzések szerint azonban 2021-ben jobbára visszaáll a mérsékelt növekedés. Összességében véve viszont ezek az országok már most vonzó környezetet jelentenek a világ többi országának, ami a külgazdasági mutatók alakulásán is megfigyelhető. Üzbegisztán legfontosabb importpartnere 2020-ban Kína (22 százalékkal és 4,44 milliárd dollárral) és Oroszország volt (20 százalékkal és 4,08 milliárd dollárral). A Türk Tanács országainak lehetőségeit tehát mindenki igyekszik kiaknázni.
Magyarország annyiban viszont kiemelkedik ebből a tömegből, hogy még az erőforrásban szerényebb Kirgizisztánban is ugyanúgy tart fenn képviseletet, mint a legnagyobb méretű Kazahsztánban, és megfigyelői státusa van a Türk Tanácsban.
