Ismét Mark Ruttének áll a zászló Hollandiában

Nem kecsegtet sok újdonsággal a holland parlamenti választások lehetséges kimenetele: a liberális Mark Rutte feltehetőleg kényelmesen, baloldali pártok segítségével kerül vissza a miniszterelnöki székbe. Angela Merkel kancellár távozása után Orbán Viktor „legrégebbi” uniós kollégája így épp a politikai ellenlábas Rutte lehet majd. A voksolás különlegessége leginkább abban rejlik, hogy azt egy súlyos világjárvány közepette is sikeresen rendezték meg.

Forrás: AFP

Az Európai Unióban a liberális holland kormány „vizsgázik” elsőként a koronavírus-válságból: a parlamenti választások szerdán végződnek a tizenhét milliós lakosságú Benelux államban. Most először fordult elő, hogy a hollandok egészen három napon keresztül adhatták le a szavazataikat: a súlyos vírushelyzet nyomán az első napokban a veszélyeztetett csoportok vonulhattak az urnákhoz, a hetven év felettiek számára pedig – szintén első alkalommal – a levélszavazás lehetősége is biztosított volt.

Covid-biztos szavazás

Utóbbi, vadonatúj rendszerbe csúszott némi hiba, az első nap után az érvénytelen szavazatok nagy száma miatt a hatóságok kissé alakítottak a szabályokon, megkönnyítve az idős szavazók dolgát. A nagyvárosokban, Amszterdamban, Hágában és Rotterdamban közben tágas épületekben rendeztek be szavazóhelyiségeket,

valamint autóval és biciklivel átjárható, úgynevezett „drive-through” voksolást is rendeztek.

A választópolgároknak adott esetben nem csak az autójukat nem kellett elhagyniuk a szavazatuk leadásakor, de a hatóságok ajánlásként megfogalmazták azt is, hogy mindenki a saját tollával érkezzen a szavazóhelyiséghez. Amennyiben erről megfeledkeztek, természetesen kaptak íróeszközt, ám azt elővigyázatosságból használat után el kellett dobniuk. – Nem valami környezettudatos megoldás – idéztek több választót holland helyszíni tudósítók.

Biciklin is érkezhettek a szavazópolgárok Forrás: AP

Rutte Orbán mellé kerül

A klímaváltozás és környezettudatosság tradicionálisan fontos kampánytémák a nyugati országban. Mégsem meglepő, hogy idén a hollandok elsősorban a járványhelyzet kezelését,

a pártok egészségpolitikai teljesítményét értékelték.

Az elmúlt időszakban az egész európai sajtót bejárták a felvételek a kijárási tilalom ellen erőszakosan tiltakozó hollandokról, nem beszélve arról, hogy az ország a tizenhatezer halottjával a koronavírus által keményen sújtott EU-államok között van. A Mark Rutte vezette kormány ráadásul egy családtámogatási botrány következtében január közepén le is mondott, s azóta ügyvivői minőségben végezte a feladatát. A közvélemény-kutatások szerint mindennek még sincs hatása a miniszterelnökféle liberális-jobbközép Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) teljesítményére, a párt körülbelül a voksok 22 százalékával végezhet majd az élen. Második helyre a Geert Wilders vezette bevándorlás- és iszlámellenes Szabadságpártot (PVV) jósolják tizenhárom százalékos támogatottsággal. A jelenlegi kormánykoalícióban résztvevő liberális D66 és a holland kereszténydemokraták (CDA) szintén a legerősebb pártok között futhatnak be.

Amennyiben Ruttét a papírforma szerint újraválasztják, immár negyedik miniszterelnöki ciklusát kezdheti meg Hollandia élén. Uniós szinten mindez azt jelentheti, hogy Orbán Viktor és Angela Merkel mellett lesz csúcstartó a jelenlegi európai állam- és kormányfők soraiban.

Az előrejelzések szerint Mark Rutte hamarosan negyedik kormányfői ciklusát kezdi meg Fotó: AFP

Lefutott forgatókönyv?

Rutte furcsa „érinthetetlenségéről” a Magyar Nemzet a Hágában élő újságírót és bloggert, Marco van dem Boomgaardot kérdezte. – Azt gondolom, hogy a járványhelyzet közepette az emberek a biztosra, nem pedig az ismeretlenre szavaznak, emiatt térhet vissza Mark Rutte a hatalomba – mondja a politikai ambíciókkal is rendelkező férfi, hozzátéve: véleménye szerint lényegében már ismert a leendő hágai kormánykoalíció összetétele. Mint fogalmaz, azt tudja elképzelni, hogy ötödik pártként a Baloldali Zöldek (GroenLinks) is csatlakoznak a jelenlegi négyes kormányformációhoz, így a papíron liberális-jobbközép Rutte-párt ismét csupa baloldali tömörüléssel veszi majd körbe magát.

– Alapvetően nincs változás a politikai viszonyokban, illetve a vírushelyzet miatt is gyors koalíciós tárgyalásokra számítok

– mondja Van dem Boomgaard, utalva arra, hogy Rutte és társai legutóbb rekordhosszan, több mint kétszázhúsz napot dolgoztak azon, hogy végrehajtó hatalmat kapjon Hollandia. A liberális miniszterelnök nemrég egyébként ismét kizárta annak a lehetőségét, hogy az ellenzék legerősebb pártjával, a jobboldali Szabadságpárttal működjön együtt. Annak vezetője, Geert Wilders ezt antidemokratikusnak nevezte, mondván: Hollandia három legerősebb pártjának – köztük sajátjának – kellene tárgyalóasztalhoz ülniük a választásokat követően. – A választópolgár a főnök, nem Mark Rutte – érvelt Wilders, aki szerint a PVV feltétele az iszlám országokból történő bevándorlás korlátozása, csak ennek teljesülése esetén lépne kormányra Ruttével. Amikor Marco van dem Boomgaardot kérdezzük a potenciális együttműködésről, ő is kétségeinek ad hangot. – Egészen rövid életű lenne a tárgyalás a VVD és a PVV között. Rutte számára Wilders iszlámpolitikája nem járható út – vélekedik, azt hangoztatva: pedig ha csak a számokat nézzük,

a holland jobboldali pártoknak (Szabadságpárt, Fórum a Demokráciáért) több szavazójuk van, mint együttesen azoknak a tömörüléseknek, akikkel a holland miniszterelnök koalícióra készül lépni.

– A demokratikus értékek szempontjából valóban megkérdőjelezhető a folyamat – húzza alá.

A liberális imázs a múlté

– Az emberek félnek a változástól – Marácz László szerint ez az egyszerű oka annak, hogy a holland parlamenti választásokat miért fogja egymás után negyedszerre is megnyerni az országot tíz éve irányító Mark Rutte és pártja, a VVD. – Ez szokatlan és nehéz időszak Hollandiában – utalt az Utrecht városában élő egyetemi tanár arra, hogy a második világháború óta először vezettek be az országban kijárási tilalmat idén januárban a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Marácz László szerint az emberek nehezen viselik a korlátozó intézkedéseket, amelyek ellen több nagyvárosban is voltak gyakran erőszakba torkolló tüntetések az elmúlt hónapokban. – Az igazán fontos kérdés azonban az, hogy miként fogunk ebből a válságból kilábalni. Kis- és középvállalkozások fognak tönkre mennek, a középosztály le fog csúszni, az adóterhek és az infláció meg fog nőni. Sok minden van, amit meg kell oldani a járvány után, de érdekes módon kevés szó van erről – mondta a Magyar Nemzetnek Marácz László, aki aggasztónak tartja, hogy már a járvány előtti években is egyre nehezebben tudtak megélni a fiatalok, a középosztály tagjai és a nyugdíjasok. A szakértő szerint a jobbközép-liberális VVD nyugati párttársaihoz hasonlóan eltolódott balra, a tőle jobbra álló politikai erőkkel nem hajlandó együttműködni, a választások után a baloldali pártokkal fog koalíciót kötni. A nevével ellentétben azonban már egyáltalán nem a szabadságjogokra épülő liberális államot képviseli a VVD. – Hollandia liberális imázsa a múlté. Hollandia egy központosított, autoriter irányba elmozduló állam, a médiában megjelenő vélemények egyoldalúak, a tüntetéseket brutális eszközökkel veri le a rendőrség, egyre több ember függ az államtól, az állami támogatásoktól, amelyeket a járvány után kell majd visszafizetniük – magyarázza Marácz László, aki elmondta azt is, hogy a Hollandiát sújtó bevándorlás kérdésében mindig nagyobb szigort ígér a választások előtt Mark Rutte és kormánya – átvéve Geert Wilders és a jobboldali Szabadságpárt retorikáját –, majd a merkeli utat, a nyitott kapuk politikáját követi. (K. Z.)