Ismét Mark Ruttének áll a zászló Hollandiában

Nem kecsegtet sok újdonsággal a holland parlamenti választások lehetséges kimenetele: a liberális Mark Rutte feltehetőleg kényelmesen, baloldali pártok segítségével kerül vissza a miniszterelnöki székbe. Angela Merkel kancellár távozása után Orbán Viktor „legrégebbi” uniós kollégája így épp a politikai ellenlábas Rutte lehet majd. A voksolás különlegessége leginkább abban rejlik, hogy azt egy súlyos világjárvány közepette is sikeresen rendezték meg.

Forrás: AFP

Az előrejelzések szerint Mark Rutte hamarosan negyedik kormányfői ciklusát kezdi meg Fotó: AFP

Lefutott forgatókönyv?

Rutte furcsa „érinthetetlenségéről” a Magyar Nemzet a Hágában élő újságírót és bloggert, Marco van dem Boomgaardot kérdezte. – Azt gondolom, hogy a járványhelyzet közepette az emberek a biztosra, nem pedig az ismeretlenre szavaznak, emiatt térhet vissza Mark Rutte a hatalomba – mondja a politikai ambíciókkal is rendelkező férfi, hozzátéve: véleménye szerint lényegében már ismert a leendő hágai kormánykoalíció összetétele. Mint fogalmaz, azt tudja elképzelni, hogy ötödik pártként a Baloldali Zöldek (GroenLinks) is csatlakoznak a jelenlegi négyes kormányformációhoz, így a papíron liberális-jobbközép Rutte-párt ismét csupa baloldali tömörüléssel veszi majd körbe magát.

– Alapvetően nincs változás a politikai viszonyokban, illetve a vírushelyzet miatt is gyors koalíciós tárgyalásokra számítok

– mondja Van dem Boomgaard, utalva arra, hogy Rutte és társai legutóbb rekordhosszan, több mint kétszázhúsz napot dolgoztak azon, hogy végrehajtó hatalmat kapjon Hollandia. A liberális miniszterelnök nemrég egyébként ismét kizárta annak a lehetőségét, hogy az ellenzék legerősebb pártjával, a jobboldali Szabadságpárttal működjön együtt. Annak vezetője, Geert Wilders ezt antidemokratikusnak nevezte, mondván: Hollandia három legerősebb pártjának – köztük sajátjának – kellene tárgyalóasztalhoz ülniük a választásokat követően. – A választópolgár a főnök, nem Mark Rutte – érvelt Wilders, aki szerint a PVV feltétele az iszlám országokból történő bevándorlás korlátozása, csak ennek teljesülése esetén lépne kormányra Ruttével. Amikor Marco van dem Boomgaardot kérdezzük a potenciális együttműködésről, ő is kétségeinek ad hangot. – Egészen rövid életű lenne a tárgyalás a VVD és a PVV között. Rutte számára Wilders iszlámpolitikája nem járható út – vélekedik, azt hangoztatva: pedig ha csak a számokat nézzük,

a holland jobboldali pártoknak (Szabadságpárt, Fórum a Demokráciáért) több szavazójuk van, mint együttesen azoknak a tömörüléseknek, akikkel a holland miniszterelnök koalícióra készül lépni.

– A demokratikus értékek szempontjából valóban megkérdőjelezhető a folyamat – húzza alá.

A liberális imázs a múlté

– Az emberek félnek a változástól – Marácz László szerint ez az egyszerű oka annak, hogy a holland parlamenti választásokat miért fogja egymás után negyedszerre is megnyerni az országot tíz éve irányító Mark Rutte és pártja, a VVD. – Ez szokatlan és nehéz időszak Hollandiában – utalt az Utrecht városában élő egyetemi tanár arra, hogy a második világháború óta először vezettek be az országban kijárási tilalmat idén januárban a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Marácz László szerint az emberek nehezen viselik a korlátozó intézkedéseket, amelyek ellen több nagyvárosban is voltak gyakran erőszakba torkolló tüntetések az elmúlt hónapokban. – Az igazán fontos kérdés azonban az, hogy miként fogunk ebből a válságból kilábalni. Kis- és középvállalkozások fognak tönkre mennek, a középosztály le fog csúszni, az adóterhek és az infláció meg fog nőni. Sok minden van, amit meg kell oldani a járvány után, de érdekes módon kevés szó van erről – mondta a Magyar Nemzetnek Marácz László, aki aggasztónak tartja, hogy már a járvány előtti években is egyre nehezebben tudtak megélni a fiatalok, a középosztály tagjai és a nyugdíjasok. A szakértő szerint a jobbközép-liberális VVD nyugati párttársaihoz hasonlóan eltolódott balra, a tőle jobbra álló politikai erőkkel nem hajlandó együttműködni, a választások után a baloldali pártokkal fog koalíciót kötni. A nevével ellentétben azonban már egyáltalán nem a szabadságjogokra épülő liberális államot képviseli a VVD. – Hollandia liberális imázsa a múlté. Hollandia egy központosított, autoriter irányba elmozduló állam, a médiában megjelenő vélemények egyoldalúak, a tüntetéseket brutális eszközökkel veri le a rendőrség, egyre több ember függ az államtól, az állami támogatásoktól, amelyeket a járvány után kell majd visszafizetniük – magyarázza Marácz László, aki elmondta azt is, hogy a Hollandiát sújtó bevándorlás kérdésében mindig nagyobb szigort ígér a választások előtt Mark Rutte és kormánya – átvéve Geert Wilders és a jobboldali Szabadságpárt retorikáját –, majd a merkeli utat, a nyitott kapuk politikáját követi. (K. Z.)