Most az ázsiaiak elleni erőszak miatt aggódik Amerika + videó

Két brutális támadás borzolja a kedélyeket. Az ázsiai közösség eddig nem állt a célkeresztben.

A tajvani ázsiai-amerikai közösség tagjai az ázsiaiakkal szembeni erõszak ellen tüntetnek Tajpejben. Fotó: Ritchie B. Tongo Forrás: MTI/EPA/

Két brutális videó söpört végig az amerikai médiában a napokban. Az egyiket egy biztonsági kamera rögzítette, ahogy minden előzmény nélkül egy férfi erőből hasba rúg egy arra sétáló 65 esztendős ázsiai nőt, majd

áldozatát a földön tovább rugdossa, többször a fejét célozva, végül nyugodtan elballag.

A szerencsétlenül járt asszonyt súlyos sérülésekkel szállították kórházba, állapota stabil. Azóta azonosították az elkövetőt is, akit többek között gyűlöletcselekménnyel vádolnak, mivel szemtanúk szerint a támadás közben rasszista megjegyzéseket kiabált. Az egyébként színes bőrű gyanúsított a 38 esztendős Brandon Elliot, egy közeli hajléktalanszálló lakója. Sajtóinformációk szerint már korábban is meggyűlt a baja a törvénnyel: 2019-ben szabadult 17 év börtön után, amiért leszúrta a saját anyját.

A második, telefonnal készített felvételen már egy elég egyoldalú verekedés közepébe csöppenünk. A New York-i metrón egy színes bőrű férfi üt-ver egy ázsiainak tűnő fiatalembert, aki egy ideig kevés sikerrel próbál visszatámadni. A bunyónak az vet véget, hogy a fekete férfi fojtófogással lefogja ellenfelét, aki kisvártatva eszméletét veszti. Hogy a nézeteltérés miért robbant ki, az nem derül ki pontosan, de a felvételen az egyik szemtanú arról beszél, hogy az ázsiai „niggerezett”. A metró utasai egyébként teljesen tétlenül szemlélték a verekedést.

A két eset háttere még felderítetlen, de az amerikai sajtó már egy ideje kongatja a vészharangokat az ázsiai amerikaiak elleni megszaporodott támadások miatt. A téma különösen azután került reflektorfénybe, hogy március 16-án egy 21 esztendős férfi, Robert Aaron Long nyolc emberrel, köztük hat ázsiai származású nővel végzett atlantai masszázsszalonokban. A gyilkosságok után a sajtó és politika egy része sietett azonnal gyűlölet-bűncselekményt kiáltani, habár erre egyelőre egyértelmű bizonyítékok még nincsenek. A tettes vallomása szerint szexfüggősége volt az indítéka, nem faji alapon választotta áldozatait. Ennek ellenére

a politikusok igyekeztek tőkét kovácsolni a tragikus eseményekből,

Kamala Harris alelnök például neve említése nélkül Donald Trumpot tette felelőssé, utalva arra, hogy az előző elnök rendre csak „kínai vírusként” hivatkozott a koronavírusra. Azóta az amerikai sajtó felfedezte és csontig rágta a témát, a politikusok vitákat rendeznek és nem győznek ígérgetni. – Az olyan megszokott kérdések, hogy „és honnan származol”, azt az érzetet keltik, mintha idegen lennék a saját hazámban – panaszolta például a demokrata Judy Chu képviselő, igaz, bő egy évtizeddel korábban még azon örömködött, hogy ő az első kínai felmenőkkel rendelkező nő, aki bejutott a kongresszusba. A honatyák mindenesetre most új sebességbe kapcsoltak, és

olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely segítene felvenni a harcot az ázsiaiak hátrányos megkülönböztetése ellen.

Sőt, a téma most olyan forró, hogy a napokban a New York-i rendőrség is fontosnak érezte, hogy videóban, kínai felirattal üzenjék meg, megvédik az ázsiai közösséget.

A sokszínű közösség szimpátiájának elnyerése kifizetődő lehet, ugyanis a Pew Research Center tavalyi elemzése szerint bár arányaiban még kevesen vannak, de az ázsiai szavazók csoportja nőtt a legdinamikusabban az elmúlt esztendőkben. Márpedig a felmérésekből az is kiderül, hogy ugyan származási országtól függően a pártpreferenciák különbözhetnek, összességében a csoport mégis inkább a demokratákhoz húz.

Fotó: Pew Research Center

Az ázsiai és csendes-óceáni származású amerikaiak elleni bűncselekményeket monitorozó Stop AAPI Hate civil szervezet statisztikái azt mindenesetre megerősítik, hogy a járvány kirobbanása óta megszaporodtak a támadások a közösség ellen. Jelentésük figyelmeztetett,

2020 márciusa óta több mint háromezer inzultust jelentettek,

melyek többsége ugyan kimerült a szóváltásban, ám 11 százalékuk fizikai erőszakig fajult. A Pew Research Center közvélemény-kutatása már tavaly júliusban arra az eredményre jutott, hogy a pandémia kirobbanása óta az ázsiaiak gyakrabban válnak diszkrimináció áldozatává. A Gallup napokban közzétett felmérése pedig arra világított rá, hogy hatékony az egyébként mindkét nagy politikai párt által sulykolt Kína-ellenes retorika:

míg tavaly az amerikaiak 22 százaléka tekintett Kínára a „legfőbb ellenségként”, idén már 45 százalékos az arány, ezzel maga mögé utasítva Oroszországot.

A tajvani ázsiai-amerikai közösség tagjai az ázsiaiakkal szembeni erőszak ellen tüntetnek Tajpejben
Fotó: Ritchie B. Tongo/MTI/EPA

Az ázsiai amerikaiak összlétszámát nagyjából húszmilliósra becsülik, a Pew Research Center 2015-ös adatai szerint 85 százalékuk hat országból kerül ki. A legtöbben (23 százalék) a kínaiak vannak, majd az indiaiak (19 százalék), filippínók (18 százalék), vietnámiak (9 százalék), koreaiak (9 százalék) és japánok (7 százalék) következnek. Az ázsiai származásúak társadalmi státusa azonban egészen más az Egyesült Államokban, mint más etnikumoké. Habár itt is jelentős eltérések vannak származási országtól függően, átlagban többségük főiskolát végzett, ezzel lekörözve nemcsak a fekete és spanyol ajkú, de még a fehérek közötti arányt is. A statisztikák arra is rámutatnak, hogy túlnyomóan kiválóan beilleszkedtek, remekül beszélnek angolul, jó állásuk van.