Az egyezmény aláírását követően Magyarország sorozatosan elutasította annak ratifikálását, ami miatt mind a hazai liberális ellenzék, mind a nemzetközi jogvédő szervezetek erősen támadták a magyar konzervatív tábort. A parlament végül 2020 májusában szavazta meg, hogy nem ültetik át a magyar jogrendbe az egyezményt.
– Az egyezmény azt rögzíti, hogy nem biológiai nemek, hanem társadalmi nemek vannak, márpedig a Fidesz értékvilága ezzel kibékíthetetlenül szemben áll
– mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A vita azonban még nincs lezárva: a Momentum nemrég bemutatta a programját a 2022-es parlamenti választásokra, amelyben az isztambuli egyezmény ratifikálása a nők hazai helyzetének javítását célzó pontok egyikeként szerepel.
Magyarországhoz hasonlóan az elmúlt években Szlovákia és Bulgária is összeegyeztethetetlennek nevezte az egyezményt az ország hagyományaival, és elutasította annak ratifikálását.
Szlovákia még 2011-ben aláírta az egyezményt, parlamentjük azonban tavaly februárban utasította el annak jogrendbe ültetését. – A dokumentum feleslegesen kérdőjelezi meg a férfiak és nők között lévő teljesen természetes különbségeket, s azokat a családon belüli erőszak gyökereinek mutatja – kifogásolta korábban Robert Fico volt miniszterelnök.
Hasonló folyamat zajlott le Bulgáriában, ahol végül az alkotmánybíróság döntött úgy: az isztambuli egyezmény összeegyeztethetetlen az ország alapjogaival. – Amikor a bolgár alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az isztambuli egyezményt, Bulgária összes templomában megkongatták a harangokat. Nem fogadjuk el a genderelméletet – nyilatkozta korábban lapunknak Georgi Markov, a legnagyobb bolgár kormánypárt, a jobboldali GERB parlamenti képviselője, egykori alkotmánybíró.
A ratifikálás kérdése továbbra is dilemmát okoz többek között Csehországban és Lettországban is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!