Törökország is kilépett a sokat bírált isztambuli egyezményből

Több ország szerint a szerződés nemcsak a nők védelmét, hanem a genderideológiát is szolgálja.

Isztambul, 2021. március 19. Recep Tayyip Erdogan török elnök integet, miközben videokonferencia keretében tárgyal Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével (a képen nem láthatóak) Isztambulban 2021. március 19-én. MTI/AP/Töröjk elnökség Fotó: -

Törökország kilépett a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményből

– tudatja Recep Tayyip Erdoğan elnök szombat hajnalban megjelent határozata.

2011-ben, az Európa Tanács (ET) égisze alatt elfogadott egyezmény ünnepélyes aláírásánál még Erdoğan is jelen volt, ám tucatnyi európai állam elutasította az egyezmény ratifikálást, mivel szerintük nem csupán a nők védelmét szolgálja, hanem a genderideológiát is el akarja fogadtatni az ET 47 tagállamával.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök 2021. január 12-én
Fotó: MTI/AP/Török elnökség sajtóosztálya

A török kormány nem fűzött hivatalos indoklást a kilépésről szóló döntéshez, a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) azonban rendszeresen bírálta az egyezményt, amiért az kinyilvánítja a nemek közötti egyenlőséget. Az AKP meglátása szerint a szerződés népszerűsíti a homoszexualitást, valamint hozzájárul a válások számának megnövekedéséhez is.

Erdoğan elmondta, hogy a kormány továbbra is dolgozik a nők elleni erőszak felszámolásán, hiszen elítélik a bántalmazást. Ahogyan a világ sok más országában, Törökországban is társadalmi probléma a nők elleni erőszak: jogvédő szervezetek szerint 2020-ban legalább háromszáz nő halt meg családon belüli erőszak következtében.

„A nők jogainak védelmét továbbra is garantálja az alaptörvényünk, és az igazságügyi rendszerünk is elég erős ahhoz, hogy szükség esetén új szabályokat vezessünk be”

– írta a Twitteren Zehra Zümrüt Selçuk család-, munka- és szociális ügyekért felelős miniszter.

Törökország nem az első olyan ország, amely eltávolodik az isztambuli egyezménytől: az elmúlt években több kelet-közép-európai ország is kifogásolta azt.

A lengyel parlament várhatóan a közeljövőben szavaz a kormány törvénytervezetéről, amely egy új jogszabály kidolgozását javasolja az egyezmény helyett.

A javaslat felszólítja Andrzej Duda lengyel elnököt arra, hogy léptesse ki Lengyelországot az egyezményből, és hozzon létre egy tanácsadó testületet az új jogszabály kidolgozására, amely a hagyományos családok jogait erősítené, és tiltaná az azonos neműek házasságát.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter még tavaly jelentette be, hogy Lengyelország hamarosan megteszi a szükséges lépéseket az egyezményből való kilépéshez, és bár Mateusz Morawiecki miniszterelnök nyíltan bírálja a szerződését, az alkotmánybírósághoz irányította az ügyet – amelyben még azóta sem született meg az ítélet.

Lengyelország öt évvel ezelőtt, még az előző jobbközép-liberális kormány idején ratifikálta a szerződést, de az akkor még ellenzékben lévő, azóta hatalomra jutott nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság hevesen ellenezte ezt a lépést.

– Az isztambuli egyezmény első látásra nem tűnik veszélyesnek, de általa egy olyan genderideológia szivároghat be a nemzeti jogalkotásba, amelytől ódzkodik a magyar és a lengyel kormány

– nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Az egyezmény aláírását követően Magyarország sorozatosan elutasította annak ratifikálását, ami miatt mind a hazai liberális ellenzék, mind a nemzetközi jogvédő szervezetek erősen támadták a magyar konzervatív tábort. A parlament végül 2020 májusában szavazta meg, hogy nem ültetik át a magyar jogrendbe az egyezményt.

– Az egyezmény azt rögzíti, hogy nem biológiai nemek, hanem társadalmi nemek vannak, márpedig a Fidesz értékvilága ezzel kibékíthetetlenül szemben áll

– mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A vita azonban még nincs lezárva: a Momentum nemrég bemutatta a programját a 2022-es parlamenti választásokra, amelyben az isztambuli egyezmény ratifikálása a nők hazai helyzetének javítását célzó pontok egyikeként szerepel.

Magyarországhoz hasonlóan az elmúlt években Szlovákia és Bulgária is összeegyeztethetetlennek nevezte az egyezményt az ország hagyományaival, és elutasította annak ratifikálását.

Szlovákia még 2011-ben aláírta az egyezményt, parlamentjük azonban tavaly februárban utasította el annak jogrendbe ültetését. – A dokumentum feleslegesen kérdőjelezi meg a férfiak és nők között lévő teljesen természetes különbségeket, s azokat a családon belüli erőszak gyökereinek mutatja – kifogásolta korábban Robert Fico volt miniszterelnök.

Hasonló folyamat zajlott le Bulgáriában, ahol végül az alkotmánybíróság döntött úgy: az isztambuli egyezmény összeegyeztethetetlen az ország alapjogaival. – Amikor a bolgár alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az isztambuli egyezményt, Bulgária összes templomában megkongatták a harangokat. Nem fogadjuk el a genderelméletet – nyilatkozta korábban lapunknak Georgi Markov, a legnagyobb bolgár kormánypárt, a jobboldali GERB parlamenti képviselője, egykori alkotmánybíró.

A ratifikálás kérdése továbbra is dilemmát okoz többek között Csehországban és Lettországban is.