Védelem helyett ideológia

Az isztambuli egyezmény első látásra nem tűnik veszélyesnek, de általa egy olyan genderideológia szivároghat be a nemzeti jogalkotásba, amelytől ódzkodik a magyar és a lengyel kormány – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert nemzetközi jogász a heves politikai viták kapcsán.

Tüntetés Lengyelországban a nőket érő erőszak ellen Fotó: MTI/EPA/Radek Pietruszka

– A szerződés nem tűnik veszélyesnek első látásra. A gendertől azonban megkülönbözteti a gender identityt: míg előbbi a társadalmi nemet jelenti, utóbbi azt tanítja, hogy nem csak két nemi indentitás létezik – mondta lapunknak Tóth Norbert nemzetközi jogász. Hozzátette: a szerződés ugyan csak ajánlásokat fogalmaz meg a részes államok számára, de ha kellő hatékonysággal lobbiznak mellette, hivatkozási alappá válhat, és beszivároghat a nemzeti jogalkotásba. Tóth Norbert szerint nemzetközi szerződéseket ráadásul olyan területeken szoktak létrehozni, amelyeken az államok nem tudnak saját jogalkotásukkal célt elérni, ilyen a halászat vagy a környezetvédelem. A nők elleni erőszak büntetését célzó törvényeket azonban az egyes államok belső jogalkotással is meg tudják alkotni. – A jelenségre komplex intézkedésekkel – köztük a büntető törvénykönyv szigorításával – válaszol a kormány – mondta nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter.

Bár a lengyel igazságügyi miniszter bejelentésével ellentétben a varsói kormányszóvivő szerint a kabinet még nem döntött az egyezmény sorsáról, borítékolható, hogy folytatódik az erről szóló heves társadalmi vita Lengyelországban. A szerződést korábban Szlovákia és Bulgária is összeegyeztethetetlennek nevezte az ország hagyományaival, ezért elutasították annak ratifikálását, de dilemmát okoz a kérdés többek között Csehországban, Nagy-Britanniában és Lettországban is.