Védelem helyett ideológia

Az isztambuli egyezmény első látásra nem tűnik veszélyesnek, de általa egy olyan genderideológia szivároghat be a nemzeti jogalkotásba, amelytől ódzkodik a magyar és a lengyel kormány – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert nemzetközi jogász a heves politikai viták kapcsán.

Tüntetés Lengyelországban a nőket érő erőszak ellen Fotó: MTI/EPA/Radek Pietruszka

Az erőszak elleni küzdelem az állam és a helyi hatóságok felelőssége, nem pedig a nem kormányzati szervezeteké – írja véleménycikkében a Rzeczpospolita című lengyel napilap, kommentárt fűzve az elmúlt hetek egyik központi belpolitikai vitájához. Már régóta napirenden volt, de Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a hét végén jelentette be, hogy Lengyelország hamarosan megteszi a szükséges lépéseket az úgynevezett isztambuli egyezményből való kilépéshez. A nemi indíttatású erőszakcselekmények megfékezése céljából az Európa Tanács (ET) égisze alatt létrejött szerződést mintegy tucatnyi európai állam nem ratifikálta, mert meglátásuk szerint az egyezmény nem csupán a nők védelmét szolgálja, hanem a genderideológiát is el akarja fogadtatni az ET 47 tagállamával.

– Az egyezmény egy olyan ideológián alapszik, amely idegen a lengyel társadalom számára – hangsúlyozza a Rzeczpospolita. Lengyelország öt évvel ezelőtt, még az előző jobbközép-liberális kormány idején ratifikálta a szerződést, de az akkor még ellenzékben lévő, azóta hatalomra jutott nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság hevesen ellenezte ezt a lépést. Zbigniew Ziobro a hét végén azt mondta, az egyezmény az erőszakot a genderelmélet bevonásával közelíti meg, míg a lengyel alkotmány a család hagyományos, nő és férfi kapcsolatán alapuló modelljéről szól.

Tüntetés Lengyelországban a nőket érő erőszak ellen
Fotó: MTI/EPA/Radek Pietruszka

A szerződést közelebbről megtekintve valóban felfedezhetőek olyan passzusok, amelyek túlmutatnak azon, hogy a nőknek védelmet kell nyújtani. Az egyezmény leszögezi például, hogy a védelem minden áldozatot megillet, függetlenül attól, hogy melyik bio­lógiai és melyik társadalmi nemhez – genderhez – tartozik, illetve melyik nemi identitással (gender identity) azonosul. A gender szó huszonötször szerepel az angol nyelvű dokumentumban, tehát nem a biológiai nemekre vonatkozó sex kifejezést használja. Zbigniew Ziobro is azt kifogásolja, hogy az egyezmény megkülönbözteti a nemek biológiai és társadalmi felfogását, és a ratifikáló országokat arra kötelezi, hogy ezt a szemléletet az oktatási rendszerükbe is beépítsék. – Az egyezmény azt rögzíti, hogy nem biológiai nemek, hanem társadalmi nemek vannak, márpedig a Fidesz értékvilága ezzel kibékíthetetlenül szemben áll – mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az Országgyűlés ezen aggályok miatt is utasította el májusban az isztambuli egyezményt.

– A szerződés nem tűnik veszélyesnek első látásra. A gendertől azonban megkülönbözteti a gender identityt: míg előbbi a társadalmi nemet jelenti, utóbbi azt tanítja, hogy nem csak két nemi indentitás létezik – mondta lapunknak Tóth Norbert nemzetközi jogász. Hozzátette: a szerződés ugyan csak ajánlásokat fogalmaz meg a részes államok számára, de ha kellő hatékonysággal lobbiznak mellette, hivatkozási alappá válhat, és beszivároghat a nemzeti jogalkotásba. Tóth Norbert szerint nemzetközi szerződéseket ráadásul olyan területeken szoktak létrehozni, amelyeken az államok nem tudnak saját jogalkotásukkal célt elérni, ilyen a halászat vagy a környezetvédelem. A nők elleni erőszak büntetését célzó törvényeket azonban az egyes államok belső jogalkotással is meg tudják alkotni. – A jelenségre komplex intézkedésekkel – köztük a büntető törvénykönyv szigorításával – válaszol a kormány – mondta nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter.

Bár a lengyel igazságügyi miniszter bejelentésével ellentétben a varsói kormányszóvivő szerint a kabinet még nem döntött az egyezmény sorsáról, borítékolható, hogy folytatódik az erről szóló heves társadalmi vita Lengyelországban. A szerződést korábban Szlovákia és Bulgária is összeegyeztethetetlennek nevezte az ország hagyományaival, ezért elutasították annak ratifikálását, de dilemmát okoz a kérdés többek között Csehországban, Nagy-Britanniában és Lettországban is.