Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tartanak kétnaposra tervezett csúcstalálkozót az uniós állam- és kormányfők.
A virtuális értekezlet első munkanapján az országvezetők hosszasan tárgyaltak a kontinens előtt álló leginkább égető kihívásról, a koronavírus-járványról és az Európai Bizottság kudarcos vakcinabeszerzéséről. – Egyetlen témánk van, igazán fontos témánk, ez a vakcinahelyzet és a vakcinák beszerzése. Brüsszel vállalta, hogy a tagállamok számára beszerzi a vakcinákat. Ha ez sikerül, gyorsan megy, sok életet mentünk meg, ha lassan megy, akkor sok életet veszítünk – fogalmazott Orbán Viktor videóüzenetében, a találkozóról bejelentkezve. A miniszterelnök hozzátette: – Ezért ma arról fogunk tanácskozni, hogyan vehetjük rá Brüsszelt arra, hogy az eddigieknél sokkal gyorsabban, olajozottabban és hatékonyabban szerezze be azokat a vakcinákat, amelyekkel aztán mi, a tagállamok miniszterelnökei és kormányai életeket menthetünk.
Információink szerint a járványügyi egyeztetés magától értetődően feszült hangulatban telt, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ismertette az országvezetőkkel az oltási kampány eddigi, felemás eredményeit.
A blokkban e sorok írásakor a száz főre vetített vakcinaszám a felnőtt lakosság körében mindössze 16,9; az első adag oltóanyagot pedig valamivel kevesebb mint negyvenmillió ember kapta meg. A száz főre vetített uniós arányszámot tekintve hazánk abszolút az uniós élmezőnyben van, de Dánia, Málta és Észtország helyzete is előrehaladott a beadott vakcinamennyiséget illetően. A bizottság adataiból kiderült az is, hogy a közös vakcinabeszerzés keretében eddig a huszonhét állam összesen 88 millió adag oltóanyagot kapott, amelyből 62 millió dózist használtak már fel. Az indulatokat nem csillapította, hogy a bizottsági elnök a sajtóban már napok óta keringő információról is lerántotta a leplet, miszerint
az Európai Unióból a járvány kezdete óta összesen hetvenhét millió adag vakcinát exportáltak a blokkon kívülre – ez több, mint a fent említett, már eloltott uniós vakcinamennyiség.
A kritikusok közül ezúttal is Sebastian Kurz jutott főszerephez: az osztrák kancellár a találkozót megelőző, Bécsben adott sajtónyilatkozatában teljességgel érthetetlennek nevezte, hogy az EU miért exportált tömegesen vakcinát „a világ minden tájára”, miközben máshonnan egyetlen adagot sem kapott.
A kirívó aránytalanság miatt az uniós bizottság a héten szigorított az exportellenőrzési mechanizmusán, épp akkor, amikor egy olaszországi, AstraZeneca-vakcinát gyártó üzemben 29 millió adagot találtak „rejtve”. Az EU szerint az oltóanyagot ki akarták vinni a blokkból, ám a brit–svéd cég szerint erről szó sincs.
Az EU-csúcson az uniós oltási igazolványok mellett terítékre került a vakcinaelosztás szintén vitatott ügye.
Utóbbit ugyancsak Sebastian Kurz bírálta élesen korábban, mondván: korrekciós mechanizmusra van szükség, mert Brüsszel lakosságarányosan nem juttat minden tagállamnak megfelelő mennyiségű oltóanyagot.
– Mégis miről kellene beszélnünk egy csúcsértekezleten, ha nem az oltóanyag elosztásáról? – kérdezte az osztrák kancellár a már említett sajtónyilatkozatban, arra reagálva, hogy a hírek szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülésen nem akart a vakcinamennyiségről egymással „alkudozó” tagállamokat. Mivel a Pfizer–BioNTech tízmillió adag vakcina gyorsított EU-ba szállításáról tett bejelentést nemrég, az AstraZeneca késlekedése miatt pórul járt tagállamok – így Ausztria – abban reménykednek, hogy Brüsszel akár rövid távon kompenzálja őket a pluszadagokból. Árulkodó ugyanakkor, Angela Merkel német kancellár kiállt a brüsszeli álláspont mellett:
szerinte csak „apró különbségek” vannak a tagországoknak lakosságarányosan juttatott készletekben.
Mint a német szövetségi parlamentben mondta, jó, hogy létezik az Európai Unió, a közös uniós vakcinabeszerzés pedig helyes döntés volt. Brüsszeli sajtóforrások szerint Merkel a csúcstalálkozón a feldühödött EU-országoknak később azt is odaszúrta, hogy az ő képviselőik is szignózták a brüsszeli vakcinaszerződéseket, így kár bűnbakot csinálni az EU-s bürokratákból.
A nyugati szankciók nagyobb része hatástalannak bizonyult.
Kiderült, hogy a pride és az EP-képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettsége miatt támadták Magyarországot az EP-ben.
A baloldali belügyminiszter távozása előtt már súlyos problémának látja a migránsbűnözést.
Ami jelenleg Franciaországban történik, az nem egy normális bírósági ügy, hanem egy célzott politikai támadás.
Deák Dániel: Puzsért a sajátjai verték fejbe! – videó
Szívszorító fotó kering a neten: Ezt az eltűnt kétéves kislányt keresik nagy erőkkel
Egy héttel halála előtt hozta világra gyönyörű kisfiát a vajtai tragédiában meghalt Niki
Szijjártó Péter: egy bátor és szuverén döntéssel új kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia között
Változik a benzin és a gázolaj ára, erre készülj a benzinkutaknál!
Válaszút előtt állnak a szavazók: most kell majd okosan dönteni Ukrajna kapcsán (VIDEÓ)
Nagy Ervin vérlázító arroganciája okozhatja Magyar Péter vesztét
A klubért mindent! – több mint 27 millió eurót dobtak össze a St. Pauli drukkerei
Pesics megszólalt a derbi előtt, Kubatov Gábor is szóba került
Szoboszlai Dominikba belerúgtak Madridban Arda Güler éjszakai gólpassza után + videó
A legrejtélyesebb élőlény: nem növény, nem gomba de nem is állat
Elfogyott az oroszok türelme, lebuktatták Ukrajnát
A nyugati szankciók nagyobb része hatástalannak bizonyult.
Kiderült, hogy a pride és az EP-képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettsége miatt támadták Magyarországot az EP-ben.
A baloldali belügyminiszter távozása előtt már súlyos problémának látja a migránsbűnözést.
Ami jelenleg Franciaországban történik, az nem egy normális bírósági ügy, hanem egy célzott politikai támadás.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A nyugati szankciók nagyobb része hatástalannak bizonyult.
Kiderült, hogy a pride és az EP-képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettsége miatt támadták Magyarországot az EP-ben.
A baloldali belügyminiszter távozása előtt már súlyos problémának látja a migránsbűnözést.
Ami jelenleg Franciaországban történik, az nem egy normális bírósági ügy, hanem egy célzott politikai támadás.
A magyar–izraeli kapcsolatok az elmúlt bő öt évtized során sokat változtak, fejlődtek.
Az uniós biztos szerint Oroszország öt éven belül képes és hajlandó lehet megtámadni az EU valamelyik tagállamát.
Tűrhetetlen – fogalmazott Kelemen Hunor annak kapcsán, hogy csak azért vertek meg néhány fiatalt Kolozsváron, mert magyarul beszéltek.
A nem kormányzati szervezetek és a mainstream média a liberális rend védőkorlátjai.
Magyar Péter kilenc hónapja az Ötkertben alakított.
Kiderült, hogy a pride és az EP-képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettsége miatt támadták Magyarországot az EP-ben.
Márton Gréta számított rá, hogy a volt edzőjével való találkozás meghatározza a mérkőzés képét; az FTC edzője már a búcsúról beszélt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
