A migráció leállításával kezdené az elnökségét Marine Le Pen

A felmérések szerint egyre több embernek szimpatikus a bevándorlásellenes politika.

Saint-Denis, 2020. november 17. Illegális bevándorlók tűz mellett melegednek, miközben az A1-es autópálya mellett, Párizs északi elővárosában, Saint-Denisben lévő táboruk kiürítésére készülnek 2020. november 17-én. Később a francia rendőrség felszámolta a mintegy 2500 migráns táborát. MTI/EPA/Yoan Valat Fotó: Yoan Valat

Népszavazást tartana a bevándorlásról, és szigorítaná a bevándorlókra vonatkozó állampolgársági szabályokat Marine Le Pen, a radikális jobboldali francia Nemzeti Tömörülés vezetője. A politikus a France 3 televíziócsatornának adott minapi interjúban és a The Local hírportálnak adott nyilatkozatában ismételte meg arra vonatkozó korábbi bejelentését, hogy milyen intézkedésekkel szabályozná a migrációs politikát, ha ő nyerné meg a jövő évi elnökválasztást. A politikus asszony szerint azért is lenne fontos egy népszavazás megtartása, mert az elmúlt évtizedekben a mindenkori francia kormány nem kérdezte meg a polgárokat a bevándorlási kérdésekről. Le Pen meggyőződése, hogy a franciák nem értenek egyet a több évtizede tartó, engedékeny migrációs politikával.

– Franciaországban viszonylag egyszerű népszavazást tartani. Az általam elképzelt referendum egy törvénytervezet jóváhagyásáról szólna, és arról kérdeznénk a francia állampolgárokat, hogy egyetértenek-e vele vagy sem

– magyarázta Le Pen, hangsúlyozva, hogy az állampolgárság megszerzésének néhány módját is megszüntetné: a tervezet szerint nem kapna automatikusan állampolgárságot az a külföldi személy, akinek a gyermeke Franciaországban született.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője szerint a polgároknak is legyen beleszólása a bevándorláspolitikába Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

A politikus javaslata szerint, ha kiderülne egy bevándorlóról, hogy nincs munkája, vagy bűncselekményt követett el, a hatóságok kiutasíthatnák az országból. A jelenlegi szabályozás szerint számos kiskapu védi a bevándorlókat attól, hogy visszaküldjék őket a hazájukba, például a fogadó államnak bele kell egyeznie saját állampolgárai visszavételébe. A rendelkezést többnyire csak szélsőséges esetekben alkalmazzák, többek közt súlyos bűncselekmények vagy terrortámadások elkövetése esetén. Le Pen továbbá elmondta: gyakran előfordul, hogy ha a francia hatóságok elutasítják a menedékjog iránti kérelmet, a migránsok mégis ott maradnak illegálisan az országban. A Nemzeti Tömörülés vezetője ezt a problémát azzal oldaná meg, hogy a kérvényeket már a konzulátusokon kellene beadni, s akkor indulhatnának el a bevándorlók Franciaországba, ha a kérvényt már elbírálták, és engedélyt kaptak arra, hogy belépjenek az országba.

– Azoknak, akik Franciaországba dolgozni jönnek, és nem kapnak munkát, bizonyos idő elteltével vissza kell térniük a származási országukba

– mutatott rá Le Pen, hozzátéve, hogy az ország nem tud korlátlan ideig gondoskodni olyan emberekről, akik nem francia állampolgárok. Le Pen arról is beszélt, hogy véget vetne a családegyesítési gyakorlatnak, és nyelvvizsgához kötné a tartózkodási engedélyt (jelenleg csak az állampolgárság megszerzéséhez szükséges).

Egy tavaly októberi, az Ifop intézet által készített felmérés arra mutatott rá, hogy a franciák nagy része elutasítja a nagyobb mértékű bevándorlást. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek mintegy háromnegyede úgy vélte, hogy a migránsok befogadása magasabb költségekkel járna, mint amennyi hasznot hoznának az országnak. A válaszokból az is kiderült, hogy a lakosság túlnyomó többsége azért is utasítja el a bevándorlókat, mert a befogadásuk együttélési problémákkal jár együtt, és a terrorfenyegetettség is emelkedik. Az Ipsos 2019. évi felmérése hasonló adatokra mutatott rá: a megkérdezettek 65 százaléka úgy vélte, hogy a bevándorlók nem javítottak Franciaország helyzetén, 45 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy a migránsok befogadása megfosztotta a franciákat a szociális ellátás bizonyos részeitől. Az Eurostat adatai szerint 2019-ben a 67 milliós Franciaországban mintegy 4,9 millió külföldi élt, többségük – közel 3,5 millióan – nem uniós tagállamból érkezett.

A jövő áprilisban esedékes francia elnökválasztással kapcsolatos friss felmérések azt mutatják, hogy a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron és Marine Le Pen egyaránt 25-25 százalékos eredményt érne el, ezzel ők kerülnének be a második fordulóba, amelyet Macron 53:47 arányú győzelemmel nyerne meg. Ez az arány 66:34 volt a kettejük között 2017-ben vívott csatában.