Algoritmusokkal figyelhetik meg a radikalizálódó személyeket

Nem csak az interneten radikalizálódókat, hanem a börtönből szabadult terroristákat is nyomon követhetik majd Franciaországban.

Montpellier, 2021. április 26. A rambouillet-i késelés áldozatául esett rendőrnőre emlékeznek bajtársak a montpellier-i rendőrőrs előtt 2021. április 26-án. A francia terrorellenes ügyészség vezetője szerint radikális iszlamista volt az a 36 éves tunéziai férfi, aki április 23-án több késszúrással megölte a rendőrnőt a Párizstól délnyugatra fekvő Rambouillet rendőrőrsén. A támadót a rendőrök lelőtték, ő is belehalt sérüléseibe. A gyilkosságot terrorcselekményként vizsgálja az ügyészség. MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo Fotó: Guillaume Horcajuelo Forrás: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Ezt az új terrorellenes törvény tenné lehetővé, amit a belügyminiszter terjesztett elő. Ha elfogadják, nem csak az interneten radikalizálódó személyeket, hanem a börtönből szabadult terroristákat is nyomon követhetik majd – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.

Franciaországban egyre nagyobb veszélyt jelent a terrorfenyegetettség, legutóbb április 23-án, pénteken történt terrortámadás, mely során egy 36 éves tunéziai migráns a rendőrség épületében fényes nappal halálra késelt egy rendőrnőt, a 49 éves Stéphanie Monfermé-t, két gyermek édesanyját.

A rambouillet-i késelés áldozatául esett rendőrnőre emlékeznek bajtársak a montpellier-i rendőrőrs előtt 2021. április 26-án. A francia terrorellenes ügyészség vezetője szerint radikális iszlamista volt az a 36 éves tunéziai férfi, aki április 23-án több késszúrással megölte a rendőrnőt a Párizstól délnyugatra fekvő Rambouillet rendőrőrsén. A támadót a rendőrök lelőtték, ő is belehalt sérüléseibe. A gyilkosságot terrorcselekményként vizsgálja az ügyészség.
Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Gérald Darmanin belügyminiszter ezért arra törekszik, hogy minden lehetséges módszerrel megakadályozza a további terrortámadásokat, ennek érdekében egy törvényjavaslatot terjesztett szerdán a miniszterek tanácsa elé, melynek elfogadása esetén hatékonyabban szem előtt lehetne tartani a bűnözőket.

A 19 cikkből álló törvényjavaslatban többek között szerepel a börtönből szabadult bűnözők megfigyelése. Enek értelmében azt az elítéltet, aki terrorcselekmény miatt került börtönbe, majd büntetése letöltése után szabadul, a hírszerzés még további öt éven keresztül megfigyelheti. Éric Dupond-Moretti igazságügyminiszter elmondása szerint mintegy száz ilyen fogvatartott van jelenleg az országban, akik hamarosan szabadulni fognak a börtönből.

A törvény ezen kívül lehetőséget biztosítana arra, hogy a kormány elrendelje azoknak az istentiszteleti helyeknek és a hozzájuk tartozó létesítményeknek a bezárását, amelyek esetében felmerül a gyanú, hogy terrorista jellegű bűncselekményekkel állnak összefüggésben. Ilyen például a főváros közeli település, Pantin mecsetje, amelyről kiderült, hogy Samuel Paty lefejezése előtt a tanár ellen uszító videófelvételt osztott meg az interneten. A belügyminisztérium közlése alapján ezzel a rendelkezéssel megakadályozhatnák, hogy az istentiszteleti helyet kezelő egyesületek ezeket az épületeket tovább használják.

A törvény továbbá lehetővé tenné, hogy egy algoritmus segítségével a hírszerzés megfigyelhesse, hogy ki milyen tartalomra keres rá az interneten. Gérald Darmanin belügyminiszter az RTL-nek adott interjújában elmondta, hogy a legutóbbi terrortámadásokat olyan személyek követték el Franciaországban, akiknek a radikalizálódásáról nem volt tudomása a hatóságoknak, ezért olyan új hírszerzési technikákra van szükség, amelyek segítségével ki lehet szűrni ezeket a kereséseket.

A belügyminiszter elmondása alapján ha ma valaki olyan videót néz az interneten, amelyen valakit lefejeznek, arról nincs tudomásuk a hatóságoknak. Az új algoritmus segítségével azonban rögtön a hírszerzés látókörébe kerülnének ezek a személyek, és a törvénynek köszönhetően látni fogják, hogy mikre kerestek rá a világhálón.

Gérald Darmanin a minap nyilatkozott ezzel kapcsolatban a Le Journal du Dimanche nevű hetilapnak is. A lap kérdésére, hogy ez a fajta adatfigyelés nem veszélyezteti-e az egyéni szabadságjogokat, úgy felelt, hogy minden nagy cég használ algoritmusokat, akkor miért épp a kormány ne élne a lehetőséggel – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.