Kilencven sebesült rendőrtiszt, tizennyolc letartóztatás, tizenöt vádemelés – ez a mérlege annak a zavargássorozatnak, amely megrengette Észak-Írország nagyvárosait március utolsó és április első napjaiban. A helyszíni tudósítások szerint ennél erőszakosabb tüntetéseket és összecsapásokat évek óta nem tapasztaltak a helyiek, a rendőrségnek hat év után először vízágyút is be kellett vetnie. A feltételezések szerint elsősorban britpárti protestáns radikális csoportok a felelősek a kialakult helyzetért. A tettesek rendőröket és újságírókat támadtak meg, egy buszt is felgyújtottak.

Fotó: MTI/AP/Peter Morrison
II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg április 9-i halálának a híre nyugalomra intette a radikálisokat, de az erőszakot elítélő politikai vezetők továbbra is találgatják, mi okozta a hirtelen felzúdulást. A helyi újságok és a térséggel foglalkozó szakértők szerint az események közvetlen kiváltó oka az északír ügyészség március végi döntése volt, miszerint nem indít vádeljárást az Ír-sziget egyesülését támogató legerősebb katolikus párt, a Sinn Féin vezetői ellen, akik a járványügyi korlátozásokat megszegve vettek részt múlt nyáron a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnökének a temetésén. A szertartáson kétezren gyűltek össze, miközben gyülekezési korlátozás volt érvényben.
Az évtizedekig tartó, több mint háromezer-ötszáz ember életét követelő, a felekezetek közötti konfliktus 1998-ban az úgynevezett nagypénteki megállapodással zárult le, amelynek az értelmében a radikális fegyveres csoportok letették a fegyvert. A londoni és dublini vezetés közvetítésével létrejött alku arra kötelezte a britpárti, unionista protestáns és a britellenes, republikánus katolikus politikai erőket, hogy hatalommegosztáson alapuló kormányt hozzanak létre. Kisebb tüntetéseket, zavargásokat és összecsapásokat leszámítva azóta is töretlen a béke, de láthatólag törékeny is.

Fotó: MTI/AP/Peter Morrison
A feszültséget szakértők szerint részben a radikális csoportokhoz köthető szervezett bűnözői körök elleni keményebb rendőrségi fellépés gerjesztette, másrészt az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. A protestáns erők úgy érzik, a brexitmegállapodással cserben hagyta őket Boris Johnson brit miniszterelnök, hiszen belső vámhatár létesült Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között. Erre azért volt szükség, hogy ne legyen vámellenőrzés, s ne kelljen visszaállítani a fizikai határzárat az EU-t Nagy-Britanniával együtt elhagyó Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Írország között.