Amerika az egész világot háborúba taszíthatja?

A lengyel védelmi miniszter szerint Putyin vissza akarja állítani a cári Orosz Birodalmat.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2021. április 14-én közreadott képen egy orosz hadihajó hadgyakorlaton vesz részt a Fekete-tengeren. Oroszország bejelentette, hogy a hadgyakorlat miatt októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók elõtt. Ukrajna, az Európai Unió és a NATO bírálta ezt, nagyon aggasztónak nevezve a fejleményt. MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: -

Legújabb cikkében a korábbi orosz elnök azt állítja: az Egyesült Államok nem tanult a történelemből, nem kezeli egyenrangú félként nemzetközi partnereit. „Nyilvánvaló, hogy a Szovjetuniót az Egyesült Államok egyenrangú vetélytársként kezelte. Ennek oka a felek katonai-politikai paritása volt, amelynek a megőrzése érdekében létrejött a nemzetközi szervezetek rendszere” – írja cikkében Dmitrij Medvegyev.

„De a Szovjetunió összeomlása után a paritás egy időre eltűnt.

Az Egyesült Államok másfél évtizedig egy olyan koordináta-rendszerben működött, amikor a világ egyetlen országának sem volt nemcsak összehasonlítható ereje, de még hipotetikus joga sem volt ilyen hatalomra, és így egyszerűen elszoktak az egyenrangú párbeszédtől” – véli a volt orosz elnök. Dmitrij Medvegyev 2008–2012 között volt Oroszország elnöke, majd nyolc éven át, 2020 januárjáig vezette az orosz kormányt. Az 55 éves politikus jelenleg a kormánypártot, az Egységes Oroszországot vezeti, valamint az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és a korábbi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev
Fotó: Reuters

Medvegyev szerint az elmúlt években Moszkva és Washington kapcsolata sokat romlott, sőt. „Az elmúlt években Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolata a rivalizálásról a konfrontációig jutott, és

lényegében visszatértek a hidegháború korszakába.

Szankciós nyomás, fenyegetések, konfliktusok, saját önző érdekek védelme – mindez állandó instabilitás állapotába sodorja a világot” – írja Medvegyev. Oroszország volt elnöke szerint ilyen helyzetben bármilyen óvatlan lépés nemcsak a két országot, de az egész világot háborús állapotba taszíthatja. „Az ötvenes évek végén ehhez a veszélyes helyzethez vezetett az amerikai rakéták elhelyezése világszerte a Szovjetunió érdekszférája körül, míg ma ugyanezt az amerikai politikát látjuk tükröződni a NATO terjeszkedésében, az Oroszország elleni szankciós politikában és az amerikai nyomásgyakorlásban Moszkva szomszédjainál” – írja Medvegyev. Hangsúlyozta: az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanná vált, ami a Nyitott égbolt nevű egyezményből való kilépésben, az Iránnal kötött atomalku felrúgásában vagy az új amerikai elnök agresszív retorikájában figyelhető meg.

Unlearned History Lessons Avoiding a clash with great powers does not indicate cowardice, but wisdom, because sacrificing oneself is never an advantage anywhere. Sun Tzu. The Art of War (taken from the Introduction, Rus. ed., by the translator N.I.Konrad) https://t.co/AtoWnlTo23

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) April 25, 2021

Medvegyev konklúziója, hogy a mai Egyesült Államoknak nincs lelkiereje ahhoz, hogy beismerje:

jelenleg a világon más hatalmak is vannak, amelyek velük azonos infrastrukturális lehetőségekkel és katonai-politikai potenciállal rendelkeznek – mint például Kína vagy Oroszország.

A volt orosz államfő által megfogalmazottak összhangban vannak Vlagyimir Putyin híres, a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédével. Abban Putyin az Egyesült Államok és a NATO folyamatos terjeszkedése, illetve a Washington által kialakított egypólusú világ ellen érvelt, ami konfrontációhoz vezet.

Egy orosz hadihajó hadgyakorlaton vesz részt a Fekete-tengeren
Fotó: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Az Egyesült Államok és az Oroszország közötti feszültség az elmúlt hetekben újult erővel lángolt fel: Joe Biden amerikai elnök a januári beiktatása óta már a második szankciós csomagot fogadta el Oroszországgal szemben, és igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, miszerint lelketlen gyilkosnak nevezhető-e orosz kollégája. Eközben Oroszország március óta nagymértékben növelte katonai jelenlétét Ukrajna határainál. Moszkva végül csütörtökön jelentette be a csapatok kivonását.

A Nyugat és Oroszország között megromlott kapcsolatok újabb fázisaként az áprilisi amerikai szankciókat követően több európai ország orosz diplomatákat utasított ki, amire Kreml is hasonlóképpen reagált. A legradikálisabb módon Csehország cselekedett, amely végeredményben 32 főben (hét diplomata és huszonöt adminisztratív munkatárs) maximálta az addigi közel százfős prágai orosz nagykövetség létszámát.

Alekszandr Zmejevszkij, Oroszország prágai nagykövetének az autója a prágai külügyminisztérium épülete előtt 2021. április 21-én
Fotó: MTI/AP/Petr David Josek

Csehország példáját követte Lengyelország (három kiutasított diplomata), Bulgária (két fő), Szlovákia (három fő), a Balti-államok (összesen négy fő) és Ukrajna (egy fő). Oroszország viszonozta a kiutasításokat, sőt továbbment: megtiltották, hogy a külföldi nagykövetségek orosz állampolgárokat alkalmazzanak, szombaton pedig

kilátásba helyezték a cseh sörimport korlátozását is.

Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin külpolitikája arra irányul, hogy visszaállítsa a cári Orosz Birodalmat. A politikus a lengyel közszolgálati rádiónak adott szombati interjúban kiemelte, hogy az orosz–ukrán feszültség nagyon aggasztja Varsót, majd a 2010-ben repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt korábbi lengyel elnököt, Lech Kaczyńskit idézte: „előbb Grúzia, majd Ukrajna, majd a Balti-államok, majd lehet, hogy Lengyelország következik”. Błaszczak szerint ezért Lengyelországnak modernizálnia kell a hadseregét és növelni annak állandó létszámát.