Amerika az egész világot háborúba taszíthatja?

A lengyel védelmi miniszter szerint Putyin vissza akarja állítani a cári Orosz Birodalmat.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2021. április 14-én közreadott képen egy orosz hadihajó hadgyakorlaton vesz részt a Fekete-tengeren. Oroszország bejelentette, hogy a hadgyakorlat miatt októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók elõtt. Ukrajna, az Európai Unió és a NATO bírálta ezt, nagyon aggasztónak nevezve a fejleményt. MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: -

Medvegyev konklúziója, hogy a mai Egyesült Államoknak nincs lelkiereje ahhoz, hogy beismerje:

jelenleg a világon más hatalmak is vannak, amelyek velük azonos infrastrukturális lehetőségekkel és katonai-politikai potenciállal rendelkeznek – mint például Kína vagy Oroszország.

A volt orosz államfő által megfogalmazottak összhangban vannak Vlagyimir Putyin híres, a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédével. Abban Putyin az Egyesült Államok és a NATO folyamatos terjeszkedése, illetve a Washington által kialakított egypólusú világ ellen érvelt, ami konfrontációhoz vezet.

Egy orosz hadihajó hadgyakorlaton vesz részt a Fekete-tengeren
Fotó: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Az Egyesült Államok és az Oroszország közötti feszültség az elmúlt hetekben újult erővel lángolt fel: Joe Biden amerikai elnök a januári beiktatása óta már a második szankciós csomagot fogadta el Oroszországgal szemben, és igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, miszerint lelketlen gyilkosnak nevezhető-e orosz kollégája. Eközben Oroszország március óta nagymértékben növelte katonai jelenlétét Ukrajna határainál. Moszkva végül csütörtökön jelentette be a csapatok kivonását.

A Nyugat és Oroszország között megromlott kapcsolatok újabb fázisaként az áprilisi amerikai szankciókat követően több európai ország orosz diplomatákat utasított ki, amire Kreml is hasonlóképpen reagált. A legradikálisabb módon Csehország cselekedett, amely végeredményben 32 főben (hét diplomata és huszonöt adminisztratív munkatárs) maximálta az addigi közel százfős prágai orosz nagykövetség létszámát.

Alekszandr Zmejevszkij, Oroszország prágai nagykövetének az autója a prágai külügyminisztérium épülete előtt 2021. április 21-én
Fotó: MTI/AP/Petr David Josek

Csehország példáját követte Lengyelország (három kiutasított diplomata), Bulgária (két fő), Szlovákia (három fő), a Balti-államok (összesen négy fő) és Ukrajna (egy fő). Oroszország viszonozta a kiutasításokat, sőt továbbment: megtiltották, hogy a külföldi nagykövetségek orosz állampolgárokat alkalmazzanak, szombaton pedig

kilátásba helyezték a cseh sörimport korlátozását is.

Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin külpolitikája arra irányul, hogy visszaállítsa a cári Orosz Birodalmat. A politikus a lengyel közszolgálati rádiónak adott szombati interjúban kiemelte, hogy az orosz–ukrán feszültség nagyon aggasztja Varsót, majd a 2010-ben repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt korábbi lengyel elnököt, Lech Kaczyńskit idézte: „előbb Grúzia, majd Ukrajna, majd a Balti-államok, majd lehet, hogy Lengyelország következik”. Błaszczak szerint ezért Lengyelországnak modernizálnia kell a hadseregét és növelni annak állandó létszámát.