időjárás 13°C Petra 2022. október 2.
logo

Mindenki megtette tétjeit Joe Biden klímacsúcsa előtt

Judi Tamara (Brüsszel)
2021.04.21. 13:29
Mindenki megtette tétjeit Joe Biden klímacsúcsa előtt

Immár az Európai Unió sem érkezik üres kézzel a Joe Biden amerikai elnök által összehívott klímacsúcsra, ugyanis szerda hajnalban előzetes megállapodás született az uniós klímatörvényről a tagállamok és az Európai Parlament (EP) között. Az Európai Bizottság első ízben 2018-ban fogalmazta meg a 2050-es klímasemlegességre vonatkozó elképzelését,

ami a szerdai részalkunak köszönhetően az uniós jog részévé fog válni.

A klíma-, más néven karbonsemlegesség azt jelenti, hogy az emberiség nem bocsát a légkörbe több káros anyagot, mint amennyit ki tud onnan vonni.

A tagállamok számára „mindössze” kollektív célkitűzésként szerepel majd a karbonsemlegesség a végső jogszabályban: mivel nem mindenki indul azonos szintről, nem állíthattak valamennyi EU-államot effajta jogi kötelezettség elé. Az ambiciózus kompromisszum értelmében 2030-ra az 1990-es szinthez képest mindenesetre ötvenöt százalékkal kell majd csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, amely cél teljesítését egy éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanács fogja felügyelni. Az Európai Parlament tavaly még hatvanszázalékos csökkentésben gondolkozott, amit teljesíthetetlennek tartottak a tagállamok.

Szerdán az EP illetékes jelentéstevői ennek ellenére optimizmusuknak adtak hangot: mind a tudományos tanács létrehozása, mind a cél, miszerint az Európai Bizottság alapos hatástanulmányok mentén javasoljon 2040-re vonatkozó köztes célokat, az EP ötlete volt. A frissen elfogadott szöveget ezután még hivatalosan is jóvá kell hagyniuk az országvezetőknek és az Európai Parlamentnek is. – Az alkuban a 2015-ös párizsi klímamegállapodás számos elemét rögzítettük, hiszen biztosra kell mennünk, hogy az EU tartja magát a megállapodásban foglaltakhoz – magyarázta Jytte Guteland svéd szociáldemokrata EP-jelentéstevő szerdán. A párizsi klímaegyezmény szerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti mértékhez képest, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra.

Globális hatalmak a résztvevők között

A globális célkitűzés felemlegetése nem véletlen: Joe Biden amerikai elnök holnap a világ több tucat államának vezetőjével együtt tart klímacsúcsot a Föld napja alkalmából. Részben szimbolikus lépésről van szó, ugyanis a tavaly megválasztott elnök januárban rendelet útján léptette vissza az Egyesült Államokat az egyezménybe, azután, hogy elődje, Donald Trump kilépett belőle. A republikánus elnök a döntését azzal indokolta, hogy véleménye szerint az alku versenyhátrányt okoz Washingtonnak a globális piacon.

Az USA mellett Kína tartozik a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátóihoz, így fontos lépés, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök is részt vesz majd a holnapi virtuális tanácskozáson, és beszédet is mond. Ez lesz az első hivatalos alkalom, ahol Biden amerikai elnökként „találkozik” kínai kollégájával. Az EU-t a klímacsúcson Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke fogja képviselni. Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is felszólal az eseményen, ahova Vlagyimir Putyin is meghívást kapott.

Az orosz–amerikai konfliktus éleződése ellenére az orosz elnök is beszédet mond a klímacsúcson.

Felszólalásában Moszkva azon célját fejezi majd ki, hogy erősítse a nemzetközi közösség fellépését a klímaváltozás negatív hatásaival szemben – közölte a Kreml.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái a brüsszeli Európa-épületre kapaszkodtak, és molinójukkal a klímavészhelyzet miatti azonnali intézkedést sürgették tavaly Fotó: Reuters/Yves Herman

Ahogy a szerda hajnali brüsszeli bejelentésből is látszik, az EU számára fontos volt, hogy már kész egyezménnyel a kezében üljön le csütörtökön a virtuális tárgyalóasztalhoz. Eddig ugyanis bizonytalan volt, hogy a tagállamok és az EP meg tudnak-e egyezni az ötvenöt százalékos célról. A bejelentést keserédessé teszi, hogy a héten épp az EU-t már hátrahagyott Nagy-Britannia licitált rá az uniós és globális klímacélokra is, amikor Boris Johnson miniszterelnök bejelentette, hogy 2035-ig a karbonkibocsátás mértékét 75 százalékkal akarja csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Az erről szóló törvénytervezetet ma ismertetik a Westminsterben, és előzetesen valamennyi nagy-britanniai zöldszervezet körében nagy tetszést aratott.

Zöld a magyar jövő. Magyarország uniós színekben képviselteti magát a klímacsúcson. A hazai ambiciózus célokról nemrég Steiner Attila energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár nyilatkozott lapunknak. „Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy ne csak uniós, de tagállami szinten is elérje a klímasemlegességet 2050-re. E cél teljesítése érdekében megalkottuk a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely konkrét cselekvéseket határoz meg annak érdekében, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen, 2050-re pedig klímasemleges országgá váljon. Ilyen konkrét intézkedés például az ország erdővel borított területének 27 százalékra növelése, naperőműveink kapacitásának meghatszorozása, valamint az elektromobilitás mind szélesebb körben történő elterjesztése” – fogalmazott az államtitkár, azt hangoztatva: Magyarország a jövőt, azaz a klímavédelmet, az energiaszuverenitást és a zöld gazdasági fejlődés útját választotta.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.