Az USA mellett Kína tartozik a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátóihoz, így fontos lépés, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök is részt vesz majd a holnapi virtuális tanácskozáson, és beszédet is mond. Ez lesz az első hivatalos alkalom, ahol Biden amerikai elnökként „találkozik” kínai kollégájával. Az EU-t a klímacsúcson Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke fogja képviselni. Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is felszólal az eseményen, ahova Vlagyimir Putyin is meghívást kapott.
Az orosz–amerikai konfliktus éleződése ellenére az orosz elnök is beszédet mond a klímacsúcson.
Felszólalásában Moszkva azon célját fejezi majd ki, hogy erősítse a nemzetközi közösség fellépését a klímaváltozás negatív hatásaival szemben – közölte a Kreml.
Ahogy a szerda hajnali brüsszeli bejelentésből is látszik, az EU számára fontos volt, hogy már kész egyezménnyel a kezében üljön le csütörtökön a virtuális tárgyalóasztalhoz. Eddig ugyanis bizonytalan volt, hogy a tagállamok és az EP meg tudnak-e egyezni az ötvenöt százalékos célról. A bejelentést keserédessé teszi, hogy a héten épp az EU-t már hátrahagyott Nagy-Britannia licitált rá az uniós és globális klímacélokra is, amikor Boris Johnson miniszterelnök bejelentette, hogy 2035-ig a karbonkibocsátás mértékét 75 százalékkal akarja csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Az erről szóló törvénytervezetet ma ismertetik a Westminsterben, és előzetesen valamennyi nagy-britanniai zöldszervezet körében nagy tetszést aratott.
Zöld a magyar jövő. Magyarország uniós színekben képviselteti magát a klímacsúcson. A hazai ambiciózus célokról nemrég Steiner Attila energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár nyilatkozott lapunknak. „Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy ne csak uniós, de tagállami szinten is elérje a klímasemlegességet 2050-re. E cél teljesítése érdekében megalkottuk a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely konkrét cselekvéseket határoz meg annak érdekében, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen, 2050-re pedig klímasemleges országgá váljon. Ilyen konkrét intézkedés például az ország erdővel borított területének 27 százalékra növelése, naperőműveink kapacitásának meghatszorozása, valamint az elektromobilitás mind szélesebb körben történő elterjesztése” – fogalmazott az államtitkár, azt hangoztatva: Magyarország a jövőt, azaz a klímavédelmet, az energiaszuverenitást és a zöld gazdasági fejlődés útját választotta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!