Québec nem kér a multikulturalizmusból

A tartomány bírósága támogatja, hogy a köztisztviselők ne viselhessenek vallási szimbólumokat.

A fiatalabb Trudeau hosszú kampány után mért vereséget a konzervatívokra - Fotó: Reuters Fotó: © Christinne Muschi / Reuters

Québec legfelső bírósága jóváhagyta azt a vitatott törvényt, amely megtiltja a vallási szimbólumok viselését a köztisztviselőknek munkavégzés közben. A 2019 júniusában elfogadott jogszabály értelmében a közalkalmazottak, például

a tanárok és a rendőrök nem hordhatnak többek között fejkendőt, kipát, turbánt és keresztet sem a munkahelyükön.

A bíróság ugyanakkor elutasította a törvény azon részét, amely Québec jogalkotóinak is megtiltotta, hogy eltakarják az arcukat, vagyis a tartomány megválasztott képviselői viselhetnek például fejkendőt. A bírósági határozat szerint továbbá kivételt jelentenek az angol nyelvű állami iskolák a kisebbségi nyelvű oktatási jogok miatt. Québec az egyetlen olyan kanadai tartomány, ahol a francia az egyedüli hivatalos nyelv, és az angol nyelvűek képeznek kisebbséget. A mintegy nyolc és fél milliós lakosságú tartományban a 2011-es népszámlálás alapján 85,5 százalék a frankofónok, vagyis a francia nyelvűek aránya.

François Legault, a tartomány miniszterelnöke úgy fogalmazott: a törvény gondoskodik róla, hogy tiszteletben tartsák az állam és az egyház elkülönülését Québecben,

ahol a szekularizáció elve érvényesül. – Québec törvényének mindenkire vonatkoznia kell a tartomány egész területén – közölte Simon Jolin-Barrette. Québec igazságügyi minisztere hozzátette, hogy a kormány fellebbezéssel akar élni a bírósági határozatban említett kivételek miatt. Az ügy így valószínűleg Kanada legfelső bírósága elé kerül.

A vallási kisebbségek és emberjogi aktivisták szerint a törvény sérti a kanadai alkotmányban rögzített vallásszabadsághoz való jogot, aláássa a társadalmi egyenlőséget, és ellehetetleníti a kisebbségeket, hogy munkát vállaljanak olyan fontos területeken, mint az oktatás. Továbbá

a jogszabály szerintük ellentétben áll Kanada multikulturális alapértékeivel.

Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke már 2019-ben úgy nyilatkozott a törvényről, hogy elképzelhetetlennek tartja az állampolgárok vallási alapon történő hátrányos megkülönböztetését. – Nem hiszem, hogy a jogalkotók dolga megmondani, mit viseljenek az emberek – nyilatkozta korábban Trudeau.

Justin Trudeau miniszterelnök Fotó: Reuters

Egy 2019-ben végzett felmérés szerint Québec lakosainak a hatvannégy százaléka támogatja és csupán huszonhét százaléka ellenzi a vallási jelképek nyilvános viselésének tilalmát. A tartományba 2011 és 2016 között több mint kétszáztizenötezer bevándorló érkezett. A muszlim vallásúak a népesség körülbelül három százalékát teszik ki, míg más vallási felekezetek aránya nem éri el az egy százalékot a tartományban.

Hasonló törvények Európán belül is léteznek, Franciaország például 2004-ben tiltotta be a vallási jelképek viselését az állami iskolákban. Az arcot eltakaró öltözék nyilvános viselésére pedig számos európai országban vezettek be teljes vagy részleges tilalmat.

Európai példák. Nadia Eweida, a British Airways brit légitársaság egyik dolgozójának a munkahelyi diszkriminációval kapcsolatos ügye 2013-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához került. A keresztény nőt 2006-ban arra kérte a munkáltatója, hogy ne viseljen keresztet a nyakában munkavégzés közben. A bíróság úgy határozott, hogy a légitársaság dolgozóját diszkrimináció érte. Belgiumban Samira Achbita, egy muszlim recepciós hölgy kifogásolta, hogy a munkaadója, egy biztonsági cég szóvá tette, ne legyen rajta a fejkendője az ügyfelek előtt, mivel a vallási szimbólumok viselése sérti a munkahelyi szabályokat. Az Európai Bíróság megállapította, hogy mindaddig, amíg a szabályt következetesen alkalmazzák, vagyis az egész személyzetnek semlegesen kell öltözködnie, nem lehet hátrányos megkülönböztetésről beszélni.