Szombaton zárul az jelöltek regisztrációja a június 18-i iráni elnökválasztásra. Mivel a jelenlegi államfő, Hasszán Rohani már kitöltötte két mandátumát, így annyi bizonyos, hogy új elnöke lesz a perzsa államnak. A voksolást az egész világ árgus szemekkel figyeli: hogy a mérsékeltek, vagy a keményvonalasak győznek, az az atomalku megmentésére is döntő befolyással lehet. Az erőviszonyokat nehéz felmérni, mert a jelöltek többségét várhatóan már korábban kizárják, ahogyan azt az elmúlt választások példái is mutatták. A végleges listát június elején hozza nyilvánosságra az iráni alkotmánytanács.
Az iráni Iszlám Köztársaság nukleáris programja nemcsak a közel-keleti országokban, hanem a térségben jelen lévő nagyhatalmakban is aggodalmat kelt. Kérdés, hogy Joe Bidennek, aki már kampányában ígéretet tett az alelnöksége idején tető alá hozott, úgynevezett atomalku megmentésére, mi lesz a következő lépése? Az amerikai elnök közeledik a 2015-ös nukleáris megállapodás helyreállítása felé, és látszólag törekszik a nemzetközi konfliktus békés úton történő megoldásra is.
Unióközeli források szerint Robert Malley főtárgyaló közel a felét elengedné az Irán ellen megállapított szankcióknak, a Fehér Ház nyilatkozatából azonban az derül ki, hogy ezeket akkor lenne érdemes feloldani, amennyiben a 2015-ben aláírt tényezők ismét teljesülnének, és Irán visszatérne az egyezményben foglalt uránbányászati és dúsítási mértékekhez.
Úgy tűnik, hajlandóság talán lenne rá: az iráni külügyminiszter-helyettes, Abbász Aragcsi szerint a 2015-ös atommegállapodást aláíró országoknak továbbra is fontos a megállapodás megmentése a bécsi tárgyalásokon. Ebben a témában néhány jelölt között is viszonylagos az egyetértés, legalábbis az atomprogram helyreállításával kampányol Hosszein Dehgán mérsékelt és Szaid Mohammad keményvonalas politikus is. Regisztrált ugyanakkor Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök is, aki korábban úgy nyilatkozott, ő biztosan nem írta volna alá az atomalkut. A végső döntés persze az ajatollahé, márpedig ő a jelöltekkel ellenkező véleménnyel van: arrogánsnak és megalázónak nevezte az amerikai nyomásnak engedő politikát.
Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
Az borítékolható, hogy a júniusi iráni elnökválasztásig már nem lesz lényegi előrelépés az ügyben. Az a kérdés, hogy a voksoláson egy mérsékelt vagy egy keményvonalas jelölt fog-e győzni? Hogy a kampány már gőzerővel elkezdődött, az abból a „kiszivárgott” felvételből is látszik, melyben az indulást fontolgató Mohammad Zarif jelenlegi külügyminiszter bírálta a hazájában hősként tisztelt Kászem Szolejmanit, a Forradalmi Gárda tábornokát, akivel még tavaly januárban végzett egy amerikai dróncsapás Bagdadban.
A teheráni diplomácia vezetője felrótta, hogy Szolejmáni az iráni diplomaták ellen dolgozott, és együttműködött Oroszországgal a nukleáris egyezmény szabotázsakciójában, valamint a szíriai orosz beavatkozás esetében is Teherán érdekei ellen cselekedett.
