Emmanuel Macron: Tanulhatunk Napóleontól

A francia államfő bírálta azokat, akiknek a történelem nem illeszkedik a jelenről alkotott képébe.

Párizs, 2021. február 16. Emmanuel Macron francia elnök az afrikai Száhel-övezethez tartozó öt ország csoportjának, a G5-nek a vezetőivel tanácskozik videokonferencia keretében a párizsi Elysée-palotában 2021. február 16-án. Az internetes csúcsértekezleten az iszlám szélsőségesek elleni küzdelemről tárgyalnak. A G5-höz tartozó Mali, Burkina Faso, Csád, Niger és Mauritánia vezetői a csádi N'Djamenában gyűltek össze. MTI/EPA/AP pool/Francois Mori Fotó: Francois Mori

– A tudatlanság elleni küzdelem, a tudás és a történelem iránti szeretetünk, illetve az az iránti vágyunk, hogy a történelmet ne törölhessék el azok, akiknek a történelem nem illeszkedik a jelenről alkotott képébe

– Emmanuel Macron ezekkel a szavakkal indokolta, miért kell megemlékezni Bonaparte Napóleon halálának a kétszázadik évfordulójáról. – Bonaparte Napóleon mindannyiunk életének a szerves részét képezi – hangsúlyozta szerdai beszédében a francia államfő, aki megkoszorúzta a történelem egyik legnagyobb hadvezérének, a polgári Franciaország megteremtőjének a párizsi Invalidusok házában található sírját.

Tisztítják I. Napóleon francia császár, hadvezér síremlékét a párizsi Invalidusok házában április 16-án
Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Mint korábban beszámoltunk róla: baloldali aktivisták a megemlékezés bojkottjára szólították fel Macront, rámutatva a néhai császár által épített rendszer árnyoldalaira, militarizmusára és arra, hogy visszaállította a rabszolgaság intézményét. Napóleon ellentmondásos történelmi megítélése nem először vált ki vitát a nagypolitikában: Jacques Chirac egykori konzervatív francia államfő például 2005-ben nem volt hajlandó részt venni az austerlitzi csata 200. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

– Törvényhozóként, harcosként és stratégaként elért eredményeiből is tanulhatunk

– hangoztatta azonban szerdán Macron, aki a Francia Intézetben helyet foglaló fiatal hallgatóságát emlékeztette azokra a felsőoktatási intézményekre és történelmi emlékhelyekre – Diadalív, Madeleine-templom, Austerlitz híd –, amelyeket Napóleon idején alapítottak és építettek fel.

Macron felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmet nem szabad egyetlen szemüvegen keresztül szemlélni. Igaz, Napóleon visszahozta a rabszolgaság intézményét, de ezt a hibát a későbbi francia vezetők korrigálták. – Ma az emberi életet magasabbra értékeljük járvány és háború idején is – tekintett vissza a napóleoni háborúkra Macron. Emlékeztetett Napóleon legmaradandóbb alkotására, a polgári törvénykönyvre is, amely módosításokkal ma is hatályban van, s amely előírta, hogy minden polgár egyenlő a törvény előtt. – A haladó Franciaország ezt is túlteljesítette a férfiak és nők közötti egyenlőség terén, miközben eltöröltük a halálbüntetést – mondta Macron. Mint fogalmazott:

– Azért szeretjük Napóleont, mert az élete a példája annak, hogy minden lehetséges. Élete arra tanít bennünket, hogy vállaljunk kockázatot, bízzunk a képzelőerőnkben, s legyünk önmagunk.

Emmanuel Macron már tavaly nyári beszédében is nyomatékosította: – A köztársaság nem fog szobrokat ledönteni. Inkább együtt kell szembenézni a teljes történelmünkkel, és semmi esetre sem megtagadni azt, amik vagyunk. Az elnök akkor az Egyesült Államokból Franciaországra is átterjedt rasszizmusellenes tüntetésekre reflektált.