A „demokrácia guillotine-jának” nevezte a minap Recep Tayyip Erdoğan azt a francia törvényjavaslatot, amelynek segítségével a már javában a jövő áprilisban esedékes elnökválasztásra készülő Emmanuel Macron felvenné a harcot az iszlám szélsőségesekkel Franciaországban. Az úgynevezett iszlám szeparatizmusról szóló törvényjavaslat mind Franciaországban, mind a nemzetközi – elsősorban muszlim – közösség részéről heves ellenérzéseket váltott ki az elmúlt hónapokban, a bírálatok szerint ugyanis a javaslat stigmatizálja a Franciaországban élő – több mint hatmilliós – muszlim közösséget, és új hatásköröket adna az állam kezébe a beszéd- és a vallásszabadság korlátozására vonatkozóan.
– Az emberi jogoknak, a vallásszabadságnak és az európai értékeknek nyíltan ellentmondó törvényjavaslat elfogadása egy guillotine-ütés lesz a francia demokráciának
– fogalmazott a török elnök ankarai beszédében. Erdoğan egyébként nem most bírálta először élesen francia kollégáját: tavaly októberben – nem sokkal azután, hogy Emmanuel Macron erőteljesebb fellépést helyezett kilátásba az iszlamistákkal szemben a középiskolai történelemtanár, Samuel Paty brutális meggyilkolását követően – a török elnök megkérdőjelezte Macron mentális egészségét, és „elmeorvosi vizsgálatot” javasolt a francia államfőnek, amiért az bejelentette: megvédi Franciaország szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. Akkor Erdoğan arra reagált, hogy Macron egy beszédében az iszlám világszerte érezhető válságáról beszélt, Erdoğan szerint azonban „Európának az iszlamofóbia lesz a veszte”, „a fasizmus pedig új szintre lépett Európában”. A tervezett törvény jelenlegi változata mindenesetre Erdoğan szerint csak a szélsőségeseknek kedvezne, nyomás alá helyezve a civil szervezeteket, s „arra kényszerítené a fiatalokat, hogy válasszanak hitük és oktatásuk között”. – Felkérjük a francia hatóságokat és mindenekelőtt Macron elnököt, hogy észszerűen cselekedjenek – fogalmazott a török elnök, hozzátéve: a törvényjavaslat gyors visszavonására számítanak.
Fotó: MTI
A javaslatot egyébként még februárban jelentős többséggel elfogadta a francia nemzetgyűlés, életbelépéséhez azonban még a szenátusnak is rá kell bólintania – az erről szóló vita jelenleg is tart. A tervezet egyebek mellett megnövekedett pénzügyi kötelezettségeket és beszámolási feladatokat is előirányoz a Franciaországban működő vallási egyesületek számára. Tízezer eurót meghaladó külföldi adomány esetén például az adott szervezet köteles lenne a dotációt jelenteni az állam felé, s fennállna az állami blokkolás lehetősége is.
Törökország elsősorban az oktatáson keresztül mozgatja a Franciaországban élő, egymillió főt is meghaladó török kisebbséget, amit a franciák egyre inkább nem kívánt külföldi beavatkozásként élnek meg, éppen ezért írna elő a francia állam az eddiginél nagyobb átláthatóságot a mecsetek és vallási hátterű oktatási intézmények finanszírozására vonatkozóan.
