Macron bocsánatot kért a ruandai népirtás miatt

Elismerte Franciaországnak a ruandai népirtásban játszott szerepét tegnap Emmanuel Macron, aki tegnap a kapcsolatok helyreállításának céljával utazott a közép-afrikai államba. A francia elnök a ruandai népirtás Kigaliban található emlékművénél felszólalva úgy fogalmazott: csak azok bocsáthatnak meg, akik átélték azt az éjszakát, és ezzel a megbocsátás ajándékát adják.

– Franciaországnak nem kell bocsánatot kérnie a ruandai népirtásért

– hangzott el még április közepén Édouard Balladur korábbi francia miniszterelnöktől a France 24 állami televízió adásában. Úgy tűnik azonban, hogy egészen más véleményen van Emmanuel Macron köztársasági elnök, aki két évvel ezelőtt állított fel egy vizsgálóbizottságot annak megállapítására, hogy Franciaországnak milyen szerepe volt a ruandai népirtás bekövetkezésében. Az április közepén közzétett jelentés eredménye szerint Franciaországot súlyos felelősség terheli a nyolcszázezer ember életét követelő 1994-es események miatt, a történészekből álló testület ennek ellenére ugyanakkor azt is kimondta, hogy Franciaországot nem terheli bűnrészesség vádja.

Egy hónappal később Emmanuel Macron mégis személyesen ment Ruandába, hogy bocsánatot nyerjen.

A Kigali Gisozi nevű városrészében álló emlékműnél – ahol a népirtás több mint 250 ezer áldozatának a maradványai nyugszanak – mondott beszédében a francia elnök kijelentette, hogy Franciaországnak feladata van a történtek kapcsán, és elismeri a szenvedés nagyságát, amelyet a népirtás okozott a ruandaiaknak. Emlékeztetett, hogy a nemzetközi közösség három „végtelen” hónapot hagyott eltelni anélkül, hogy reagált volna a népirtásra, amelyben a hutu többséghez tartozók mészárolták le a tuszi kisebbség tagjait és a mérsékelt hutukat.

Bár Franciaország meg akarta akadályozni a regionális konfliktust, illetve polgárháborút az 1993. évi nemzetközi tárgyalásokon – mondta Macron –, de nem vett tudomást a megfigyelők figyelmeztetéseiről, szándéktalanul támogatva ezzel a népirtást hónapokkal később elkövetőket.

Macront, aki indulásakor reményét fejezte ki, hogy új kezdet áll be a kapcsolatokban, Paul Kagamé ruandai elnök fogadta. Közös sajtótájékoztatójukon Macron bejelentette, hogy rövidesen francia nagykövetet neveznek ki Kigaliba, ahol ez a poszt betöltetlen volt a két ország között a 2015 óta a népirtásban játszott francia szerep kapcsán kiéleződött feszültségek miatt. „Kapcsolataink rendezése e nélkül a szakasz nélkül nem indulhat el” – közölte a távirati iroda szerint Macron. Jelenleg Franciaországot ügyvivő képviseli Ruandában – tette hozzá a francia elnök.

Paul Kagamé hatalmas bátorságról tanúskodó, a bocsánatkérésnél értékesebbnek nevezte Emmanuel Macronnak a népirtás emlékművénél mondott szavait. „Beszéde maga volt az igazság”

– fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy Macron elismerte Franciaország felelősségét a tuszik elleni ruandai népirtásban, nyomatékosítva ugyanakkor azt is, hogy Párizs nem volt cinkos.

2010-ben Nicolas Sarkozy akkori francia elnök járt Ruandában, első francia államfőként a népirtás óta, és beismerte a francia hatóságok súlyos hibáit és egyfajta vakságát, amelyeknek drámai következményei lettek. Macron, aki hivatalba lépése óta most először látogatott a kelet-afrikai országba, ma a Dél-afrikai Köztársaságba utazik tovább, ahol a koronavírus-világjárványról és a vakcinagyártásról tárgyal.