Több mint nyolc évig tartó masszív jelenlét után Emmanuel Macron bejelentette, hogy csökkenti a francia haderőt az Afrikát Szenegáltól Szudánig keresztülszelő, a Szaharától délre fekvő Száhel-övezetben. A francia köztársasági elnök indoklása szerint ez többek között a támaszpontok bezárását vonja maga után, az államfő ugyanakkor az AFP francia hírügynökség szerint arról is beszélt: egy nemzetközi dzsihadistaellenes szövetség kiépítése a cél. Korábban egyébként már Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter is utalt a most bejelentett változásokra: „Nyilvánvaló, hogy Franciaország nem szándékozik örökké a Száhel-övezetben maradni” – idézte fel a tárcavezető korábbi szavait a France 24 portál.
Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa lapunk megkeresésére elmondta:
a francia elnök most elsősorban egyfajta kiigazítást akar tenni a katonai jelenlétben. A katonai jelenlét csökkentését Macron ráadásul nem most találta ki, már több mit egy éve pedzegeti ezt
– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Hozzáfűzte: a francia elnök koncepciója az, hogy a konvencionális erőket kivonja a világ egyik legszegényebb régiójaként számon tartott Száhel-övezetből, de a különleges erők ott maradnak a térségben.
– Az 5100 fős alakulat nagy része eljön a térségből, és egy speciális alakulatot, úgynevezett műveleti erőket hagynak csak ott
– magyarázta a szakértő. Wagner Péter kiemelte, a Száhel-övezet Franciaország számára valós fenyegetettséget jelent. Nem véletlen, hogy a Barkhane hadművelet részeként a franciák 2014 óta 5100 katonát állomásoztattak a térségben.
Macron egyébként arról is beszélt: a terrorizmus elleni küzdelemnek ezentúl – francia részről – két oszlopa lesz: a terrorellenes speciális egységeké és a dzsihadisták ellen harcoló, más nemzetközi erőké, amelyekkel Párizs kizárólag együttműködést tervez. Hangsúlyozta:
Párizs ezentúl „csakis olyan intervenciókban vesz részt, amelyek kizárólag a terror megfékezését szolgálják”.
A Magyar Nemzet is beszámolt arról korábban, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még március végén bejelentette: Magyarország háromszorosára növeli a katonai szerepvállalást a Száhel-övezetben működő műveletben, és azt javasolja, hogy a jövőben legyen ez az Európai Unió legjelentősebb missziója. Hazánk egyébként már eddig is kivette a részét a küzdelemből: két évvel ezelőtt megdupláztuk, 21 főre emeltük az unió Maliban működő kiképzőműveletében szolgáló katonáink létszámát. Az újabb erősítéssel tehát hatvan fő fölé nőhet a magyar honvédek száma a misszióban. Szijjártó Péter korábban arra is felhívta a figyelmet:
a jövő egyik kritikus migrációs kiindulópontja Afrika szubszaharai térsége lesz, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy meggátoljuk az újabb migrációs hullámok kiindulását a térségből.
