Francia exodus a Száhel-övezetből

Mélyreható átalakulást jelentett be tegnap Emmanuel Macron a francia katonai jelenlétben a Száhel-övezetben. A francia államfő arról is beszélt, hogy Párizs végső célja egy nemzetközi dzsihadistaellenes szövetség kiépítése, a terrorizmus elleni küzdelemnek pedig ezentúl – francia részről – két oszlopa lesz: a terrorellenes speciális egységeké és a dzsihadisták ellen harcoló, más nemzetközi erőké, amelyekkel Párizs csak együttműködést tervez.

Burkina Faso, april 2021. French soldier load british chinook helicoptere during operation barkhane, french military war against terrorism in Sahel Africa. Burkina Faso, avril 2021. Des soldats francais chargent un helicoptere chinook britannique pendant l operation barkhane, une guerre contre le terrorisme au Sahel. (Photo by Fred Marie / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP) Fotó: FRED MARIE

Több mint nyolc évig tartó masszív jelenlét után Emmanuel Macron bejelentette, hogy csökkenti a francia haderőt az Afrikát Szenegáltól Szudánig keresztülszelő, a Szaharától délre fekvő Száhel-övezetben. A francia köztársasági elnök indoklása szerint ez többek között a támaszpontok bezárását vonja maga után, az államfő ugyanakkor az AFP francia hírügynökség szerint arról is beszélt: egy nemzetközi dzsihadistaellenes szövetség kiépítése a cél. Korábban egyébként már Jean-­Yves Le Drian francia külügyminiszter is utalt a most bejelentett változásokra: „Nyilvánvaló, hogy Franciaország nem szándékozik örökké a Száhel-övezetben maradni” – idézte fel a tárcavezető korábbi szavait a France 24 portál.

Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa lapunk megkeresésére elmondta:

a francia elnök most elsősorban egyfajta kiigazítást akar tenni a katonai jelenlétben. A katonai jelenlét csökkentését Macron ráadásul nem most találta ki, már több mit egy éve pedzegeti ezt

– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Hozzáfűzte: a francia elnök koncepciója az, hogy a konvencionális erőket kivonja a világ egyik legszegényebb régiójaként számon tartott Száhel-övezetből, de a különleges erők ott maradnak a térségben.

– Az 5100 fős alakulat nagy része eljön a térségből, és egy speciális alakulatot, úgynevezett műveleti erőket hagynak csak ott

– magyarázta a szakértő. Wagner Péter kiemelte, a Száhel-övezet Franciaország számára valós fenyegetettséget jelent. Nem véletlen, hogy a ­Barkhane hadművelet részeként a franciák 2014 óta 5100 katonát állomásoztattak a térségben.

Macron egyébként arról is beszélt: a terrorizmus elleni küzdelemnek ezentúl – francia részről – két oszlopa lesz: a terrorellenes speciális egységeké és a dzsihadisták ellen harcoló, más nemzetközi erőké, amelyekkel Párizs kizárólag együttműködést tervez. Hangsúlyozta:

Párizs ezentúl „csakis olyan intervenciókban vesz részt, amelyek kizárólag a terror megfékezését szolgálják”.

A Magyar Nemzet is beszámolt arról korábban, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még március végén bejelentette: Magyarország háromszorosára növeli a katonai szerepvállalást a Száhel-övezetben működő műveletben, és azt javasolja, hogy a jövőben legyen ez az Európai Unió legjelentősebb missziója. Hazánk egyébként már eddig is kivette a részét a küzdelemből: két évvel ezelőtt megdupláztuk, 21 főre emeltük az unió Maliban működő kiképzőműveletében szolgáló katonáink létszámát. Az újabb erősítéssel tehát hatvan fő fölé nőhet a magyar honvédek száma a misszióban. Szijjártó Péter korábban arra is felhívta a figyelmet:

a jövő egyik kritikus migrációs kiindulópontja Afrika szubszaharai térsége lesz, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy meggátoljuk az újabb migrációs hullámok kiindulását a térségből.

Az Európai Unió még 2013-ban hozott létre a bamakói kormány kérésére egy, a fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziót, mégpedig azért, hogy más nemzetközi szervezetekkel együttműködve enyhítsék a terrorista csoportok jelentette fenyegetést, és támogassák a térség egyesített erőit. Az EU aztán tavaly tavasszal úgy döntött, 2024 májusáig meghosszabbítja a művelet mandátumát, amihez a következő négy évre 133,7 millió eurós, megemelt költségvetést rendelt.

Franciaország eddig Mauritániába, Maliba, Nigerbe, Csádba és Burkina Fasóba küldött katonákat a dzsihadisták elleni harchoz.

A térséget az al-Kaidához és az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető, különféle dzsihadista csoportok terrorizálják.