Joe Biden lehetetlen küldetése a G7-csúcson

Ma fűszeres dinnye és gazpacho, majd sült rombuszhal, holnap hippi stílusú tengerparti grillezés és mályvacukor-sütögetés a tűz körül – még abba is bepillantást nyerhettünk, hogy mit szolgálnak fel vacsorára a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-csoport háromnapos csúcstalálkozóján. Arról viszont már sokkal kevesebb információ szivárgott ki, hogy mi szerepel a megbeszélések „étlapján”.

Aktivisták a G7 vezetõinek öltözve pózolnak egy fecskendõvel az angliai Cornwall grófságban fekvõ Falmouth kikötõjében. Fotó: Kirsty Wigglesworth Forrás: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Idén az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada és Japán mellé meghívást kapott a cornwalli tárgyalásokra a megszokott módon az Európai Unió, továbbá Dél-Korea, Ausztrália, Dél-Afrika és India is. Alighanem lesz mit megvitatniuk, hiszen a világ vezetői a koronavírus-járvány kirobbanása óta most gyűlnek össze először személyesen, egyúttal ez az első alkalom, hogy Joe Biden amerikai elnökként külföldre utazik és részt vesz egy csúcstalálkozón. De nem az utolsó: a londoni látogatással induló hétnapos európai vizitjét a demokrata politikus jövő héten a brüsszeli NATO-csúccsal, – melyen Orbán Viktor miniszterelnök is ott lesz – majd uniós és kétoldalú tárgyalásokkal folytatja, és egy szerdai találkozóval zárja Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Vasárnap egyébként II. Erzsébet királynő is várja egy teára, a 95 esztendős uralkodónak ő lesz a 13. amerikai elnök, akivel találkozik. Különösen a bulvár sajtóban figyelmet kapott még, hogy a brit miniszerelnök új felesége, Carrie Johnson alig két héttel ezelőtti, titokban megtartott esküvőjük után először „debütálhat” férje mellett, ráadásul a mindössze 33 esztendős hölgy azonnal a világ vezetőinek feleségeit szórakoztathatja.

Boris Johnson brit miniszterelnök és neje, Carrie Johnson
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Hollie Adams

A G7 egyeztetése szigorúan zárt ajtók mögött zajlik, de az előzetesen kiadott tervekből annyit lehet tudni, hogy elsősorban a koronavírus-járvány hatásainak kezeléséről, a globális egészségügyi rendszer megerősítéséről, továbbá a klímaváltozásról lesz szó. No meg Oroszországról és Kínáról. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban világossá tette, hogy

Washington elsődleges célja az úttal, hogy egységbe kovácsolja a szövetséges demokráciákat Moszkvával és Pekinggel szemben.

Ebben tehát nincs alapvető különbség Joe Biden és elődje külpolitikája között, legfeljebb annyi, hogy ő ezt „egy barátibb párbeszéd” formájában próbálja lenyomni a torkokon. Kérdés, hogy az ügyben mennyire lesz egyetértés. Mint arra a lapunkak nyilatkozó szakértők a minap rámutattak, az európai országok nem akarnak rossz viszonyban lenni Kínával, inkább egy korrekt partnerségi kapcsolatot kívánnak kialakítani. Osztják a véleményt Pekingben is, a kínai sajtóban egyszerűen csak „lehetetlen küldetésként” értékelték a washingtoni célkitűzést. Hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, sajtóinformációk szerint bejelentik az úgynevezett tiszta zöldkezdeményezést, amely alternatívát kínálna Peking nagyszabású új selyemút programjának. Hogy a némileg megkésett ötlet egyelőre csak stratégiai elköteleződést vagy konkrét pénzügyi terveket is jelent, azt egyelőre nem tudni.

Ami azt illeti, a G7-et sokszor éppen amiatt éri bírálat, hogy eljárt felette az idő, hiszen a világgazdaságban már régóta Kína és India fújja a passzátszelet, akik azonban nem tagjai a csoportnak.

Oroszország ugyan az eredeti, G8-as formátumban még ott volt, ám a Krím 2014-es bekebelezése után őket kizárták a kezdeményezésből. Emlékezetes, hogy legutóbb a csoport 2018-as kanadai találkozóján Donald Trump előző amerikai elnök a gazdaságpolitikai nézeteltérések miatt nem volt hajlandó aláírni a zárónyilatkozatot. Effajta törésre most Kínával kapcsolatban aligha lehet számítani, ezzel pedig Joe Biden annyit azért mindenképpen elér, hogy egységet mutat, jelezve, az Egyesült Államok visszatért a nemzetközi porondra.

Joe Biden amerikai elnök egységet mutatna
Fotó: MTI/AP/Phil Noble

Sőt, már az élre is állt a koronavírus-járvány elleni harcban. A világ leggazdagabb országai várhatóan legalább egymilliárd vakcinát ajánlanak fel az oltásban elmaradottabb országoknak, melybe az amerikaiak 500 millió, a britek százmillió dózissal szállnak be. Elképzeléseik szerint a szállítások már idén megkezdődhetnek, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy 2022 végére a Föld teljes lakosságát beoltsák.

Aktivisták a G7 vezetőinek öltözve pózolnak egy fecskendővel az angliai Cornwall grófságban fekvő Falmouth kikötőjében
Fotó: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth