Idén az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada és Japán mellé meghívást kapott a cornwalli tárgyalásokra a megszokott módon az Európai Unió, továbbá Dél-Korea, Ausztrália, Dél-Afrika és India is. Alighanem lesz mit megvitatniuk, hiszen a világ vezetői a koronavírus-járvány kirobbanása óta most gyűlnek össze először személyesen, egyúttal ez az első alkalom, hogy Joe Biden amerikai elnökként külföldre utazik és részt vesz egy csúcstalálkozón. De nem az utolsó: a londoni látogatással induló hétnapos európai vizitjét a demokrata politikus jövő héten a brüsszeli NATO-csúccsal, – melyen Orbán Viktor miniszterelnök is ott lesz – majd uniós és kétoldalú tárgyalásokkal folytatja, és egy szerdai találkozóval zárja Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Vasárnap egyébként II. Erzsébet királynő is várja egy teára, a 95 esztendős uralkodónak ő lesz a 13. amerikai elnök, akivel találkozik. Különösen a bulvár sajtóban figyelmet kapott még, hogy a brit miniszerelnök új felesége, Carrie Johnson alig két héttel ezelőtti, titokban megtartott esküvőjük után először „debütálhat” férje mellett, ráadásul a mindössze 33 esztendős hölgy azonnal a világ vezetőinek feleségeit szórakoztathatja.
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Hollie Adams
A G7 egyeztetése szigorúan zárt ajtók mögött zajlik, de az előzetesen kiadott tervekből annyit lehet tudni, hogy elsősorban a koronavírus-járvány hatásainak kezeléséről, a globális egészségügyi rendszer megerősítéséről, továbbá a klímaváltozásról lesz szó. No meg Oroszországról és Kínáról. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban világossá tette, hogy
Washington elsődleges célja az úttal, hogy egységbe kovácsolja a szövetséges demokráciákat Moszkvával és Pekinggel szemben.
Ebben tehát nincs alapvető különbség Joe Biden és elődje külpolitikája között, legfeljebb annyi, hogy ő ezt „egy barátibb párbeszéd” formájában próbálja lenyomni a torkokon. Kérdés, hogy az ügyben mennyire lesz egyetértés. Mint arra a lapunkak nyilatkozó szakértők a minap rámutattak, az európai országok nem akarnak rossz viszonyban lenni Kínával, inkább egy korrekt partnerségi kapcsolatot kívánnak kialakítani. Osztják a véleményt Pekingben is, a kínai sajtóban egyszerűen csak „lehetetlen küldetésként” értékelték a washingtoni célkitűzést. Hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, sajtóinformációk szerint bejelentik az úgynevezett tiszta zöldkezdeményezést, amely alternatívát kínálna Peking nagyszabású új selyemút programjának. Hogy a némileg megkésett ötlet egyelőre csak stratégiai elköteleződést vagy konkrét pénzügyi terveket is jelent, azt egyelőre nem tudni.
Ami azt illeti, a G7-et sokszor éppen amiatt éri bírálat, hogy eljárt felette az idő, hiszen a világgazdaságban már régóta Kína és India fújja a passzátszelet, akik azonban nem tagjai a csoportnak.
