Kína, Oroszország, a kibertámadások, a klímaváltozás és a NATO 2030-as célkitűzései is terítékre kerülnek az észak-atlanti szervezet egynapos találkozóján ma Brüsszelben.
A szervezet tagországainak vezetői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – kora délután érkeztek meg a csúcsértekezlet helyszínére, ahol rendkívüli biztonsági intézkedések mellett egyeztetnek majd.
A találkozó negyvennégy oldalas zárónyilatkozatának tervezetében a vezetők leszögezik, hogy valamennyi előttük álló fenyegetésre egységes választ adnak, s egyúttal „új fejezetet nyitnak a transzatlanti kapcsolatokban”. Ahogy arról lapunk is írt, a tavaly megválasztott amerikai elnök, Joe Biden is részt vesz a brüsszeli találkozón. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára maga is az amerikai elnököt idézte, amikor megérkezett az eseményre. Mint mondta, a NATO és Oroszország kapcsolatai a hidegháború óta a legalacsonyabb szinten mozognak. Beszélt arról is, hogy a szövetség nem akar hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnia kell a Peking megerősödése jelentette kihívásokhoz.
A NATO-csúcs zárónyilatkozatának megszellőztetett tervezetében Kína összesen tíz alkalommal szerepel, és rendszerszintű kihívásokat tulajdonítanak neki.
A NATO-komplexumba érkezve több vezető kritikus hangvételben beszélt Pekingről és Moszkváról egyaránt. Boris Johnson brit miniszterelnök az Egyesült Királyság Oroszországgal való kapcsolatait meglehetősen csalódást keltőnek nevezte, majd Kínáról szólva kijelentette: a NATO-nak új stratégiai megközelítésre van szüksége az országgal kapcsolatban. – Nem hiszem, hogy bárki is egy újabb hidegháborút akarna – szögezte le. Angela Merkel német kancellár pedig arról beszélt: a vezetők célja a találkozóval, hogy a katonai szövetség az egység megőrzése mellett tudjon alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Örömét fejezte ki amiatt is, hogy Joe Bidennel együtt dolgozhatnak. Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök történelminek nevezte a NATO-csúcsot, ugyanis a nyugat-balkáni állam – a névvita megoldásával – tavaly csatlakozott a katonai tömbhöz.
Janez Janša szlovén miniszterelnök Brüsszelben pedig épp amellett érvelt, hogy minél több új tagot kellene felvenni a NATO-ba.
– Ha mi nem bővülünk, akkor majd valaki más fog – mondta, szorgalmazva, hogy a tagokkal azonos értékeket valló demokráciákkal kellene bővíteni a szövetséget. Mark Rutte holland kormányfő szerint Oroszországgal kapcsolatosan a szövetségesek nem lehetnek naivak, ám akárcsak Pekinggel, Moszkvával is szükség van a párbeszédre.
