Macron–Erdoğan tárgyalással kezdődött a NATO-csúcs

A török elnök a találkozó előestéjén Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztetett.

NATO flags flies under the Cinquantenaire Arch in Brussels from 11 to 15 June

Kína, Oroszország, a kibertámadások, a klímaváltozás és a NATO 2030-as célkitűzései is terítékre kerülnek az észak-atlanti szervezet egynapos találkozóján ma Brüsszelben.

A szervezet tagországainak vezetői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – kora délután érkeztek meg a csúcsértekezlet helyszínére, ahol rendkívüli biztonsági intézkedések mellett egyeztetnek majd.

A találkozó negyvennégy oldalas zárónyilatkozatának tervezetében a vezetők leszögezik, hogy valamennyi előttük álló fenyegetésre egységes választ adnak, s egyúttal „új fejezetet nyitnak a transzatlanti kapcsolatokban”. Ahogy arról lapunk is írt, a tavaly megválasztott amerikai elnök, Joe Biden is részt vesz a brüsszeli találkozón. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára maga is az amerikai elnököt idézte, amikor megérkezett az eseményre. Mint mondta, a NATO és Oroszország kapcsolatai a hidegháború óta a legalacsonyabb szinten mozognak. Beszélt arról is, hogy a szövetség nem akar hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnia kell a Peking megerősödése jelentette kihívásokhoz.

A NATO-csúcs zárónyilatkozatának megszellőztetett tervezetében Kína összesen tíz alkalommal szerepel, és rendszerszintű kihívásokat tulajdonítanak neki.

A NATO-komplexumba érkezve több vezető kritikus hangvételben beszélt Pekingről és Moszkváról egyaránt. Boris Johnson brit miniszterelnök az Egyesült Királyság Oroszországgal való kapcsolatait meglehetősen csalódást keltőnek nevezte, majd Kínáról szólva kijelentette: a NATO-nak új stratégiai megközelítésre van szüksége az országgal kapcsolatban. – Nem hiszem, hogy bárki is egy újabb hidegháborút akarna – szögezte le. Angela Merkel német kancellár pedig arról beszélt: a vezetők célja a találkozóval, hogy a katonai szövetség az egység megőrzése mellett tudjon alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Örömét fejezte ki amiatt is, hogy Joe Bidennel együtt dolgozhatnak. Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök történelminek nevezte a NATO-csúcsot, ugyanis a nyugat-balkáni állam – a névvita megoldásával – tavaly csatlakozott a katonai tömbhöz.

Janez Janša szlovén miniszterelnök Brüsszelben pedig épp amellett érvelt, hogy minél több új tagot kellene felvenni a NATO-ba.

– Ha mi nem bővülünk, akkor majd valaki más fog – mondta, szorgalmazva, hogy a tagokkal azonos értékeket valló demokráciákkal kellene bővíteni a szövetséget. Mark Rutte holland kormányfő szerint Oroszországgal kapcsolatosan a szövetségesek nem lehetnek naivak, ám akárcsak Pekinggel, Moszkvával is szükség van a párbeszédre.

A csúcstalálkozón bejelentették azt is, hogy annak hivatalos kezdete előtt Emmanuel Macron francia elnök és Recep Tayyip Erdoğan török államfő közel ötven percig tárgyaltak egymással. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsértekezlet előestéjén maga is egyeztetett a török elnökkel.

Macron és Erdogan elnökök brüsszeli tárgyalása 2021.06.14. Fotó: Anadolu ügynökség

(Borítókép: A NATO lobogót felvonják a brüsszeli Cinquantenaire-parban, Forrás: NATO 2021.06.14.)