Megkezdődött Mianmarban Aung Szan Szú Kjí pere

Az ENSZ szerint Mianmar törékeny demokráciából az emberi jogok katasztrófájának a helyszínévé vált.

Hága, 2021. június 14. 2019. december 11-én az ENSZ Nemzetközi Bíróságán (ICJ) Hágában készült kép Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsosról (kormányfõ) a Mianmar ellen Gambia által indított per tárgyalásán. A vád szerint a délkelet-ázsiai állam népirtást hajtott végre a muszlim rohingja kisebbség ellen. 2021. június 14-én megkezdõdött a mianmari puccs során, februárban õrizetbe vett Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí pere: a 75 éves Nobel-békedíjas politikust tucatnyi bûncselekmény elkövetésével vádolják. MTI/AP/Peter Dejong Fotó: Peter Dejong

– Vitathatatlan, hogy ez politikai döntés: távol akarják tartani a hatalomtól, és a presztízsén is csorbát akarnak ejteni

– erről beszélt Aung Szan Szú Kjí ügyvédje a múlt héten az AFP hírügynökségnek. Ma kezdődött meg a 75 éves, Nobel-békedíjas politikus pere, akit több bűncselekmény elkövetésével is vádolnak. Többek között korrupcióért, titoktartási törvény megsértéséért ítélhetik el, de az ellene felhozott vádak között szerepel még az is, hogy illegálisan szerzett be adó-vevő készülékeket a testőreinek, megsértette a járványügyi és külkereskedelmi törvényeket, valamint az, hogy békétlenséget szított. A politikus komoly börtönbüntetésre számíthat, akár 15 évet is kaphat.

2019. december 11-én készült kép Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsosról (kormányfőről)
Fotó: MTI/AP/Peter Dejong

Phil Robertson, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet ázsiai irodájának a helyettes vezetője azt mondta, hogy a politikus elleni vádak hamisak és politikai indíttatásúak, velük akarják semmissé tenni pártjának a tavaly novemberi földcsuszamlásszerű választási győzelmét és megakadályozni, hogy újra induljon a választáson. Robertson úgy vélte, hogy kevés az esély a tisztességes bírósági eljárásra.

Aung Szan Szú Kjí az ország de facto vezetőjeként került házi őrizetbe február elején, miután a hadsereg puccsot hajtott végre. Akkor a katonaság a tavalyi parlamenti választási csalásokra hivatkozva ragadta magához a hatalmat. Aung Szan Szú Kjí pártja ugyanis elsöprő győzelmet aratott a novemberi választásokon: a Nemzeti Liga a Demokráciáért 396 mandátumot nyert a 476 fős parlamentben, a katonasághoz hű Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja csupán 33-at.

A puccs széles körű tüntetéseket váltott ki, a mianmari katonaság pedig kegyetlenül megtorolta a megmozdulásokat: a Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű megfigyelő csoport szerint a biztonsági erők február óta több mint nyolcszáz embert öltek meg, és közel ötezret vettek őrizetbe. Megfigyelők szerint a hadsereg tüzérségi és légi támadásai elől a lakosság egy része az erdőkbe menekült. Egy ENSZ-jelentéstevő szerint, ha nem történik azonnali beavatkozás, sok ezer ember halhat meg az éhínségtől, betegségektől, a harcoktól. A mianmari vöröskereszt is figyelmeztetett: legkevesebb 236 ezer ember szorul sürgős segítségre az országban. A gerillacsoportokkal is kapcsolatokat kereső mianmari tüntetők fegyverkezésére hívta fel a figyelmet nemrég az ENSZ mianmari különmegbízottja, nem zárva ki egy esetleges polgárháború kialakulását sem az ázsiai országban.

„Az elmúlt több mint négy hónapban Mianmar törékeny demokráciából az emberi jogok katasztrófájának a helyszínévé vált”

– hangsúlyozta közleményében Michelle Bachelet, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának a vezetője. A főbiztos a katonai vezetőket tette felelőssé a kialakult válságért, és elszámoltatásukat követelte. Emellett szorgalmazta az erőszak megfékezését az újabb veszteségek és a humanitárius helyzet súlyosbodásának az elkerülése érdekében. Korábban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt közölte: az látszik, hogy a junta kész feláldozni az állampolgárok életét néhány kiváltságos kedvéért. Mianmart június elején az ASEAN-tagállamok vezetői az erőszak megfékezésére szólították fel.

Rendőrök őrt állnak egy iskola előtt a mianmari Rangunban 2021. június 1-jén
Fotó: MTI/EPA

Mianmar, korábbi néven Burma 1948-ban vált függetlenné az Egyesült Királyságtól. Modern kori történelmének a nagy részében katonai fennhatóság alatt állt. 2010-től demokratikus átmenet vette kezdetét. Szabadon engedték a politikai elítélteket, köztük a legismertebb ellenzéki aktivistát, a Nobel-békedíjjal 1991-ben kitüntetett Aung Szan Szú Kjít – aki 1989–2010 között összesen tizenöt évet töltött házi őrizetben –, majd 2015-ben szabad választásokat tartottak. A következő évben Aung Szan Szú Kjí kormányt alakíthatott. A hadsereg mindemellett megtarthatta politikai befolyását, hiszen automatikusan járt neki a parlamenti mandátumok 25 százaléka. Ez a korszak ért véget a februári eseményekkel.