Orbán Viktor a bolgár választásokon is kampánytéma

A jobboldal szerint az ügyvivő kormány tevékenysége a kommunista idők terrorját idézi.

epa09324387 Supporters take t-shirts with the photo of Boyko Borissov, the leader of the Citizens for European Development of Bulgaria (GERB) party during an election rally in the town of Kardzaki , Bulgaria, 05 July 2021. Bulgaria will hold an early parliamentary election 11 July 2021. EPA/VASSIL DONEV Fotó: VASSIL DONEV

Széttöredezett pártviszonyok fogják jellemezni a következő bolgár parlamentet is a vasárnap sorra kerülő, megismételt választások után – legalábbis ezt jelzik előre a közvélemény-kutatások. A Bulgáriát az elmúlt 12 évből tíz évig irányító Bojko Boriszov vezette jobbközép GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) és a tavalyi elitellenes tüntetések hátán megerősödött Van ilyen nép (ITN) nevű mozgalom néhány tizedszázalékos különbségű, fej fej melletti küzdelmére lehet számítani.

Mindkét párt 21-22 százalékos eredményt érhet el.

Az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt a harmadik helyen futhat be 16-17 százalék körüli eredménnyel. Egy másik protestpárt, a három éve alakult Demokratikus Bulgária 10-12 százalékot, a korábbi ellenzéki párt, a Jogok és Szabadságok Mozgalma török etnikai párt 11,4 százalékot, egy kisebb protestpárt, a Maffia, takarodj! 4,1 százalékot érhet el.

A Bulgáriát az elmúlt 12 évből tíz évig irányító Bojko Boriszov vezette jobbközép GERB 21-22 százalékos eredményt érhet el. Fotó: MTI/AP pool/Virginia Mayo

A GERB egykori koalíciós társa, a Bolgár Hazafiak a négyszázalékos parlamenti küszöb határán mozognak.

Kérdéses, hogy a három protestpárt meg tudja-e szerezni a szükséges 121 mandátumot a 240 fős bolgár parlamentben.

Ígéretük szerint semmilyen körülmények között nem kötnek koalíciót a hagyományos pártokkal: sem a GERB, sem a szocialisták, sem a török kisebbségi párt nem jöhet szóba. Ha nem lesz elég mandátumuk, és betartják ígéretüket, újabb választások következhetnek. A GERB, még ha meg is nyerné a választásokat, a legutóbbi, áprilisi választásokhoz hasonlóan támogatottság hiányában kénytelen lesz átadni a kormányalakítás lehetőségét a tavalyi utcai megmozdulásokat szervező protestpártok koalíciójának.

Az előre hozott választások végtelen sorozata még tovább húzódhat Rumen Radev baloldali államfő parlamenti ellenőrzés nélküli teljhatalma.

Jobboldali elemzők szerint Radev az általa felállított, a régi nómenklatúrát képviselő ügyvivő kormány révén mindent megtesz, hogy eltakarítsa az útjából Bojko Boriszovot és pártját, mielőtt még az új, az általa támogatott GERB-ellenes kormány meg nem alakul. A Pik hírportál tudósítása szerint közvetlenül a választások előtt az ügyvivő kormány cselekedetei a legrémesebb kommunista idők terrorját idézik: otthonaikból hurcolják el GERB-aktivisták százait, és szavazatvásárlás vádjával hallgatják ki őket. Pomoriéban falusi polgármestert tartóztattak le.

A választások tisztaságával kapcsolatos legfőbb aggodalom, hogy Bulgária történetében most először a 300 fősnél nagyobb választókörzetekben kötelezően előírták a gépi voksolást, ami elriaszthatja főleg az idősebb nemzedék szavazóit. Aggodalomra ad okot az is, hogy a szavazóhelyiségekben „tanácsadók” segítik az emberek gépi voksolását, ami veszélyezteti a szavazatok titkosságát,

másrészt – egyes híradások szerint – a szoftverek kívülről manipulálhatók. Ezt a választási bizottság elnöke tegnap cáfolta.

Olyan hírek is megjelentek, amelyek szerint a szavazógépeket a választások előtti éjszakán azokban a megyei rendőrközpontokban tárolják, ahonnan a GERB polgármesterei, képviselői, aktivistái és szimpatizánsai elleni politikai hadjáratot irányítják.

Szlavi Trifonov, az ITN elnöke a Le Monde francia napilapnak adott interjúban elmondta, hogy ő maga nem kíván miniszterelnök lenni, de megvan rá az embere. Külpolitikai téren kiállt az euró bevezetése, Bulgária NATO- és EU-tagsága mellett. Oroszországgal kapcsolatban elmondta, hogy „nem menekülhetünk el a történelmünk elől, hálásak vagyunk Oroszországnak, de az idők megváltoztak”. Az Európai Unió­val kapcsolatban elmondta, hogy Európának egységes állammá kell átalakulnia, hogy elejét vegye Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Orbán Viktor miniszterelnök „túlkapásainak”.

– A magyarországi törvény, amely megtiltja, hogy homoszexuális tartalmú anyagokat terjesszenek az iskolákban, bizonyítja, hogy az EU-nak egy állammá kell összeforrnia, hogy megakadályozza a szabadság olyan formáinak terjedését más országokban, mint például amilyen Magyarországon van.