Széttöredezett pártviszonyok fogják jellemezni a következő bolgár parlamentet is a vasárnap sorra kerülő, megismételt választások után – legalábbis ezt jelzik előre a közvélemény-kutatások. A Bulgáriát az elmúlt 12 évből tíz évig irányító Bojko Boriszov vezette jobbközép GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) és a tavalyi elitellenes tüntetések hátán megerősödött Van ilyen nép (ITN) nevű mozgalom néhány tizedszázalékos különbségű, fej fej melletti küzdelmére lehet számítani.
Mindkét párt 21-22 százalékos eredményt érhet el.
Az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt a harmadik helyen futhat be 16-17 százalék körüli eredménnyel. Egy másik protestpárt, a három éve alakult Demokratikus Bulgária 10-12 százalékot, a korábbi ellenzéki párt, a Jogok és Szabadságok Mozgalma török etnikai párt 11,4 százalékot, egy kisebb protestpárt, a Maffia, takarodj! 4,1 százalékot érhet el.
A GERB egykori koalíciós társa, a Bolgár Hazafiak a négyszázalékos parlamenti küszöb határán mozognak.
Kérdéses, hogy a három protestpárt meg tudja-e szerezni a szükséges 121 mandátumot a 240 fős bolgár parlamentben.
Ígéretük szerint semmilyen körülmények között nem kötnek koalíciót a hagyományos pártokkal: sem a GERB, sem a szocialisták, sem a török kisebbségi párt nem jöhet szóba. Ha nem lesz elég mandátumuk, és betartják ígéretüket, újabb választások következhetnek. A GERB, még ha meg is nyerné a választásokat, a legutóbbi, áprilisi választásokhoz hasonlóan támogatottság hiányában kénytelen lesz átadni a kormányalakítás lehetőségét a tavalyi utcai megmozdulásokat szervező protestpártok koalíciójának.
Az előre hozott választások végtelen sorozata még tovább húzódhat Rumen Radev baloldali államfő parlamenti ellenőrzés nélküli teljhatalma.
Jobboldali elemzők szerint Radev az általa felállított, a régi nómenklatúrát képviselő ügyvivő kormány révén mindent megtesz, hogy eltakarítsa az útjából Bojko Boriszovot és pártját, mielőtt még az új, az általa támogatott GERB-ellenes kormány meg nem alakul. A Pik hírportál tudósítása szerint közvetlenül a választások előtt az ügyvivő kormány cselekedetei a legrémesebb kommunista idők terrorját idézik: otthonaikból hurcolják el GERB-aktivisták százait, és szavazatvásárlás vádjával hallgatják ki őket. Pomoriéban falusi polgármestert tartóztattak le.
A választások tisztaságával kapcsolatos legfőbb aggodalom, hogy Bulgária történetében most először a 300 fősnél nagyobb választókörzetekben kötelezően előírták a gépi voksolást, ami elriaszthatja főleg az idősebb nemzedék szavazóit. Aggodalomra ad okot az is, hogy a szavazóhelyiségekben „tanácsadók” segítik az emberek gépi voksolását, ami veszélyezteti a szavazatok titkosságát,
másrészt – egyes híradások szerint – a szoftverek kívülről manipulálhatók. Ezt a választási bizottság elnöke tegnap cáfolta.
