Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is beszélt a strasbourgi vitában: az elnöknőt a múlt héten megannyi kritika érte, amiért az elnökség bemutatkozó sajtóértekezletén nem volt kritikusabb a szlovén miniszterelnökkel szemben. Von der Leyen a balliberális többségű EP-ben így már keményebb hangot ütött meg. Mint mondta, elvárja a szlovénektől, hogy a véleménykülönbségek ellenére együtt tudjanak működni a bizottsággal az elnökség alatt, s megfelelő előrelépést érjenek el az asztalon lévő jogállamisági fájlok tekintetében. Emlékeztetett arra is, hogy
az Európai Bizottság heteken belül (feltehetőleg július 20-án – a szerk.) nyilvánosságra hozza az éves jogállamisági jelentéseit.
Manfred Weber, az európai néppárt frakcióvezetője – Janša miniszterelnök néppárti kollégája – a szlovén tagok Európai Ügyészséghez való delegálásának késését kérte számon a kormányfőn. A jogállamisági kérdésben mindenesetre a vártnál is megengedőbb volt a szlovénokkal szemben, a baloldali vezetésű Dánia szigorú migrációs törvényére hivatkozva azt kérdezte a képviselőktől:
„vajon mi történne, ha Szlovénia vagy Magyarország fogadna el hasonló szabályozást?”
– A jogállamiság nem belügy – hangoztatta a bajor politikus. Magyar részről a vitában az EP egyik alelnöke, Járóka Lívia szólalt fel, aki a romaügy fontosságára hívta fel a figyelmet, és azt kérte a szlovén EU-elnökségtől, hogy a hátrányos helyzetűekkel, a kisebbségekkel foglalkozzon, a jogállamisági vita pedig ezeknek a csoportoknak az esélyegyenlőségét is szolgálja.
Az EP-ben a szélsőbaloldali frakció közben képeslapokon kampányol a szlovén elnökség ellen. A pamfleteken Magyarország és Lengyelország is szerepelnek: a baloldal szerint a három ország együttesen épít „intoleráns erkölcsi rendet”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!