Az Európai Parlament közel másfél év kihagyás után immár második plenáris ülését tartja Strasbourgban, ahol kedden Janez Janša miniszterelnök is felszólalt a múlt héten elrajtolt szlovén EU-elnökség piroritásairól. A szlovénvitát meglehetősen nagy indulatok előzték meg az uniós intézményekben: ahogy lapunk is írt róla, az elnöklő Ljubljanát folyamatosan jogállamisági kritikák érik a baloldalról, nyomást helyezve a szerződések őreként működő Európai Bizottságra is. A múlt héten a vita odáig fajult, hogy Frans Timmermans bizottsági alelnök a szlovén elnökség és a bizottság családi fotójára sem állt oda a testület szlovéniai munkaútján.
Janša miniszterelnök kedden közel negyvenperces beszédben mutatta be az elnökség irányvonalait az EP-ben, magától értetődően nagy hangsúlyt fektetve az európai életmód, a jogállamiság kérdéskörére. – A jogállamiság tiszteletben tartása minden esetben ugyanazokat a feltételeket követeli meg. Ez kulcsfontosságú, ha azt akarjuk, hogy a polgárok bízzanak a közintézményekben és bizalom legyen a tagállamok között is – fogalmazott a jobboldali miniszterelnök, hozzátéve:
„ha jogállamiságról beszélünk, csakis a független igazságszolgáltatás, nem pedig politikai testületek szavában bízhatunk”.
– A médiapluralizmusra is nagy hangsúlyt fektetünk, felvesszük a harcot az álhírekkel szemben – nyomatékosította. Emlékezetes, a kormányfő a közelmúltban elfogultsággal vádolta a brüsszeli balliberális sajtót, idén márciusban egy európai parlamenti szakbizottsági meghallgatás alkalmával a szlovén médiahelyzetről szóló videóját sem mutathatta be. – Az utolsó újságíró, akit Szlovéniában a véleménye miatt bebörtönöztek, önök előtt áll! – hangoztatta most az EP-ben, utalva saját életútjára. Janša Strasbourgban annak a véleményének is hangot adott, hogy sok esetben még a nem demokratikus rendszerek hagyatéka jelenti a problémát, ám ez kis nyilvánosságot kap a jogállamisági vitában. A kormányfő bejelentette, hogy augusztusban a jogállamisági kérdéseket is firtató nemzetközi konferenciát tartanak Szlovéniában, októberben pedig Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra kerül sor az elnökség égisze alatt. Az illegális migráció elleni küzdelmet, az Európa jövőjéről szóló konferencia sikeres lebonyolítását, a koronavírus utáni gazdasági helyreállítást ugyancsak prioritásként nevezte meg.
