Strasbourgban össztűz alá vették Janez Janšát

A szlovén miniszterelnök az Európai Parlamentben kijelentette: ha jogállamiságról beszélünk, csakis a független igazságszolgáltatás, nem pedig politikai testületek szavában bízhatunk.

EP Plenary session - Presentation of the programme of activities of the Slovenian Presidency Fotó: Mathieu Cugnot Forrás: Európai Parlament

Az Európai Parlament közel másfél év kihagyás után immár második plenáris ülését tartja Strasbourgban, ahol kedden Janez Janša miniszterelnök is felszólalt a múlt héten elrajtolt szlovén EU-elnökség piroritásairól. A szlovénvitát meglehetősen nagy indulatok előzték meg az uniós intézményekben: ahogy lapunk is írt róla, az elnöklő Ljubljanát folyamatosan jogállamisági kritikák érik a baloldalról, nyomást helyezve a szerződések őreként működő Európai Bizottságra is. A múlt héten a vita odáig fajult, hogy Frans Timmermans bizottsági alelnök a szlovén elnökség és a bizottság családi fotójára sem állt oda a testület szlovéniai munkaútján.

Janša miniszterelnök kedden közel negyvenperces beszédben mutatta be az elnökség irányvonalait az EP-ben, magától értetődően nagy hangsúlyt fektetve az európai életmód, a jogállamiság kérdéskörére. – A jogállamiság tiszteletben tartása minden esetben ugyanazokat a feltételeket követeli meg. Ez kulcsfontosságú, ha azt akarjuk, hogy a polgárok bízzanak a közintézményekben és bizalom legyen a tagállamok között is – fogalmazott a jobboldali miniszterelnök, hozzátéve:

„ha jogállamiságról beszélünk, csakis a független igazságszolgáltatás, nem pedig politikai testületek szavában bízhatunk”.

– A médiapluralizmusra is nagy hangsúlyt fektetünk, felvesszük a harcot az álhírekkel szemben – nyomatékosította. Emlékezetes, a kormányfő a közelmúltban elfogultsággal vádolta a brüsszeli balliberális sajtót, idén márciusban egy európai parlamenti szakbizottsági meghallgatás alkalmával a szlovén médiahelyzetről szóló videóját sem mutathatta be. – Az utolsó újságíró, akit Szlovéniában a véleménye miatt bebörtönöztek, önök előtt áll! – hangoztatta most az EP-ben, utalva saját életútjára. Janša Strasbourgban annak a véleményének is hangot adott, hogy sok esetben még a nem demokratikus rendszerek hagyatéka jelenti a problémát, ám ez kis nyilvánosságot kap a jogállamisági vitában. A kormányfő bejelentette, hogy augusztusban a jogállamisági kérdéseket is firtató nemzetközi konferenciát tartanak Szlovéniában, októberben pedig Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra kerül sor az elnökség égisze alatt. Az illegális migráció elleni küzdelmet, az Európa jövőjéről szóló konferencia sikeres lebonyolítását, a koronavírus utáni gazdasági helyreállítást ugyancsak prioritásként nevezte meg.

Ursula von der Leyen is jogállamisági kritikával élt a vitában Fotó: Mathieu Cugnot

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is beszélt a strasbourgi vitában: az elnöknőt a múlt héten megannyi kritika érte, amiért az elnökség bemutatkozó sajtóértekezletén nem volt kritikusabb a szlovén miniszterelnökkel szemben. Von der Leyen a balliberális többségű EP-ben így már keményebb hangot ütött meg. Mint mondta, elvárja a szlovénektől, hogy a véleménykülönbségek ellenére együtt tudjanak működni a bizottsággal az elnökség alatt, s megfelelő előrelépést érjenek el az asztalon lévő jogállamisági fájlok tekintetében. Emlékeztetett arra is, hogy

az Európai Bizottság heteken belül (feltehetőleg július 20-án – a szerk.) nyilvánosságra hozza az éves jogállamisági jelentéseit.

Manfred Weber, az európai néppárt frakcióvezetője – Janša miniszterelnök néppárti kollégája – a szlovén tagok Európai Ügyészséghez való delegálásának késését kérte számon a kormányfőn. A jogállamisági kérdésben mindenesetre a vártnál is megengedőbb volt a szlovénokkal szemben, a baloldali vezetésű Dánia szigorú migrációs törvényére hivatkozva azt kérdezte a képviselőktől:

„vajon mi történne, ha Szlovénia vagy Magyarország fogadna el hasonló szabályozást?”

– A jogállamiság nem belügy – hangoztatta a bajor politikus. Magyar részről a vitában az EP egyik alelnöke, Járóka Lívia szólalt fel, aki a romaügy fontosságára hívta fel a figyelmet, és azt kérte a szlovén EU-elnökségtől, hogy a hátrányos helyzetűekkel, a kisebbségekkel foglalkozzon, a jogállamisági vita pedig ezeknek a csoportoknak az esélyegyenlőségét is szolgálja.

Az EP-ben a szélsőbaloldali frakció közben képeslapokon kampányol a szlovén elnökség ellen. A pamfleteken Magyarország és Lengyelország is szerepelnek: a baloldal szerint a három ország együttesen épít „intoleráns erkölcsi rendet”.

A szélsőbaloldali frakció Janša miniszterelnök nevében fogalmazott „humoros” levelet Fotó: A szerző felvétele