Tudósok a Föld „életjeleinek” gyengülésére figyelmeztetnek

A kutatók szerint lehet, hogy már el is értük a drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozást.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 07. 28. 9:37
Erftstadt, 2021. július 17. Légi felvétel a pusztítás nyomairól az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekvõ Erftstadtban történt áradás után 2021. július 17-én. Németországban a koblenzi rendõrség közlése szerint eddig 90 ember vesztette életét a természeti katasztrófában Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Elõzõleg 43 halálos áldozatot jelentettek Észak-Rajna-Vesztfália tartományból. MTI/AP/Michael Probst Fotó: Michael Probst
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Föld „életjeleinek” gyengülésére figyelmeztetett szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint tízezer vezető kutatója.

A tudósok két évvel ezelőtt szólították fel a világ kormányait: nyilvánítsák ki, hogy globális klímavészhelyzet alakult ki. Ám most úgy látják, hogy az országvezetők kudarcot vallottak abban, hogy a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozzanak.

Kiemelik, hogy példa nélküli módon megemelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.

Légi felvétel a Németországot sújtó áradások pusztításairól Észak-Rajna–Vesztfália tartományban 2021. július 17-én
MTI/AP/Michael Probst

A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll. Ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek olvadása és az erdőirtás is. Rámutatnak, hogy bár a koronavírus-járvány miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, a szén-dioxid és a metán szintje 2021-re rekordot döntött. A 15 évvel ezelőtti szinthez képest 31 százalékkal gyorsult a gleccserek olvadása, és 2020-ban rekordmértékben csökkent a brazíliai őserdők mérete, ami miatt az ottani esőerdő a szén-dioxid megkötése helyett nettó szén-dioxid-kibocsátó lett. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy négymilliárd haszonállat él a bolygón, főleg marhák és birkák, és össztömegük immár meghaladja az összes ember és vadon élő állat össztömegét.

A cikk szerzői szerint az adatok arra utalnak, hogy vészesen közelít, de lehet, hogy már túl is léptük azt a pontot, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani.

Például évszázadokra felolvadhat Grönland és az Antarktisz jégtakarója. Visszafordíthatatlan lehet a melegedés miatt veszélyeztetett korallzátonyok helyzete is, amelyektől félmilliárd ember függ. A tudósok gyors és radikális lépéseket sürgetnek; fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, növényi alapú étrendre kell áttérni, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.