Kezdetét vette a tálibok megtorlása egész Afganisztánban, amelynek nem csak az afgánok, hanem már az országban tartózkodó külföldiek is áldozatul estek. A dubaji al-Arabíja hírtévé arról számolt be, hogy egy Kabulba tartó német civilt lőttek le, berlini közlemény szerint sérülései nem életveszélyesek, hamarosan útnak indítják Németország felé. A Reuters hírügynökség azonban közölte, a Deutsche Welle német hírportál egyik újságírójára is vadásznak a fegyveresek. A férfi egyik családtagját lelőtték, egy másikat súlyosan megsebesítettek és három másik újságírójuknak szintén lerohanták az otthonát. Az afgán újságírók hasonló támadásokról számoltak be.
Egyértelművé vált, hogy hatalmas szakadék van aközött, amit mondanak és amit cselekednek
– írta közösségi oldalára Szahar Naszari, az afgán állami televízió (RTA) munkatársa. A férfi hozzátette, egy kollégája a fővárosban szeretett volna videófelvételeket készíteni a napokban, mire a tálibok a riportert megverték, kameráját pedig elvették.
Noha a tálib vezetés néhány nappal korábban teljes amnesztiát ígért azoknak, akik Asraf Gáni volt afgán elnök kormányával dolgoztak, a norvég RHIPTO nevű szervezet ENSZ-nek megküldött jelentése arra mutatott rá, hogy a fegyveresek feketelistát vezetnek azokról az afgán személyekről, akik feltételezéseik szerint együttműködtek, vagy bármilyen kapcsolatban álltak az előző kormánnyal. A dokumentum szerint, ha az érintetteket nem találják meg, akkor családtagjaikat veszik célba és őket tartóztatják le, majd büntetik meg a saría törvényei alapján. „Az afgán hadsereg, a rendőrség és a nyomozó egységek központi pozícióiban lévő személyek különösen veszélyeztetettek” – áll a RHIPTO jelentésében, amely arra is utal, hogy a tálibok már látogatják az afgánok otthonait.
Christian Nellemann, a szervezet vezetője nem zárja ki, hogy hamarosan tömeges kivégzésekre kerülhet sor Afganisztánban.
Sajtóértesülések szerint az egykori afgán kormányerők egyik magas rangú tisztje arról számolt be, hogy a tálibok titkos nemzetbiztonsági dokumentumokat használnak fel a volt hírszerző és biztonsági személyzet letartóztatására. „Volt, hogy az emberek fotókat küldtek nekem a tálibokról, ahogyan otthonaikban keresték őket” – magyarázta Jason Crow amerikai, demokrata párti képviselő, aki már a kongresszusban is előterjesztette, hogy az amerikai csapatok afgán segítőinek evakuálását gyorsítsák fel.
„Reggel felkeltem és nem létezett többé az országom. Ez már nem az az Afganisztán, amit valaha ismertem”
– idézte Yalda Hakim, a BBC brit hírportál afgán származású újságírója egy Kabulban élő nő üzenetét a BBC Monitoring kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a Magyar Nemzet is részt vett.
A tálib hatalomátvétel után világszerte az foglalkoztatja a politikusokat és a szakértőket is, hogy mi lesz az afgán emberek jogaival, különösen a lányok és nők jogaival? Noha a tálibok korábban közölték, nem fogják korlátozni a nőket, már számos jelentés terjed a sajtóban arról, hogy a fegyveresek nem engedik dolgozni a női újságírókat. Sodaba Haidare, a BBC munkatársa rámutatott, az afgánok rendkívüli helyzetbe kerültek, tekintve, hogy nincsen kormányuk és nincsenek tisztségviselők sem, akikhez segítségért tudnának fordulni. A dzsihadista csoportokkal foglalkozó brit szakértő, Mina Al-Lami úgy véli, mindez még csak a kezdet, a tálibok a nemzetközi elismerésre várnak, ugyanakkor hozzátette, nem kizárt, hogy a saríát, az iszlám jogrendszert be fogják vezetni az egész országban és rövid időn belül véget vetnek a mosolyoffenzívának. Folynak a találgatások a kutatók körében is arról, hogy ez mit fog jelenteni a gyakorlatban, bár a jelek szerint nem vár fényes jövő az afgánokra, különösen a nőkre: sajtóértesülések szerint a női jogi aktivisták házaira a tálibok rózsaszín jeleket festenek fel, hogy tudják, hova kell később visszatérni és kikre vár megtorlás.
– A nők egyelőre mehetnek iskolába, utcára mehetnek, de meddig fogják még ezt engedélyezni? Lehetnek sportolók, politikusok, az üzleti élet aktív tagjai? Hordhatnak majd színes ruhákat és lehet az arcuk szabadon?
– tette fel azokat a kérdéseket Haidare, amelyek most leginkább foglalkoztatják az Afganisztánban rekedt nőket. A tálibok korábbi uralma alatt – amelynek az amerikai csapatok bevonulása vetett véget a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után – a nők nem tanulhattak és az egész testet elfedő burkát kellett viselniük. Hakim hozzátette, a jelenlegi tálib vezetés garantálta, hogy a nők jogait tiszteletben tartják és Afganisztán nem lesz a terroristák fellegvára.
Felgyorsítanák az evakuálást
A külföldi kormányok folyamatosan törekednek arra, hogy állampolgáraikat minél előbb kimenekítsék Afganisztánból. Egy NATO tisztviselő pénteken közölte, az elmúlt öt napban több mint tizennyolcezer embert evakuáltak a kabuli repülőtérről és mintegy hatezer afgán – köztük a külföldi csapatok egykori tolmácsai – készenlétben áll a fővárosban, hogy amint lehet, repülőre tudjanak szállni. A tisztviselő hozzátette, a hétvége folyamán terveik szerint felgyorsítanák a mentési akciókat. Kabulban egyébként továbbra is kaotikus a helyzet, a tálibok igyekeznek feltartóztatni a menekülni próbáló afgánokat. A spanyol kormány arról számolt be, hogy egy katonai szállítógépük szinte üresen hagyta el a fővárost, ugyanis a repülőtéren kialakult káosz továbbra is nagymértékben hátráltatja a műveleteket. „Egy afgán házaspár egyik lányukat volt kénytelen hátrahagyni, mert elveszítették őt a repülőtéren” – számolt be a fejleményekről pénteken Margarita Robles spanyol védelmi miniszter. Az Egyesült Államok korábban ígéretet tett arra, hogy nem hagyják el a repülőteret addig, amíg az utolsó, evakuálásra váró afgán nem szállt repülőre.
Borítókép: A tálib hatalomátvétel után országukból távozni akaró afgánok gyülekeznek a kabuli repülőtéren 2021. augusztus 19-én. MTI/EPA
Afganisztán a táliboké
