– idézte Yalda Hakim, a BBC brit hírportál afgán származású újságírója egy Kabulban élő nő üzenetét a BBC Monitoring kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a Magyar Nemzet is részt vett.
A tálib hatalomátvétel után világszerte az foglalkoztatja a politikusokat és a szakértőket is, hogy mi lesz az afgán emberek jogaival, különösen a lányok és nők jogaival? Noha a tálibok korábban közölték, nem fogják korlátozni a nőket, már számos jelentés terjed a sajtóban arról, hogy a fegyveresek nem engedik dolgozni a női újságírókat. Sodaba Haidare, a BBC munkatársa rámutatott, az afgánok rendkívüli helyzetbe kerültek, tekintve, hogy nincsen kormányuk és nincsenek tisztségviselők sem, akikhez segítségért tudnának fordulni. A dzsihadista csoportokkal foglalkozó brit szakértő, Mina Al-Lami úgy véli, mindez még csak a kezdet, a tálibok a nemzetközi elismerésre várnak, ugyanakkor hozzátette, nem kizárt, hogy a saríát, az iszlám jogrendszert be fogják vezetni az egész országban és rövid időn belül véget vetnek a mosolyoffenzívának. Folynak a találgatások a kutatók körében is arról, hogy ez mit fog jelenteni a gyakorlatban, bár a jelek szerint nem vár fényes jövő az afgánokra, különösen a nőkre: sajtóértesülések szerint a női jogi aktivisták házaira a tálibok rózsaszín jeleket festenek fel, hogy tudják, hova kell később visszatérni és kikre vár megtorlás.
– A nők egyelőre mehetnek iskolába, utcára mehetnek, de meddig fogják még ezt engedélyezni? Lehetnek sportolók, politikusok, az üzleti élet aktív tagjai? Hordhatnak majd színes ruhákat és lehet az arcuk szabadon?
– tette fel azokat a kérdéseket Haidare, amelyek most leginkább foglalkoztatják az Afganisztánban rekedt nőket. A tálibok korábbi uralma alatt – amelynek az amerikai csapatok bevonulása vetett véget a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után – a nők nem tanulhattak és az egész testet elfedő burkát kellett viselniük. Hakim hozzátette, a jelenlegi tálib vezetés garantálta, hogy a nők jogait tiszteletben tartják és Afganisztán nem lesz a terroristák fellegvára.
Felgyorsítanák az evakuálást
A külföldi kormányok folyamatosan törekednek arra, hogy állampolgáraikat minél előbb kimenekítsék Afganisztánból. Egy NATO tisztviselő pénteken közölte, az elmúlt öt napban több mint tizennyolcezer embert evakuáltak a kabuli repülőtérről és mintegy hatezer afgán – köztük a külföldi csapatok egykori tolmácsai – készenlétben áll a fővárosban, hogy amint lehet, repülőre tudjanak szállni. A tisztviselő hozzátette, a hétvége folyamán terveik szerint felgyorsítanák a mentési akciókat. Kabulban egyébként továbbra is kaotikus a helyzet, a tálibok igyekeznek feltartóztatni a menekülni próbáló afgánokat. A spanyol kormány arról számolt be, hogy egy katonai szállítógépük szinte üresen hagyta el a fővárost, ugyanis a repülőtéren kialakult káosz továbbra is nagymértékben hátráltatja a műveleteket. „Egy afgán házaspár egyik lányukat volt kénytelen hátrahagyni, mert elveszítették őt a repülőtéren” – számolt be a fejleményekről pénteken Margarita Robles spanyol védelmi miniszter. Az Egyesült Államok korábban ígéretet tett arra, hogy nem hagyják el a repülőteret addig, amíg az utolsó, evakuálásra váró afgán nem szállt repülőre.
Borítókép: A tálib hatalomátvétel után országukból távozni akaró afgánok gyülekeznek a kabuli repülőtéren 2021. augusztus 19-én. MTI/EPA
Afganisztán a táliboké
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!