A tálibok szelídebb arca: amnesztia, fotózkodás a nyugatiakkal és dodzsemezés

A tálib vezetés igyekszik meggyőzni a nemzetközi közvéleményt arról, hogy megváltoztak.

2021. 08. 18. 5:55
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amnesztiát hirdettek a tálibok tegnap Afganisztánban, sőt arra bátorítják a nőket, hogy ők is csatlakozzanak a kormányukhoz. – Az Iszlám Emirátus nem akarja, hogy a nők áldozatok legyenek. A saría törvények szerint a nőknek szerepe van a kormányzati struktúrában – jelentették ki. Bizonytalan ugyanakkor, hogy mit értenek a tálibok amnesztia alatt.

Vezetőik ugyan azt ígérték, hogy nem akarnak bosszút állni az afgán kormánynak vagy a külföldieknek dolgozókon, de ennek ellenére Kabulban néhány tálib harcos egy lista alapján mégis elkezdte felkutatni az ilyen személyeket, vidékről pedig már több megtorlásról érkezett hír.

A tálib vezetés igyekszik meggyőzni a nemzetközi közvéleményt arról, hogy megváltoztak, jóval visszafogottabbak, mint a brutális uralmuk során a 1990-es évek végén, de sokan kételkednek ebben. Állítólag harcosaik parancsot kaptak, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, kíméljék a civileket, a fővárosban mégis több otthonba betörtek, a rabokat kiszabadították a börtönökből és figyelmeztető lövéseket is leadtak. Egyébként olyan videók is felbukkantak a közösségi médiában, ahogy a marcona harcosok dodzsemeznek, körhintáznak, korábbról pedig arról, hogy az edzőteremben próbálják ki az eszközöket. A tálibok szelídebb arcukat mutatják az Afganisztánban ragadt nyugatiaknak is.

 

– Azt üvöltik, hogy „Halál Amerikára!”, de mégis olyan barátságosak, közös képet akarnak. Hihetetlenül bizarr

–  jelentkezett be például Kabulból Clarissa Ward, az amerikai CNN riportere. Igaz, az elnöki palotánál már nem voltak ilyen kedvesek vele, és hamar félreállították, amiért nő, de bántódása nem esett. A riporter hozzátette: „Nem is csak az utcákon történtek az érdekesek, hanem az is, hogy tízezrek, ha nem százezrek rejtőzködnek otthonaikban, rettegve.”


Az ország elhagyásában reménykedik M. Haroon Zarify is, aki a családjával még júniusban tért haza meglátogatni Kabulban élő rokonait és gondozni beteg édesapját. Pedig volt félnivalója: 2009-től tolmácsként és kihallgatóként segítette az amerikaiakat, majd 2015-ben vízummal Denverbe költözhetett a családjával.

– Rémisztő itt lenni. Elmentem az amerikai nagykövetségre Kabulban segítséget kérni, de ott csak tálib harcosok voltak, akik már elfoglalták az épületet. Ezután a reptérre mentem, ahol tömegek próbáltak átjutni a magas falakon, mert a kapukat a tálibok uralták, noha a reptéren még elvileg az amerikaiak irányítanak. Teljes a káosz!

– panaszolta az amerikai 9News hírcsatornának.
Hozzá hasonlóan a brit egyetemi hallgató Miles Routledge sem számított arra, hogy nem fog tudni kijutni az országból, amikor még májusban megszervezte augusztusi nyaralását Kabulba. – Megkerestem a tíz legveszélyesebb országot a világon, és Afganisztán volt az élen. Egy izgalmas országba akartam menni, és mivel utálok a tengerparton feküdni, valami mást és izgalmasat akartam – magyarázta furcsa választását. A keresztény fiatalember a közösségi médiába feltöltött képek tanúsága szerint keresztényként kereszttel a nyakában pózolt, de haja szála sem görbült, tegnapra pedig biztonságban evakuálták.

 

Borítókép: Iszlamista szélsőséges tálibok egymást fényképezik a kabuli elnöki palotában 2021. augusztus 15-én, miután elfoglalták az épületet. Fotó: MTI/AP/Zabi Karimi

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.