Egy húsz évvel ezelőtt kidolgozott, de a gyakorlatban sosem alkalmazott uniós jogszabály érvényesítésére akarja rávenni az Európai Bizottságot (EB) több mint félszáz európai parlamenti (EP-) képviselő. Érvelésük szerint az úgynevezett ideiglenes védelemről szóló irányelv tökéletesen alkalmazható lenne az olyan válsághelyzetekre, mint amilyen a tálibok uralma elől menekülő afgánok „tömeges beáramlása mentén következik be”.
Még 2001 nyarán fogadott el az Európai Tanács – az EB-vel és az EP-vel összhangban – egy irányelvet a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamoknak a szóban forgó személyek befogadása tekintetében tett kötelességeiről. A jogszabályt a jugoszláviai és koszovói háborúk elől menekülők megsegítésére dolgozták ki annak érdekében, hogy az Európai Unió jogosult legyen azonnali menedéket adni a tagállamok területére érő személyeknek, hogy azok ne ragadjanak a menekültügyi eljárások nyomasztó csapdájában. Ahogy az irányelv fogalmaz: az „átmeneti védelem” kivételes jellegű eljárás, amelynek célja a hazájukba visszatérni nem képes, lakóhelyüket elhagyni kényszerült, harmadik országból származó emberek tömeges beáramlása esetén azonnali és átmeneti védelem biztosítása az ilyen személyeknek.
Erre különösen akkor van szükség, ha fennáll annak a kockázata, hogy a menekültügyi rendszer nem képes ezt a beáramlást feldolgozni, ezáltal hatékonyan működni, a védelemért folyamodó személyek pedig nem kapják meg a szükséges védelmet.
Az irányelv értelmében tehát a tagállamok fő kötelezettsége az, hogy azonnali tartózkodási engedélyt adjanak az ideiglenes védelmet élvezőknek, „minimalizálva” az egyébként az ilyen eljáráshoz szükséges formalitásokat, és segítsék a védett személyeket, hogy munkavállalási engedélyt, megfelelő szállást, orvosi ellátást kapjanak, a gyermekeknek és a kiskorúaknak pedig biztosítsák a jogot, hogy ugyanolyan feltételekkel férjenek hozzá az oktatási rendszerhez, mint az adott tagállam állampolgárai. Az irányelv elfogadásához – Dánián és Írországon kívül – az összes uniós tagállam csatlakozott, életbelépéséhez pedig az EB javaslatát követően az Európai Tanács minőségi többséggel elfogadott határozata szükséges.
Noha az irányelv érvénybeléptetésére mindmáig nem volt példa, a minap 76 EP-képviselő fordult levélben Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztoshoz és Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselőhöz, amelyben úgy fogalmaznak: az emberi jogok védelmezőjeként fellépő Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül azt, ami Afganisztánban történik, ugyanis „hitelességünk forog kockán”. A baloldali, a liberális, a zöld és az Európai Néppárt frakcióiban ülő képviselők szerint „e tekintetben kiemelten fontos a humanitárius folyosók azonnali aktiválása”, az ideiglenes védelmi irányelv pedig „tökéletesen” alkalmazhatónak bizonyul az afganisztáni helyzet eredményeképp várhatóan bekövetkező tömeges bevándorlásra.
Bár az irányelv 2001-ben lépett hatályba, lehetőségeit sosem használtuk ki [...], ezért itt az ideje, hogy véget vessünk ennek a tétlenségnek, Afganisztán pedig tökéletes alkalmat nyújt ehhez
– áll a levélben. A nyári szünetükről visszatérő EP-képviselők felvetésének komolyságát támasztja alá, hogy maga Josep Borrell is a lehetséges megoldások között említette az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv alkalmazását az afgánokra vonatkozóan, amikor nemrég úgy fogalmazott: ez lehet az alkalom, hogy végre alkalmazzuk azt.
Borítókép: Afganisztánból kimenekített emberek érkeznek egy Madrid melletti katonai légitámaszpontra
Fotó: MTI/EPA/EFE/Fernando Villar
