A belga De Tijd lap friss elemzésében meglepő következtetésre jutott: összegyűjtött adataik szerint a leggazdagabb nyugati fővárosok közül az uniós intézmények zömének otthont adó Brüsszelben a legalacsonyabb a koronavírus elleni átoltottság mértéke. Itt (és a régióban) a lakosság mindössze ötven százaléka vette fel az oltóanyag első dózisát, de Londonban és Bécsben sem jobb a helyzet: az itt élők részleges átoltottsága is csak pár százalékkal haladja meg az ötvenet. Ugyanez az adat Amszterdam és Berlin esetében hatvankét százalék, míg Párizs népességének mostanra hatvanhét százaléka élvez részleges átoltottságot. A skandináv fővárosokban és Rómában hetven százalék fölötti a mutató, írja a De Tijd, amely közép-európai és keleti nagyvárosokról nem írt a cikkben.
Az alacsony brüsszeli átoltottság ügyével a nagypolitika is foglalkozott: a napokban a szövetségi kormány több minisztere is sürgette, hogy a parlament vegye napirendre a kérdést, s tegyenek meg mindent a helyi oltási kampány gyorsításáért. A sajtóban nyilvánosságra hozott közleményben (a Tijd adatánál magasabbra) 58 százalékra tették a brüsszeli oltottsági mutatót, ami Vallónia és Flandria régiók 75, illetve 86 százalékos arányához képest meglehetősen alacsony. Belgium egyébként éllovas az uniós tagállamok között átoltottságban, így valóban látványos a fővárosi régió elmaradása.
Az idő annál inkább sürget, mert a nyári szünet a végéhez ér, s nagyszámú, Brüsszelben élő külföldi tér majd vissza a városba. Csak július első hete óta a hazatérők a helyben regisztrált fertőzöttek 37 százalékát teszik ki, közölték a helyi hatóságok kedden. Az okok felderítésének vizsgálatakor a fent említett miniszterek, valamint a belga sajtó is megjegyzi, hogy a külső kerületekben tapasztalható szegénységi probléma, a fiatalok nagy száma, valamint az etnikai és vallási sokszínűség is akadályozhatják az oltási kampány sikerét. – Tény, hogy az etnikailag sokszínű kerületekben a legalacsonyabb az átoltottság mértéke. A vakcinákkal kapcsolatos dezinformáció sokkal jelentősebb ezekben a közösségekben, a bizonytalan helyzetben lévők pedig nehezebben jutnak oltóanyaghoz – fogalmaznak a belga miniszterek, emlékeztetve arra is, hogy a fővárosi régióval ellentétben Flandriában például a polgárokkal közelebbi kapcsolatot ápoló vallási vezetőket is bevonták a kampányba. (A belgiumi muszlimok több mint negyven százaléka él Flandriában – a szerk.)
A helyzet összetettségét mutatja, hogy – egyes belga lapok szerint – a hatóságok épp a külföldiek és kettős állampolgárok nagy száma miatt fel sem tudják mérni az átoltottság mértékét: a De Standaard című lap szerint négy-öt százalékkal is magasabb lehet a tényleges brüsszeli mutató, hiszen időközben ezrek oltatták be magukat „otthon”, vagyis külföldön, de őket a belgák egyelőre nem vették nyilvántartásba.
