Új korszakba lépett Afganisztán a tálib hatalomátvétel következtében. Noha a szélsőséges nézeteket valló fegyveresek nem arról ismertek, hogy mindent megtesznek az emberek jólétéért és az emberi jogok előmozdításáért, most mégis úgy tűnik, aktív szereplői kívánnak lenni a nemzetközi politikának. A kérdés azonban adott: a nemzetközi porondon mennyire tudnak érvényesülni, amennyiben a nagyhatalmak által képviselt értékeket figyelmen kívül hagyják.
Úgy tűnik, a nemzetközi politikában nem lesz elegendő a dohai tárgyalásokon való részvétel. Az Egyesült Államok már leszögezte, olyan kormányt kívánnak látni Afganisztánban, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat – különös tekintettel a nők jogaira –, mondván, a tálibok politikája fogja meghatározni, hogy a Fehér Ház elismeri-e az új kabuli vezetést. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője figyelmeztette a szélsőséges fegyvereseket, szövetségeseikkel figyelemmel fogják kísérni a tálibok politikáját. A politikus továbbá aláhúzta, az új tálib vezetéssel kizárólag akkor fog együtt dolgozni az Egyesült Államok, valamint támogatásukra is csak abban az esetben számíthatnak, ha tiszteletben tartják az emberi jogokat. Price úgy fogalmazott, a tálibok cselekedeteinek összhangban kell lenniük a szavaikkal, amennyiben arra törekednek, hogy megkapják azt a nemzetközi segítséget, amelyre az elmúlt húsz évben kiemelten szüksége volt Afganisztán kormányának a fennmaradáshoz.
– Az Egyesült Államoknak, az ENSZ-nek és a nemzetközi közösségnek megvannak a lehetőségei arra, hogy rendkívül erős megszorításokat vezessenek be minden olyan rendszer ellen, amelyek megfosztják az alapvető jogokat Afganisztán népétől
– szögezte le az amerikai szóvivő.
Noha Kabulban csak a kínai és az orosz nagykövetség nem szüntette be működését, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden más országok álláspontjára hivatkozva elmondta, „Oroszország nem siet az Afganisztánban hatalomra került tálib radikális iszlám mozgalom elismerésével”. Hozzátette, nemrég Vang Ju kínai külügyminiszterrel is tárgyalt az ügyben, Peking álláspontja megegyezik az orosz nézőponttal. Oroszországban egyébként a tálibok mozgalma hivatalosan terrorszervezetnek minősül, ugyanakkor Dimitrij Zsirnov orosz nagykövet tájékoztatása szerint az afgán főváros helyzete jobb, mint Asraf Gáni volt elnök alatt volt. A diplomata ismertette, a kabuli iskolák ismét működnek, beleértve a lányoknak fenntartott oktatási intézményeket is. Zamir Kabulov, Moszkva afganisztáni elnöki megbízottja pedig arról beszélt, Oroszország jó kapcsolatokat ápol a tálibokkal és az afgánokkal is, azonban leszögezte, a kormány elismerése az új vezetés magatartásától fog függeni.
– Arra számítunk, hogy a táliboknak a többi afgán politikai erő vezetőivel folytatott párbeszéde elvezet majd egy befogadó, átmeneti kormány kialakításához, és ezzel a helyzet normalizálásához
– fejezte ki reményét az orosz külügyminiszter, aki egyúttal „pozitív jelzésnek” nevezte, hogy a mozgalom kész a tárgyalásra, mások álláspontjának tiszteletben tartására, valamint az előző kormányzat tisztségviselőinek bevonására. A miniszter szerint a jövőben még inkább szükség lesz Oroszország és a Nyugat közötti együttműködésre.
Kétes biztonság.
Az ENSZ aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tálibok nem fogják betartani az ígéreteiket. Ghulam Isaczai, a szervezet állandó afganisztáni képviselője elmondta, a múltban már tanúi voltak annak, hogy a fegyveres szervezet nem tartotta be a szavát, és borzalmas képsorok járták be a sajtót világszerte, amelyeken az volt látható, hogy tömeges kivégzéseket hajtanak végre. A brutalitásoknak rengeteg civil is áldozatul esett. Az ENSZ úgy véli, elsősorban az Afganisztánban tartózkodó emberi jogi aktivisták, az újságírók, a köztisztviselők vannak veszélyben, valamint több millió afgán lány és nő élete forog kockán. Szuhail Sahín, a fegyveresek szóvivője azonban közölte, garantálják a civil szervezetek és a diplomáciai intézmények dolgozóinak biztonságát.
Borítókép: Tálib fegyveres felvonja szervezetük zászlóját egy jármű tetején Kandahárban 2021. augusztus 17-én. Fotó: MTI/EPA
