Kriszcina Cimanouszkaja beszámolójából kiderül: miután a közösségi médiában bírálta, ahogyan a csapatával bántak, az edzői közölték vele, hogy haza kell mennie a tokiói olimpiáról. A futónő hozzátette: az edzők azt is tudatták vele, hogy a döntés felülről érkezett.
Mindig is távol álltam a politikától, semmilyen levelet nem írtam alá, semmilyen tüntetésre nem mentem el, nem mondtam semmit a belarusz kormány ellenében
– értetlenkedett Kriszcina Cimanouszkaja. A belarusz futónő azt is elmondta: biztonságát féltve úgy döntött, hogy nem tér vissza Belaruszba. Olimpikon férje, Arszenyij Zdanyevics az eset után szintén azonnal elhagyta hazáját, és először Ukrajnába, majd feleségét követve Lengyelországba szökött. – Ő is meg lehetett rémülve – idézte fel a történteket Kriszcina Cimanouszkaja. A házaspár mindkét tagja humanitárius vízumot kapott Lengyelországtól, ahol ezt követően új életet kezdhetnek.
Lengyelország Ukrajnához és Litvániához hasonlóan azoknak a belarusz állampolgároknak a menedékhelyévé vált, akik az országban kialakult belpolitikai válság elől menekülnek. A lengyel hatóságok jelentései szerint jelenleg körülbelül 34 ezer belarusz állampolgárnak van letelepedési engedélye Lengyelországban, és mintegy tízezren közülük tavaly kértek humanitárius vízumot vagy menedékjogot a szomszédos országtól. Belaruszban tavaly augusztus óta számos ellenzéki politikust bebörtönöztek amiatt, hogy választási csalással vádolták meg Aljakszandr Lukasenka elnököt – aki hatodik alkalommal aratott győzelmet az elnökválasztáson. A belarusz hatóságok továbbá számos független vagy ellenzéki hírforrást, illetve jogvédő szervezetet is felszámoltak, hogy elhallgattassák a kritikus hangokat.
Varsó mindeközben csütörtökön azt állította: Belarusz egyre több migránst küld a lengyel–belarusz határhoz, megtorlásul azért, mert menedéket adtak Cimanouszkajának. A lengyel határőrség a Reuters hírügynökséggel közölte, hogy szerdán napközben 62, éjszaka pedig 71 migránst vett őrizetbe – vagyis összességében többet annál a 122-nél, mint ahány bevándorlót az egész múlt évben elfogtak. – Belarusz élő fegyverként használja ezeket a bevándorlókat – nyilatkozta Maciej Wąsika lengyel belügyminiszter-helyettes a WPolsce.pl nevű online műsorszolgáltatónak.
Lengyelországon kívül Litvánia is azzal vádolta meg Belaruszt, hogy hibrid háborút folytat azáltal, hogy lehetővé teszi a bevándorlóknak a belarusz–litván határ átlépését. A két ország közötti határon az idén már több mint négyezren léptek át illegális módon Litvánia területére, míg ez a szám az egész múlt év során néhány tucat volt.
A litván államot a migráció egzisztenciálisan fenyegeti, tehát nekik ez egy életbe vágó kérdés
– magyarázta lapunknak Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója azzal kapcsolatban, hogy a mintegy 2,8 milliós Litvániát komolyan fenyegeti a tömeges migráció veszélye.
Belarusz nemrég azzal is felkorbácsolta a nemzetközi indulatokat, hogy május végén – bombafenyegetésre hivatkozva – leszállásra kényszerítette a Ryanair Athénból Vilniusba tartó repülőjáratát – mint később kiderült, a repülőn tartózkodó belorusz ellenzéki újságíró miatt. Roman Protaszevicset Minszkben őrizetbe is vették. A nyugati szankciók azonban ez idáig nemigen működtek Belarusszal szemben: az egyébként is inkább szimbolikus jelleggel hozott európai intézkedések nem okoztak gazdasági vagy politikai nehézségeket Aljakszandr Lukasenka (képünkön) rendszerének.
A Nyugat feszültségének az az oka, hogy közvetlenül nem tud nyomást gyakorolni a Belaruszban zajló belpolitikai folyamatokra
– hangsúlyozta Ilyash György.
