Tunézia stabilitása nemcsak az ország lakosságának és a térség szempontjából fontos, hanem egyúttal Európa stabilitását is jelenti
– mondta lapunknak Abdelkarim Hermi, Tunézia magyarországi nagykövete azzal kapcsolatban, hogy július végén emberek ezrei özönlöttek az utcákra Tunéziában, hogy ünnepeljék Kaisz Szaíd tunéziai elnök döntését, amellyel eltávolította pozíciójából Hisám Masísi kormányfőt és felfüggesztette a parlamentet. Az elnök bejelentését követően megjelent felmérések azt mutatják, a lakosság mintegy nyolcvan százaléka támogatja Kaisz Szaíd döntését, bízván abban: a kialakult helyzet egy élhetőbb országot teremt.
Az államfő azzal indokolta a lépését, hogy számos olyan probléma van az országban, amelyeket a kormány nem tudott megoldani. Tunézia gazdasági válságban van, súlyos a járványhelyzet, továbbá a migráció is komoly problémákat okoz az országban. Abdelkarim Hermi politikai földrengésnek nevezte az országában történteket, de hangsúlyozta: azon dolgoznak a vezető politikusok, hogy mihamarabb orvosolni tudják a problémákat és minden visszatérhessen a normális kerékvágásba. A nagykövet rámutatott: sem a szólásszabadság, sem az emberi jogok nincsenek veszélyben Tunéziában, az elnök pedig teljes mértékben tiszteletben tartja az alkotmányt.
A diplomata emlékeztetett arra is, hogy Kaisz Szaíd elnök a szavazatok 72 százalékát kapta meg a legutóbbi, 2019-es elnökválasztáson. Tunézia a 2011-es arab tavasz sikertörténetének számít, ugyanis az észak-afrikai ország volt az egyetlen olyan állam, amely a demokrácia útjára lépett. Abdelkarim Hermi hangsúlyozta, a demokratizálódás folyamata nem egyik napról a másikra történik, hanem évek alatt megy végbe, amelyhez más országok kormányai nagymértékben tudnak hozzájárulni.
A bevándorlással kapcsolatban a diplomata emlékeztetett, hogy Tunézia tranzitország az afrikai országokból érkező migránsok számára, azonban a kormány mindent megtesz, hogy az illegálisan Európába jutni kívánókat megakadályozzák.
Abdelkarim Hermi hangsúlyozta, Tunézia határai nagyon hosszúak, emiatt nehezen felügyelhetők. Az ENSZ adatai szerint a tunéziaiak is egyre nagyobb számban indulnak el az európai országok irányába, idén eddig az illegális bevándorlók 14 százalékát tették ki, de már tavaly is 22 százalékos arányban érkeztek Dél-Európába. A nagykövet elmondta, kevés a munkalehetőség az országban, például az orvosoknak és mérnököknek alig van lehetőségük elhelyezkedni. Az elmúlt években gyakorlatilag évente váltották egymást a miniszterelnökök, azonban senki sem tudta a lakosság kívánságait teljesítve jólétet hozni az országba.
Abdelkarim Hermi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavait is felidézte, aki a múlt héten arról beszélt: az európaiaknak is fontos, hogy Tunézia, az Európai Unió legközelebbi szomszédja a térségben, ne váljon a migrációs útvonalak átjáróházává.
