A tálibok ugyan még mindig nem jelentették be a kormány megalakulását, azonban az Európai Unióban – más országokhoz hasonlóan – már most komoly fejtörést okoz, hogy ha megalakul a kabuli kormány, akkor Brüsszel mégis milyen diplomáciai kapcsolatokat tartson fenn vele. Az amerikai, illetve a NATO-csapatok kivonulását követően a Washingtontól Moszkváig mindenkit foglalkoztató kérdés tehát az, hogy elismerjék-e a hatalmat magukhoz ragadó iszlamistákat Afganisztán legitim vezetőinek. Az uniós külügyminiszterek már múlt pénteken is tárgyaltak a kérdésről; akkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője erről úgy fogalmazott: „kapcsolatba kell lépni az új afganisztáni kormánnyal, ez azonban nem elismerést, hanem operatív elkötelezettséget jelent”. A politikus továbbá kihangsúlyozta, az együttműködés mértékét a tálibok magatartása fogja meghatározni. A német álláspont is ehhez hasonló, legalábbis azok alapján, ahogy Heiko Maas német külügyminiszter nyilatkozott az ügyben. Mint fogalmazott:
– Az elmúlt napokban sok visszafogott nyilatkozatot hallottunk, de a tálibokat a tetteik alapján ítéljük meg és nem a szavaik alapján.
Maas azt is sietett hozzátenni: „Szeretnénk segíteni az egyre inkább fenyegető és közelgő téli humanitárius válság elkerülésében”.
A tagállamok egyébként a brüsszeli sajtóforrások szerint öt feltételhez kötik az együttműködést, ezeknek pedig sarkalatos pontja, hogy a táliboknak nem szabad ismét menedéket nyújtaniuk a terrorszervezetek számára Afganisztánban – ahogyan azt az előző, 1996 és 2001 közötti uralmuk idején tették. Emellett tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat – különösen a nők jogait –, a jogállamiságot, a sajtószabadságot, illetve más csoportokat is be kell vonniuk az átmeneti kormányba. Végül pedig lehetővé kell tenniük a külföldi állampolgárok, valamint azon helyiek távozását, akik erre jogosultak.
– Fokozni fogjuk a humanitárius segítségnyújtást, de erről a hozzáférés biztosításától függően fogunk dönteni
– jelentette ki Borrell.
Mindeközben Angela Merkel német kancellár arról beszélt vasárnap, hogy Berlin tárgyalna a tálibokkal, már csak az országban maradt, a korábban németeknek dolgozó afgánok evakuálása miatt is. – Olyan embereket szeretnénk kihozni az országból, akik elsősorban a német fejlesztési szervezeteknek dolgoztak, és most úgy érzik, veszélyben van az életük – magyarázta a német politikus, aki szerint a tálibokkal kialakítandó párbeszéd a humanitárius segélyek Afganisztánba történő beáramlását is segíthet. Merkel úgy véli, jó jel, hogy a kabuli repülőteret nemrégiben újra megnyitották. A kancellár egyébként azt követően nyilatkozott, hogy Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő a Welt am Sonntag német lapnak elmondta, „diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak Németországtól”. Mint mondta, a tálibok erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért.
– Később sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva