A tálibok ugyan még mindig nem jelentették be a kormány megalakulását, azonban az Európai Unióban – más országokhoz hasonlóan – már most komoly fejtörést okoz, hogy ha megalakul a kabuli kormány, akkor Brüsszel mégis milyen diplomáciai kapcsolatokat tartson fenn vele. Az amerikai, illetve a NATO-csapatok kivonulását követően a Washingtontól Moszkváig mindenkit foglalkoztató kérdés tehát az, hogy elismerjék-e a hatalmat magukhoz ragadó iszlamistákat Afganisztán legitim vezetőinek. Az uniós külügyminiszterek már múlt pénteken is tárgyaltak a kérdésről; akkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője erről úgy fogalmazott: „kapcsolatba kell lépni az új afganisztáni kormánnyal, ez azonban nem elismerést, hanem operatív elkötelezettséget jelent”. A politikus továbbá kihangsúlyozta, az együttműködés mértékét a tálibok magatartása fogja meghatározni. A német álláspont is ehhez hasonló, legalábbis azok alapján, ahogy Heiko Maas német külügyminiszter nyilatkozott az ügyben. Mint fogalmazott:
– Az elmúlt napokban sok visszafogott nyilatkozatot hallottunk, de a tálibokat a tetteik alapján ítéljük meg és nem a szavaik alapján.
Maas azt is sietett hozzátenni: „Szeretnénk segíteni az egyre inkább fenyegető és közelgő téli humanitárius válság elkerülésében”.
A tagállamok egyébként a brüsszeli sajtóforrások szerint öt feltételhez kötik az együttműködést, ezeknek pedig sarkalatos pontja, hogy a táliboknak nem szabad ismét menedéket nyújtaniuk a terrorszervezetek számára Afganisztánban – ahogyan azt az előző, 1996 és 2001 közötti uralmuk idején tették. Emellett tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat – különösen a nők jogait –, a jogállamiságot, a sajtószabadságot, illetve más csoportokat is be kell vonniuk az átmeneti kormányba. Végül pedig lehetővé kell tenniük a külföldi állampolgárok, valamint azon helyiek távozását, akik erre jogosultak.
– Fokozni fogjuk a humanitárius segítségnyújtást, de erről a hozzáférés biztosításától függően fogunk dönteni
– jelentette ki Borrell.
Mindeközben Angela Merkel német kancellár arról beszélt vasárnap, hogy Berlin tárgyalna a tálibokkal, már csak az országban maradt, a korábban németeknek dolgozó afgánok evakuálása miatt is. – Olyan embereket szeretnénk kihozni az országból, akik elsősorban a német fejlesztési szervezeteknek dolgoztak, és most úgy érzik, veszélyben van az életük – magyarázta a német politikus, aki szerint a tálibokkal kialakítandó párbeszéd a humanitárius segélyek Afganisztánba történő beáramlását is segíthet. Merkel úgy véli, jó jel, hogy a kabuli repülőteret nemrégiben újra megnyitották. A kancellár egyébként azt követően nyilatkozott, hogy Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő a Welt am Sonntag német lapnak elmondta, „diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak Németországtól”. Mint mondta, a tálibok erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért.
– Később sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva
– mondta Zabihullah Mudzsáhid.
Miközben a tálibok a csatatéren győzelmet arattak, elemzők szerint a kormányzás nehézségeivel nagyon küzdenek. Az ENSZ szerint Afganisztán súlyos humanitárius katasztrófával néz szembe, mintegy 18 millióan már most is segítségnyújtásra szorulnak, ez nagyjából a lakosság fele. Afganisztán évtizedek óta nagymértékben függ a külföldi segélyektől, Vanda Felbab-Brown amerikai biztonságpolitikai szakértő például arról írt egy korábbi elemzésében, hogy az afgán kormány működési költségvetésének 75 százalékát a nemzetközi adományokból fedezték. A kutató továbbá arra is rámutatott, hogy az esetleges uniós szankciók bevezetésének hátulütője, hogy az ilyen jellegű intézkedések elsősorban a civil lakosságot sújtják.
Csökkenhet a készpénz likviditása Afganisztánban, ami az inflációt és az élelmiszerárakat is fel fogja lendíteni
– fogalmazott elemzésében Felbab-Brown.
Abdul Gáni Baradar tálib vezető a hétvége folyamán arról beszélt, hogy olyan kormányt fognak kialakítani, amelynek célja az életkörülmények javítása lesz és biztonságot fognak nyújtani mindenki számára. Hétfőn reggel a RIA Novosti orosz hírügynökség arról adott hírt a szervezet egyik forrására hivatkozva, a tálibok Törökországot, Kínát, Oroszországot, Pakisztánt és Katart is meghívták az új kormány összetételének ismertetését szolgáló eseményre. A La Repubblica olasz napilap értesülései szerint a nők dolgozhatnak ápolóként, a rendőrségen, a minisztériumok bizonyos pozícióit is betölthetik, azonban a tálibok kizárták annak lehetőségét, hogy női miniszterek is helyet kapjanak a kormányban. Ám nem ez az egyetlen, nőket érintő intézkedés, amelyet már bevezettek: hétfőtől a magánegyetemek megnyithatják kapuikat, azonban a diáklányoknak kötelező nikábot – arcot eltakaró kendőt –, valamint abaját, az egész testet eltakaró fekete ruhát viselniük. Az oktatás immáron nem koedukált módon fog zajlani, a nőket és férfiakat egymástól elválasztva fogják tanítani. A lányosztályokban kizárólag nők, illetve erkölcsös idős férfiak taníthatnak.
Borítókép: Iszlamista szélsőséges tálibok egymást fényképezik a kabuli elnöki palotában 2021. augusztus 15-én, miután elfoglalták az épületet
Fotó: MTI/AP/Zabi Karimi
