Magyarország, amely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást, olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemleges országgá válik – közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magas szintű vitáján szerdán. Áder János abból az alkalomból szólalt fel a közgyűlés vitáján, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának május 21-én kezdődött, féléves elnökségét Magyarország tölti be. Az államfő beszédében a 2015 decemberében elfogadott párizsi klímamegállapodással összefüggésben arra figyelmeztetett: „hat év elteltével távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint az elfogadás pillanatában voltunk. Végre kell hajtani, amiben megállapodtunk.” Kijelentette: a szavak és a tettek, az elvek és a valóság köszönőviszonyban sincsenek egymással.
A magukat klímabajnoknak nevező országok, köztük jó néhány európai állam nemhogy csökkentette, hanem növelte a kibocsátását
– húzta alá.
Az ENSZ szeptemberben kiadott jelentését idézve közölte: ha a mostani tendencia folytatódik, 2030-ra nem fog csökkenni a károsanyag-kibocsátás mértéke, hanem mintegy 60 százalékkal lesz magasabb az 1990-es értékekhez képest. „Megőrizhetjük-e olyannak teremtett világunkat, mint amilyennek ismerjük, vagy tönkretesszük azt?” – tette fel a kérdést az államfő. Elmondta:
Magyarország a párizsi klímamegállapodásban rögzítetteknek megfelelően intézkedéseket hozott, amelyek eredményeképpen 1990-hez képest a károsanyag-kibocsátás 32 százalékkal csökkent, a szén energetikai célú felhasználása pedig rövid időn belül megszűnik az országban.
Döntés született arról, hogy Magyarország minden esztendőben megkettőzi a naperőművi kapacitását, 2030-tól pedig csak elektromos meghajtású buszokat állít forgalomba a tömegközlekedés kiszolgálására. Beszélt arról is, hogy a Magyarországon jelentkező vízszűke szükségtározók építését tette szükségessé, az ország középső részén pedig meg kellett oldani az elsivatagosodás problémáját. Kiemelte: a Magyarországon keresztülhaladó folyók tisztább állapotban hagyják el az országot, mint ahogyan oda érkeztek. Kiemelte továbbá: a klímaváltozás hatásának mintegy 80 százaléka a vízzel kapcsolatos. Egyetértés van abban, hogy az úgynevezett hidrológiai ciklus felborul, ami szélsőséges időjáráshoz vezet – mondta. A lokális és regionális vízválságok globális válsággá válnak, ellátási és működési gondokat eredményeznek – tette hozzá.
Meg kell védeni a vízbázist a jó minőségű lakossági vízellátás érdekében. Csökkenteni kell a rossz vízhálózat okozta vízveszteséget, illetve új technológiák meghonosítására van szükség egyebek mellett az öntözésben és a szennyvíztisztítás területén