Meggyűlik a baja mostanában a brit kormánynak a brexit utóhatásaival. Az elmúlt napokban az üzemanyag-kiskereskedelemben támadtak súlyos fennakadások, miután töltőállomásokat kellett bezárni a sofőrhiány miatt. Szakmai szervezetek szerint a problémát elsősorban az okozza, hogy a brit EU-tagság tavalyi megszűnése óta az uniós munkavállalók tömegesen távoztak az országból. Az áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik.
Clément Beaune, Franciaország Európa-ügyi államtitkára szerint a Nagy-Britanniából érkező hírek azt bizonyítják, hogy a brexit mögött sok volt a hazugság és a demagógia,
s most kezdenek rájönni, hogy az uniós tagság megszűnésével sem a magas energiaárak, sem a bevándorlás problémáját nem oldották meg. A politikus a napokban azzal is megvádolta Londont, hogy nem tartja magát az EU-val kötött brexitmegállapodáshoz, s nem engedi halászni a francia hajókat brit felségvizeken, amire válaszul
Párizs megtorló intézkedéseket fog hozni, ha szükséges.
A brit kormány a napokban 47-ből csupán tizenkét kis méretű francia hajónak engedélyezte, hogy a Csatorna-szigetek vizein halásszon. Az indoklás szerint az elutasított hajók tulajdonosai nem tudták bizonyítani, hogy a brexit előtti években is rendszeresen halásztak a szóban forgó sávban.
A halászattal kapcsolatos viták is késleltették az Egyesült Királyság és az EU válását kimondó megállapodást. London és Brüsszel végül abban egyezett meg, hogy a brit területi vizeken kifogható halmennyiségből az Egyesült Királyságra jutó részarány a jelenlegi ötven százalékról öt és fél év alatt kétharmadra emelkedik. Az elkövetkező években ugyanúgy halászhatnak a brit vizeken az uniós tagországok halászai, 2026-tól pedig a felek évről évre megegyeznek a kifogható halmennyiségről.
A franciák azonban arra panaszkodnak, hogy méltánytalanul viselkednek velük a britek, májusban francia szakszervezetek a Calais-i kikötő blokád alá helyezésével fenyegetőztek,
Annick Girardin tengeri ügyekért felelős francia miniszter pedig szintén fenyegetően azt üzente: a de facto Nagy-Britanniához tartozó Jersey szigete három tenger alatti kábelen Franciaországtól kapja az áramszükségletének 95 százalékát.
A brit kormány két haditengerészeti járőrhajót küldött Jersey partjaihoz a „helyzet megfigyelésére”.
A két ország viszonyának az elmérgesedéséhez minden bizonnyal hozzájárult a nemrég megkötött amerikai–brit–ausztrál biztonsági partnerségi szerződés, az AUKUS, amelynek értelmében Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. A kapcsolatokat az illegális bevándorlás kérdése is feszélyezi, hiszen
a londoni kormány megítélése szerint a francia partokról a La Manche-csatornán át Angliába igyekvő migránsokat nem tartóztatják fel a francia hatóságok.
