Halászati háború robbant ki London és Párizs között

Biztonságpolitikai és bevándorlásügyi kérdések is feszélyezik a kétoldalú kapcsolatokat.

2021. 09. 30. 20:03
JOHNSON, Boris
London, 2020. szeptember 15. A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök részt vesz a brit EU-tagság megszûnésének feltételrendszerérõl szóló megállapodás egyes pontjait potenciálisan felülíró törvénytervezetrõl szóló vitában a londoni alsóházban 2020. szeptember 14-én. A jelenlegi Brexit-megállapodás észak-írországi protokollja alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalomban uniós vámok vethetõk ki az olyan árucikkekre, amelyekrõl feltételezhetõ, hogy az EU egységes belsõ piacára - mindenekelõtt Írországba - kerülhetnek tovább. MTI/EPA/UK Parliament/Jessica Taylor Fotó: Jessica Taylor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meggyűlik a baja mostanában a brit kormánynak a brexit utóhatásaival. Az elmúlt napokban az üzemanyag-kiskereskedelemben támadtak súlyos fennakadások, miután töltőállomásokat kellett bezárni a sofőrhiány miatt. Szakmai szervezetek szerint a problémát elsősorban az okozza, hogy a brit EU-tagság tavalyi megszűnése óta az uniós munkavállalók tömegesen távoztak az országból. Az áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik.

Clément Beaune, Franciaország Európa-ügyi államtitkára szerint a Nagy-Britanniából érkező hírek azt bizonyítják, hogy a brexit mögött sok volt a hazugság és a demagógia,

s most kezdenek rájönni, hogy az uniós tagság megszűnésével sem a magas energiaárak, sem a bevándorlás problémáját nem oldották meg. A politikus a napokban azzal is megvádolta Londont, hogy nem tartja magát az EU-val kötött brexitmegállapodáshoz, s nem engedi halászni a francia hajókat brit felségvizeken, amire válaszul 

Párizs megtorló intézkedéseket fog hozni, ha szükséges.

A brit kormány a napokban 47-ből csupán tizenkét kis méretű francia hajónak engedélyezte, hogy a Csatorna-szigetek vizein halásszon. Az indoklás szerint az elutasított hajók tulajdonosai nem tudták bizonyítani, hogy a brexit előtti években is rendszeresen halásztak a szóban forgó sávban.

A halászattal kapcsolatos viták is késleltették az Egyesült Királyság és az EU válását kimondó megállapodást. London és Brüsszel végül abban egyezett meg, hogy a brit területi vizeken kifogható halmennyiségből az Egyesült Királyságra jutó részarány a jelenlegi ötven százalékról öt és fél év alatt kétharmadra emelkedik. Az elkövetkező években ugyanúgy halászhatnak a brit vizeken az uniós tagországok halászai, 2026-tól pedig a felek évről évre megegyeznek a kifogható halmennyiségről.

A franciák azonban arra panaszkodnak, hogy méltánytalanul viselkednek velük a britek, májusban francia szakszervezetek a Calais-i kikötő blokád alá helyezésével fenyegetőztek,

Annick Girardin tengeri ügyekért felelős francia miniszter pedig szintén fenyegetően azt üzente: a de facto Nagy-Britanniához tartozó Jersey szigete három tenger alatti kábelen Franciaországtól kapja az áramszükségletének 95 százalékát.

A brit kormány két haditengerészeti járőrhajót küldött Jersey partjaihoz a „helyzet megfigyelésére”.

A két ország viszonyának az elmérgesedéséhez minden bizonnyal hozzájárult a nemrég megkötött amerikai–brit–ausztrál biztonsági partnerségi szerződés, az AUKUS, amelynek értelmében Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. A kapcsolatokat az illegális bevándorlás kérdése is feszélyezi, hiszen

a londoni kormány megítélése szerint a francia partokról a La Manche-csatornán át Angliába igyekvő migránsokat nem tartóztatják fel a francia hatóságok.

Idén már több mint 17 ezer illegális bevándorló érkezett ezen az útvonalon az Egyesült Királyságba, tavaly egész évben 8460-an.

Nagyban függünk attól, mit tesznek a franciák

– fogalmazott nemrég Boris Johnson brit miniszterelnök. – Az a tény, hogy 300-400 kilométer partvidéket kell megfigyelnünk éjjel-nappal, és a part hosszúsága miatt szinte lehetetlen minden száz méterre kiállítani egy rendőrt – reagált a vádakra Pierre-Henri Dumont, Calais parlamenti képviselője.

Borítókép: Boris Johnson brit miniszterelnök 
Fotó: MTI/EPA/UK Parliament/Jessica Taylor

Csak útlevéllel. Október 1-jétől, azaz mától kizárólag útlevéllel utazhatnak be az Egyesült Királyság területére az uniós, köztük a magyar állampolgárok. A személyi igazolványt már nem fogadják el úti okmányként. Kivételt képeznek azok, akik az úgynevezett EU Settlement Scheme szerint tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért folyamodtak vagy előzetesen letelepedett státusszal rendelkeztek. Az ő esetükben a belépést 2025. december 31-ig személyivel is lehetővé teszik. Turizmus céljából vízummentesen legfeljebb hat hónapig tartózkodhatunk az Egyesült Királyságban, a munkavállaláshoz és a tanulmányok végzéséhez azonban vízumot kell kérvényezni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.