A liberalizmus az Európát több mint egy évezreden keresztül uraló vallási állam elleni lázadás eredményeként született meg. […] De ma valami különleges dolog történik a Nyugaton: a progresszívek új nemzedéke azokat a módszereket éleszti fel, melyek hátborzongatóan hasonlítanak a vallási állam módszereihez a hűségeskük és blaszfémiatörvények modern kori változataival. És mindez az angolszász liberalizmus szívében történik – gyakran olyan emberek vezetésével, akik magukat liberálisnak nevezik
– állapítja meg a magát liberálisnak valló The Economist brit hetilap minap megjelent cikkében, amelynek címe: A baloldali aktivisták régi taktikákat alkalmaznak a liberalizmus elleni új támadásban.
A modern kori ortodoxiát egy intellektuális, nem pedig szellemi elit tartja fenn. Természetes közegük az egyetem
– írják a cikkben. Nagy-Britanniában és Amerikában a jobboldali tudósok és doktoranduszok mintegy 70-80 százaléka azt állítja, hogy egyetemi munkahelyük ellenséges hangulatú környezet.
A baloldali hallgatói lázadás nem új keletű dolog, de a hatvanas évek tiltakozásai a vallási állam maradványai ellen irányultak. […] A mai radikálisok a viselkedéssel és beszéddel kapcsolatos szabályok érvényre juttatását követelik
– közli a The Economist. A Knight Foundation négyezer negyedéves egyetemi hallgatóra kiterjedő 2019-es felmérése szerint a hallgatók 68 százaléka érezte úgy, hogy nem mondhatja ki azt, amit gondol, mert osztálytársaik esetleg sértőnek találják.
A vallási meggyőződéseknek mindig volt előőrsük, mint például a jezsuiták, akik úgy érezték, hogy feladatuk a hit és a viselkedés határainak az igazságosság irányába tolása. A »woke« forradalom előőrsét a fiatal aktivisták képezik
– állapítja meg az újság, amely a Pew Research Centre egyik felmérésére hivatkozva azt írja: az Y generációhoz tartozók 40 százaléka gondolja úgy, hogy helyes a kisebbségekre nézve bántó gondolatok elnyomása különböző meg nem határozott módokon, szemben az X generációban mért 27 százalékkal, a boomerek körében mért 24 százalékkal és a legidősebbek körében tapasztalt 12 százalékkal.
A progresszívek a liberálisoknak korábban a toleranciára és választásszabadságra helyezett hangsúlyát a kényszerítésre és a hatalomra helyezett hangsúlyra cserélik le
– véli a magazin. A progresszívekről azt írja: ők úgy gondolják, hogy a fehérek akkor is vétkesek lehetnek a rasszizmus bűnében, ha nem tudatosan diszkriminálnak másokat faji alapon, mivel ők a kizsákmányoló rendszer haszonélvezői.
Az új vallási állam az ideológiai homogenitást olyan módon éri el, hogy például az eretnekeket kirúgják az állásukból
– példaként Colin Wrightot, a Penn State Egyetem végzett doktoranduszhallgatóját hozza fel a The Economist. Wright 2018-ban két cikket írt, melyek központi témája, hogy a biológiai valóság nem társadalmi elmeszülemény. Korábban ez a kijelentés egyáltalán nem váltott volna ki vitát. A vele egyet nem értők figyelmeztetést posztoltak, mely szerint „Colin Wright transzfób és támogatja a fajtudományt”, valamint e-maileket küldözgettek különböző bizottságoknak, hogy ítéljék el. A vele szimpatizáló tudósok négyszemközt elmondták neki, hogy nem ajánlhatnak neki állást, mert „túlságosan kockázatos” lenne.
A restauráció korában Angliában az Oxfordi Egyetem elégette Hobbes és Milton műveit a Bodleian Könyvtár melletti nagy udvarban. Ma az egyetemi oktatók figyelmeztetéseket helyeznek el könyveken, felhívva a hallgatók figyelmét, hogy azok olvasása veszélyes lehet. A könyvkiadók fiatal munkatársai megpróbálnak egyszerűen „eltörölni” bizonyos vitatott témájú könyveket
– írja a hetilap. Habár nem koronázta siker a legnagyobb célpontjaik elleni támadásaikat, mint például a Harry Potter-könyvek szerzője, J. K. Rowling esetében (a könyvkiadóknak is meg kell élniük valamiből), sikeresebbnek bizonyulnak a kevésbé neves írók körében.
Az egyházak megkövetelték, hogy az emberek nyilatkozatot írjanak alá vallási meggyőződésükről. […] A Kaliforniai Egyetem is valami hasonló dolgot csinál manapság. Az egyetemi állásokra pályázóknak ki kell tölteniük egy nyilatkozatot arról, hogy miként fogják előmozdítani a sokszínűséget és a befogadóságot
– szemlélteti a helyzetet egy újabb példával a lap. 2019-ben a UC Berkeley élettudományi kara a jelentkezők 76 százalékát utasította el sokszínűségi nyilatkozatuk alapján anélkül, hogy megnézték volna kutatási eredményeiket.
Skócia, a felvilágosodás bölcsője, márciusban szüntette meg az istenkáromlás büntetőjogi kategóriáját. Ugyanakkor újra be is vezette azt olyan új szabálysértési kategóriák létrehozásával, mint például a „gyűlöletkeltés” és a „gyalázkodó beszéd”, mely akár hétévnyi börtönnel is büntethető
– írja a The Economist, amelynek hasonló témában írt másik cikkét tegnapi lapszámunkban ismertettük.
Borítókép: A Cambridge-i Egyetem 2020 májusában
Fotó: Reuters/Andrew Couldridge
