– A Die Linke készen áll arra, hogy tárgyalásokat folytasson egy progresszív balközép kormánykoalícióról Németország parlamenti választása után
– jelentette ki Martin Schirdewan, a Baloldal nevű európai parlamenti képviselőcsoport társelnöke. A Die Linke politikusának nyilatkozata ugyan meghökkentő, ugyanakkor nem alaptalan, hiszen a választási szakértők többsége szerint jelenleg leginkább arra van esély, hogy hárompárti koalíció alakul Németországban a szociáldemokraták, a Zöldek és a Die Linke között. Az INSA közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint ugyanis a szociáldemokraták jócskán megelőzték a kereszténydemokratákat: az SPD 26, a CDU/CSU-pártszövetség pedig mindössze 20 százalékon állt. A harmadik befutó továbbra is a zöld párt 15 százalékkal.
Olaf Scholz, a szociáldemokraták kancellárjelöltje szintén nem zárta ki annak lehetőségét, hogy győzelem esetén az SPD a Die Linkével lépjen kormánykoalícióra.
Az ország jelenlegi pénzügyminisztere véleményének a német kancellárjelöltek vasárnap megtartott második televíziós vitáján adott hangot, miután Armin Laschet, a CDU/CSU-pártszövetség kancellárjelöltje élesen bírálta az SPD politikusát, hogy a radikális baloldallal is képes lenne szövetkezni. Olaf Scholz azonban azt is egyértelművé tette, hogy az SPD, a Die Linke és a Zöldek politikai irányelvei között jelentős különbségek vannak, így a hárompárti koalíciós tárgyalások akár több hónapig is eltarthatnak – ez pedig egyben azt is jelentené, hogy Angela Merkel német kancellár egy ideig még pozíciójában maradhatna tizenhat évnyi kormányzása után.
– A Die Linke sohasem fogja elkötelezni magát a NATO mellett
– hangsúlyozta Armin Laschet a televíziós vitában. A kereszténydemokrata politikus kijelentése azon alapul, hogy a Die Linke nyíltan hangoztatja véleményét, miszerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete nem más, mint egy hidegháborús relikvia. A párt nézete így szöges ellentétben áll a szociáldemokratákéval, akik tiszteletben tartják Németország elköteleződését a katonai szövetség mellett. A radikális baloldali párt a NATO-t egy olyan kollektív szervezettel helyettesítené, amelynek Oroszország is a része – ez az elképzelésük pedig a Zöldek irányelveivel lenne összeférhetetlen. A radikális baloldal továbbá kőkemény bírálója az Európai Uniónak is, így ebben a kérdésben sem találná meg könnyen a közös nevezőt a másik két német párttal.
A Die Linke retorikája onnan ered, hogy a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) szocialista állampártjának utódszervezetéből és nyugati szélsőbaloldali tömörülések összeolvadásával jött létre. A párt a mai napig Németország keleti felében élvez nagyobb támogatottságot, Türingia tartományban a legerősebb kormánypárt, a nyugati tartományok közül pedig Berlinben és Brémában kisebbik koalíciós partnerei a szociáldemokratáknak és a Zöldeknek.
Ugyan a radikális pártok közül az Alternatíva Németországnak (AfD) országos támogatottsága nagyobb, mint a Die Linkének – előbbi 11, utóbbi hatszázalékos eredményt ért el a legutóbbi INSA-felmérésen –, a jobboldali párttal nemcsak a CDU/CSU-pártszövetség, hanem egyik nagyobb párt sem alakítana koalíciót. Az AfD a 2015-ös migrációs válság során azzal tudott támogatókat szerezni, hogy teljes mértékben elutasította a bevándorlást. A többi párt már ezzel sem értett egyet, 2017-től azonban még inkább elhatárolódtak az AfD-től, amely új vezetői miatt még jobban a politikai szélre sodródott. Németország parlamenti választása után előfordulhat viszont az is, hogy a szociáldemokraták a baloldaliak helyett a liberálisokat (FDP) választják, és így létrejön az úgynevezett jelzőlámpa-szövetség az SPD, az FDP és a Zöldek részvételével.
Tarolt Olaf Scholz
A német kancellárjelöltek második televíziós vitáján – az elsőhöz hasonlóan – szintén a szociáldemokrata jelölt szerepelt a legjobban a vasárnap este sugárzott műsor után közölt első felmérés szerint. A nézők 41 százaléka szerint Olaf Scholz volt a leginkább meggyőző a két német országos közszolgálati televízióban (ARD, ZDF) egyszerre sugárzott vitán. Az SPD politikusát Armin Laschet követi, jelentősen leszakadva, 27 százalékkal – mutatta ki az Infratest-dimap közvélemény-kutató társaság. A harmadik, utolsó helyen Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje áll 25 százalékkal. A műsor többnyire belpolitikai vonatkozású kérdésekről, egyebek mellett a lakhatás, a nyugdíjak és az egészségügyi ellátórendszer ügyeiről, valamint a koronavírus-járvány és a klímaváltozás németországi összefüggéseiről szólt. A vita a német belpolitikában megszokott mérsékelt hangnemhez képest harcias volt, a műsor jelentős része Armin Laschet Olaf Scholz ellen indított támadásaiból és a szociáldemokrata kancellárjelölt visszavágásaiból állt. (MTI)
