A járványügyi intézkedéseknek köszönhetően Kanada történetének legdrágább parlamenti választását tartották meg hétfőn, a mintegy 600 millió kanadai dollárba kerülő (körülbelül 470 millió amerikai dollárral egyenértékű) voksolás eredménye azonban minimális változást sem eredményezett az észak-amerikai ország politikai térképén: a parlament szinte pontosan ugyanolyan összetételű maradt, mint amilyen azelőtt volt, hogy Justin Trudeau augusztus végén feloszlatta volna.
Nem jöttek be tehát a 49 éves, liberális miniszterelnök számításai, aki elemzők egyhangú véleménye szerint abban reménykedett, hogy két év kisebbségi kormányzás után – a pandémia újabb hulláma előtt – szavazatokra válthatja a sikeres járványkezelést, és visszanyeri pártja többségét a kanadai törvényhozásban.
Az észak-amerikai ország átoltottsága ugyanis világszinten is kiemelkedő, ráadásul a Trudeau-kormány százmilliárdokat költött a gazdaság életben tartására a karantén alatt. A tegnapi hivatalos választási eredmények azonban egy rendkívül megosztott Kanada képét festik, ahol a liberálisok poszterfiújának számító miniszterelnök karizmája már nem bizonyul elegendőnek a Kanadai Liberális Párt sikeréhez.
Az Elections Canada választási portál adatai szerint a kicsivel több mint 27 millió regisztrált szavazóból közel 16 millióan éltek szavazati jogukkal, a voksok közel végleges feldolgozása szerint a kormányfő pártja az abszolút többségi választórendszer alapján 158 választókerületben vezet (a párt 2019-ben 157 választókerületben nyert), és ezzel megelőzte az ellenzéki Kanadai Konzervatív Pártot, amely mindössze 119 választókerületben állt lapzártánkkor nyerésre (a párt 2019-ben 121 választókerületben nyert). A mandátumok sorsa azonban még több választókerületben nem dőlt el, ráadásul a koronavírus-járvány miatt minden korábbinál több szavazópolgár adta le levélben a voksát, amely szintén lassítja a szavazatszámlálást, elemzők szerint azonban ennek ellenére is borítékolható, hogy a liberálisoknak nem lesz meg az abszolút többséghez szükséges 170 parlamenti helye a 338 fős ottawai törvényhozásban.
– Ma annak lehettünk tanúi, hogy kanadaiak milliói a progresszív utat választották
– jelentette ki az újraválasztott miniszterelnök. Trudeau hozzáfűzte: világos mandátummal küldenek vissza minket dolgozni, hogy túljuthassunk a világjárványon, s utána jobb napok következhessenek. Erin O'Toole, a konzervatívok vezetője már tegnap hajnalban elismerte vereségét, és telefonon gratulált Trudeau-nak.
A leadott szavazatok számát tekintve egyébként a konzervatívok jobban teljesítettek a liberálisoknál.
A jobbközép pártra 34 százalék szavazott, míg Trudeau pártja a voksok 32 százalékát kapta, de a jelenlegi miniszterelnök pártja a nagyvárosokban és a sűrűn lakott térségekben szerepelt jobban, ahonnan több képviselő kerül be a törvényhozásba. – Támogatottságunk nőtt az egész országban, de nyilvánvaló, hogy sok tennivalónk van még, hogy elnyerjük a kanadaiak bizalmát – fogalmazott O'Toole, aki szinte napra pontosan egy éve vette át a konzervatív párt vezetését. Mint fogalmazott, „családom és én elszántak vagyunk, hogy tovább menjünk ezen az úton Kanadáért”.
Az észak-amerikai ország francia ajkú tartományában, Québecben is szinte változatlan maradt a térkép, a Bloc Québecois-nak ugyanis a lapzártánkkor ismert adatok szerint a 2019-es voksoláshoz hasonlóan ismét 32 mandátumot sikerült bizonyosan megszereznie. További két választókörzetben azonban lapzártánkkor még tartott a szavazatok számlálása, és mindkettőben a szeparatista mozgalom állt nyerésre – ha ezeket is begyűjti, akkor a keleti tartományban rendkívül népszerű párt tekinthető a hétfői voksolás legnagyobb nyertesének, és továbbra is a parlament harmadik legerősebb pártja marad.
Borítókép: MTI/The Canadian Press/Justin Tang
