A nyári viszonylagos szélcsend után most újra fellángolhat a „brexitcsata” London és Brüsszel között, az Egyesült Királyság ugyanis a határokon kialakuló, elsősorban logisztikai fennakadások miatt máris újratárgyalná a kilépést követő gazdasági kapcsolatokról szóló, tavaly decemberben megkötött megállapodás Észak-Írországra vonatkozó részét az Európai Unióval. A Brit–Ír Társaság hétvégi éves konferenciáján David Frost brit brexitügyi miniszter a minap ugyanis kijelentette, hogy
alapvető és lényeges változtatásokat kell végrehajtani az északír vámprotokollban a feszültségek feloldása miatt.
Brüsszel szerint ugyanakkor nincs több tárgyalnivaló, mivel Boris Johnson brit miniszterelnök kormánya már rendezte a vitát az unióval. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke pedig korábban azt mondta, hogy a blokk kész kreatív megoldásokat keresni a protokoll keretein belül, de az egész mechanizmust nem hajlandó újratárgyalni. Hírügynökségi jelentések szerint Leo Varadkar, az ír első miniszter helyettese viszont a múlt héten, miután találkozott az északír unionistákkal, azt mondta, hogy nincs kifogása az ellen, hogy a brexittárgyalások során megszabott, e hónap végén lejáró türelmi időt kiterjesszék, bár ez nem oldja meg az alapvető problémákat.
A brit kormány és a 27 tagú EU között létrejött, brexit utáni kereskedelmi egyezmény értelmében a határ- és vámellenőrzés néhány, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között mozgó áru esetében történik. A megállapodás továbbá tiszteletben tartja azokat a szabályokat, amelyek az egységes EU-piacra vonatkoznak, s fenntartják a nyitott határt Észak-Írország és az EU-tag Írország között, ami az észak-írországi békefolyamat alappillére.
Az egyezmény viszont felmérgesítette az unionistákat, mondván, hogy az Ír-tengeren bevezetendő ellenőrzések gyengítik Észak-Írország kapcsolatait az Egyesült Királyság többi részével.
– Sok forog kockán, az érvelés egyre elkeseredettebb lehet – mondta Frost. – Aggódom, hogy ez a folyamat bizalmatlanságot szül köztünk és az EU között, s ez a többi kapcsolatra is rányomhatja a bélyegét.
A brexitügyi miniszter már hónapok óta meg szeretné változtatni a protokollt, amelynek kidolgozásában ugyan ő is segített, ám az EU most folyamatosan visszautasítja, hogy új vitát nyissanak az évekig elnyújtott tárgyalások után. – Mindez visszatartja egy új együttműködés kialakításának lehetőségét a hasonlóan gondolkodó államok között egy olyan világban, amelyben mindenkinek hatékonyan kellene együttműködnie – hangoztatta Frost.
Miközben a politikus a változások szükségességét hangoztatta, igyekezett eloszlatni Brüsszel azon aggodalmait, hogy Nagy-Britannia egyoldalúan felrúgná a létező megállapodást.
– Nem erről van szó. Nyilvánvaló, hogy mindig szükség lesz egy olyan egyezségre az UK és az EU között, amely az Észak-Írországgal fennálló kapcsolatokat szabályozza. Csak meg kell találni az egyensúlyt – magyarázta a miniszter. Nagy-Britannia 2020 januárjában hagyta el az Európai Uniót, de ez év kezdetéig saját gazdasági pályáján mozgott, amikor is új, sokkal lazább szabadkereskedelmi megállapodás lépett életbe. Abban az időben Észak-Írország speciális státust kapott, amely lényegében az EU egységes piacán tartja a területet, megakadályozva, hogy „kemény” határ jöjjön létre Írországgal – ez szembemenne az 1998-ban kötött úgynevezett nagypénteki megállapodással, amely évtizedek szektaharcainak vetett véget. Végső soron a brit konzervatív kormány meg akarja szüntetni a legtöbb ellenőrzést, s egy könnyített rendszert akar a helyére állítani, amelynek értelmében csak a kockázatosnak minősített áruk EU-ba irányuló exportját akarja felügyelni.
Borítókép: A Nagy-Britannia–Észak-Írország közötti határellenőrzés ellen tiltakozó plakát az észak-írországi Forkhill közelében
Fotó: MTI/EPA/Javier Etxezarreta
