Az Európai Bizottság még vizsgálja a lengyel alkotmánybíróság döntését

Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint szó sincs Lengyelország EU-s távozásáról. Donald Tusk, a lengyel ellenzék vezetője politikai megfontolásból dobhatta be a témát.

Judi Tamara (MWH Brüsszel)
2021. 10. 11. 14:17
Forrás: Facebook
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Bizottság (EB) folytatja a lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntésének elemzését

 - közölte a testület vezető szóvivője hétfőn Brüsszelben, egyúttal megerősítve Ursula von der Leyen elnök hétvégén közölt nyilatkozatát, miszerint az Európai Unió Bíróságának minden határozata kötelező érvényű a tagállamok hatóságaira nézve, beleértve a nemzeti bíróságokat is, az uniós jog pedig egyértelmű elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Brüsszel az említett elemzés fényében dönt majd róla, hogy miképp lépjen a jogrendi kérdésben. Az EB nem határozott meg időkeretet a vizsgálatnak, mint ígérték, mielőbb választ adnak a lengyel lépésre. A jogállamisági mechanizmus lehetséges indításával kapcsolatban is az eddig hangoztatottakat ismételték meg, hogy az első felszólító levelek rövidesen megérkezhetnek egyes tagállami fővárosokba. Azt, hogy Varsóba is indulna ilyen levél, kifejezetten nem erősítették meg. (Az EU Bírósága egyébként épp hétfőn kezdte tárgyalni a jogállamisági rendelet jogszerűségét firtató magyar és lengyel keresetet - a szerk.)

A hosszú ideje húzódó vitáról lapunk is részletesen cikkezett: a varsói alkotmánybíróság múlt héten az uniós alapszerződések összesen négy rendelkezését találta a nemzeti alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek - két cikkelyt kifejezetten amiatt kifogásoltak, hogy azok alapján az Európai Unió túllép a Lengyelország által a szerződésekben ráruházott hatáskörein. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter szerint a taláros testület sem többet, sem kevesebbet nem állapított meg annál a ténynél, hogy az alkotmány számít a legmagasabb rangú jogi aktusnak Lengyelországban. A döntés viszont nem csak Brüsszelben, hanem a motorállamok fővárosaiban, Berlinben és Párizsban sem talált megértő fülekre: a német és francia külügyminisztérium közös közleményben szólította fel Varsót az EU-s szabályok betartására. Ismert, a magyar kormány pedig határozatban foglalt állást a lengyelek mellett : eszerint 

az uniós jog elsőbbsége kizárólag azokon a területeken állhat fenn, ahol az Európai Uniónak hatásköre van, ennek kereteit az EU alapszerződései rögzítik

Az alkotmánybírósági határozat és a lengyel ellenzék azt ellenző kampánya heves reakciókat váltott ki az országban, ahol vasárnap több tízezres nagyságú tömeg tüntetett az uniós elvek állítólagos megsértése, illetve a Polexit, a lengyel uniós kilépés ellen. Mateusz Morawiecki kormányfő hétfőn több alkalommal is álhírnek bélyegezte a Polexit ötletét, szerinte az egy káros mítosz, amit a lengyelországi ellenzék tüzel. 

Brüsszelben nem kommentálták a tüntetést, és az ott elhangzottakat sem. Pedig annak kezdeményezője, az Európai Tanács volt elnöke, az ellenzéki Polgári Platform ügyvezető alelnöke, Donald Tusk a demonstrálókhoz szólva tényként beszélt Lengyelország EU-ból való távozásáról. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerint Tusk lényegében David Cameron brit exminiszterelnök helyébe képzeli magát, ugyanis kizárólag politikai okokból dobta be az EU elhagyásának ötletét. A lengyelek által egy másik hangoztatott érv, hogy nemcsak Varsóban, hanem 

korábban többek között Németországban, Olaszországban, Csehországban és Spanyolországban is megállapítást nyert az EU lopakodó hatáskörbővítése.

Utóbbi felvetésre az EU-barát lapok szállították a választ. Az uniós berkekben irányadó portál, a Politico szerint a lengyel döntés és a német Alkotmánybíróság 2020-as határozata közötti különbség, hogy a varsói vizsgálatot a kormány kezdeményezte, így "az rosszabb, s lépéskényszerbe helyezi az EU-t". A Financial Times ennél is sajátosabban érvelt: szerkesztőségi állásfoglalásában a brit lap kijelentette, hogy Karlsruhében "független bírák foglaltak állást egy rendes jogvitában". 

Az Európai Bizottság idén júniusban indított kötelezettségszegési eljárást Németország ellen, hogy garantálják az uniós jog érvényesülését. Tavaly ugyanis a karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság elmarasztalta az EU bíróságát, amiért az korábban helybenhagyta az Európai Központi Bank 2015-ben indított kötvényvásárlási programját. A taláros testület szerint az Európai Bíróság túllépett hatáskörén, ítélete sérti Németország alkotmányos identitását, ezért nem köti a német alkotmánybíróságot. Ebben a konkrét ügyben tehát a német alkotmánybíróság megkérdőjelezte az Európai Bíróság illetékességét, illetve az EU-jog elsődlegességét a nemzeti jog felett. Elemzők a német alkotmánybíróság tavalyi döntése után úgy értékelték: az ügynek üzenetértéke van Magyarország és Lengyelország számára is, a két uniós tagország ugyanis az elmúlt években gyakran került szembe jogi ügyekben az Európai Unióval. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.