Az Európai Bizottság még vizsgálja a lengyel alkotmánybíróság döntését

Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint szó sincs Lengyelország EU-s távozásáról. Donald Tusk, a lengyel ellenzék vezetője politikai megfontolásból dobhatta be a témát.

Judi Tamara (MWH Brüsszel)
2021. 10. 11. 14:17
Forrás: Facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brüsszelben nem kommentálták a tüntetést, és az ott elhangzottakat sem. Pedig annak kezdeményezője, az Európai Tanács volt elnöke, az ellenzéki Polgári Platform ügyvezető alelnöke, Donald Tusk a demonstrálókhoz szólva tényként beszélt Lengyelország EU-ból való távozásáról. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerint Tusk lényegében David Cameron brit exminiszterelnök helyébe képzeli magát, ugyanis kizárólag politikai okokból dobta be az EU elhagyásának ötletét. A lengyelek által egy másik hangoztatott érv, hogy nemcsak Varsóban, hanem 

korábban többek között Németországban, Olaszországban, Csehországban és Spanyolországban is megállapítást nyert az EU lopakodó hatáskörbővítése.

Utóbbi felvetésre az EU-barát lapok szállították a választ. Az uniós berkekben irányadó portál, a Politico szerint a lengyel döntés és a német Alkotmánybíróság 2020-as határozata közötti különbség, hogy a varsói vizsgálatot a kormány kezdeményezte, így "az rosszabb, s lépéskényszerbe helyezi az EU-t". A Financial Times ennél is sajátosabban érvelt: szerkesztőségi állásfoglalásában a brit lap kijelentette, hogy Karlsruhében "független bírák foglaltak állást egy rendes jogvitában". 

Az Európai Bizottság idén júniusban indított kötelezettségszegési eljárást Németország ellen, hogy garantálják az uniós jog érvényesülését. Tavaly ugyanis a karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság elmarasztalta az EU bíróságát, amiért az korábban helybenhagyta az Európai Központi Bank 2015-ben indított kötvényvásárlási programját. A taláros testület szerint az Európai Bíróság túllépett hatáskörén, ítélete sérti Németország alkotmányos identitását, ezért nem köti a német alkotmánybíróságot. Ebben a konkrét ügyben tehát a német alkotmánybíróság megkérdőjelezte az Európai Bíróság illetékességét, illetve az EU-jog elsődlegességét a nemzeti jog felett. Elemzők a német alkotmánybíróság tavalyi döntése után úgy értékelték: az ügynek üzenetértéke van Magyarország és Lengyelország számára is, a két uniós tagország ugyanis az elmúlt években gyakran került szembe jogi ügyekben az Európai Unióval. 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.