Mivel a történtekben kulcsszerepet játszó diáklány bevallotta: kitalálta azt a történetet, melyet az egész világsajtó kész tényként tálalt, s amely a közvetlen előzménye volt a Samuel Paty elleni, az elkövetés módját tekintve példátlannak mondható merényletnek, egyértelmű, hogy a közismertté vált verzióval szemben teljesen más előzményei voltak a tanár meggyilkolásának – áll a cikkben.
Tény, hogy a 47 éves, akkor éppen a Párizshoz közeli, Conflans-Sainte-Honorine-i Bois d’Aulne középiskolában történelmet és földrajzot oktató Samuel Paty 2020. október 6-án az erkölcsi és állampolgári nevelés óra alatt – mint a megelőző időkben minden évben – a tantervben szereplő fejezet, A véleménynyilvánítás szabadságára példaként bemutatta a Charlie Hebdo című lap karikatúráit. Ezek voltak azok a Mohamed prófétát ábrázoló képek, melyek közzététele miatt 2015. január 7-én muszlim szélsőségesek valóságos tömegmészárlást hajtottak végre a lap szerkesztőségében – két rendőrt is megölve. A tanár a karikatúrák bemutatását minden esztendőben megtette anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lett volna.
A hazugság
Mint írják, a Territorial Intelligence 2020. október 9-i feljegyzése megerősíti azokat a tanúvallomásokat, amelyek szerint Samuel Paty korábban azt javasolta azoknak a diákoknak, akik nem szeretnék ezeket az ábrákat megtekinteni, azok nézzenek addig más irányba vagy pedig a pedagógiai asszisztens felügyeletével néhány pillanatra hagyják el az osztálytermet.
Nem felel meg tehát a valóságnak, hogy Paty azt kérte volna, hogy tegyék fel a kezüket a muszlim diákok, és arra kérte volna őket, hogy a képek bemutatása alatt menjenek ki az osztályteremből. A tragédiához az vezetett, hogy egy Z. Chnina nevű diáklány, aki fegyelmi okokból két napra ki volt tiltva az iskolából, és hallott a karikatúrák bemutatásáról, apjának már ez utóbbi történetet adta elő.
Az apa, Brahim Chnina viszont az interneten is közzétett, dühös bejegyzésében már azzal vádolta a tanárt – lányát idézve –, hogy az bemutatta a diákoknak egy meztelen férfi „fényképét”, és azt mondta nekik, hogy „ez a próféta”, tehát Mohamed.
A tanárról, aki akkor egy ötéves kisfiú apja volt, sok feljegyzés tanúsítja humanizmusát és pályájának szeretetét. Paty éppen a különféle kisebbségek elfogadására, megismerésére ösztönözte diákjait. Elvitte őket az arab világot bemutató párizsi Institut du monde arabe-ba, az ott dolgozókat pedig a középiskola meglátogatására ösztönözte. Elhozta az osztályba az egyik paralimpiai úszóbajnokot, Sami El Gueddarit – írja a Le Point.
A Mohamed bemutatása miatt feldühödött iszlamisták a tanár óráját követően több, súlyosan gyűlöletkeltő videót tettek közzé az interneten, ahol a Patyt „gengszternek” és „betegnek” nevezték. Az egyik felvételt a lány apja, Brahim Chnina közölte.
Több muszlim hátterű szülő egy prédikátorral felkereste a Bois-d’Aulne igazgatóját és követelték a tanár eltávolítását. A csoportból két férfi ezután már olyan videókat kezdett megosztani, melyeken a tanár neve, valamint az iskola címe és a CCIF nevű, „az iszlamofóbia ellen küzdő szervezet” telefonszáma is szerepelt.
Az iskola igazgatója mindent megtett az ügy kezelése és tisztázása érdeklében, miközben Paty október 12-én feljelentést tett rágalmazás és becsületsértés miatt. Közben már felbukkant Abdullakh Anzorov csecsen származású, már Franciaországban született fiatalember is, aki WhatsApp nevű alkalmazáson váltott üzeneteket Brahim Chninával. Anzorov kapcsolatba lépett egy volt elítélttel is, aki éppen az iraki–szíriai térségbe készült távozni – derül ki a cikkből.
Abdulakh Anzorov az incidens napján szülővárosából, Évreux-ból Conflans-Sainte-Honorine-ba utazott, ahol a Bois-d’Aulne kollégium található. Egy barátja autóval vitte el, és Anzorov kora délután érkezett a helyszínre. Az iskolát megtalálta, de a tanárt nem tudta azonosítani, ehhez segítségre volt szüksége.
A júdáspénz
A fiatalember előre tudta, hogy ebbe az akadályba ütközik majd, ezért nagyobb összegű pénzt vett magához, hogy így vegye rá a diákokat az asszisztálásra. A kiszemelt diákok közül két fiúnak összesen mintegy 300-350 eurót ajánlott fel (később egy harmadik is csatlakozott hozzájuk), ők pedig belementek az üzletbe. Paty a később őrizetbe vett, illetve a kihallgatott fiatalok szerint azt mondta nekik, le akarja filmezni a tanárt, arra akarja kényszeríteni, hogy bocsánatot kérjen, és megalázza, megüti. Más tizenévesek vallomása szerint a 300 eurót zsebre vágó 14 évesek egyike – aki a támadást megelőző napokban kapcsolatban állt a merénylővel és Brahim Chninával lányával – tudott róla, mi készül Paty ellen.
A lefejezett áldozat holttestét délután öt óra körül fedezték fel a városi rendőrök az Éragny-i rue du Buisson Moineau-nál, a Bois-d’Aulne középiskola közelében, akik riasztották az országos rendőri szerveket.
A bűnüldözési osztag (BAC) a helyszínre kivonulva azonosított egy férfit, akinél a rue Roger-Salengro utcában egy kézifegyver volt.
A felszólítások ellenére a gyanúsított nem volt hajlandó eldobni a fegyverét, és Allahu akbart kiabálva rohant feléjük, közben ötször is lőtt egy airsoft pisztollyal.
A rendőrök viszonozták a tüzet. A fiú még azután is megpróbált késsel rájuk támadni, hogy összeesett az őt ért lövésektől. Miután ártalmatlanították, egy 35 centiméteres konyhakést találtak a holtteste közelében.
A terrorista még a rendőrök kiérkezése előtt internetes platformokon közzétett egy lefejezést ábrázoló fotómontázst. Az üzenet címzettje „Macron, a hitetlenek uralkodója” volt, majd így folytatta: „Kivégeztem az egyik pokolfajzatotokat, aki becsmérelni merte Mohamedet”.
A brutális gyilkosság elkövetőjét Csecsenföldön hősöknek kijáró tisztelettel temették el.
Újabb lefejezések
A lefejezéses támadást egy újabb követte 13 nap múlva.
2020. október 29-én a nizzai Notre-Dame-bazilikában egy férfi késsel megölt három embert, egyiküket a korabeli, hivatalos forrásokat idéző tudósítások, sajtóhírek szerint le is fejezte. Ennek ellenére az azóta eltel időszakban kizárólag Samuel Paty esetében emlegetnek lefejezést.
A Paty elleni merényletet felidézve a francia sajtóforrások egy idő múlva „lefejezési kísérletként” emlegették az újabb lefejezéses esetet. Most, az évfordulón már meg sem említik az ezt követő, egyértelműen súlyos keresztényellenes üzenetet hordozó nizzai terrortámadást.
A nizzai Notre-Dame-bazilikában aznap egy férfival és egy nővel végzett a támadó. A harmadik áldozat, egy nő pedig egy közeli bárban keresett menedéket, de belehalt súlyos sérüléseibe. A támadásban hatan megsebesültek – írják.
Az ügyben a terrorellenes ügyészség nyomozást indított, a támadót elfogták. Nem sokkal később a rendőrök Avignon közelében agyonlőttek egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetett meg járókelőket az utcán. Mind a nizzai, mind az avignoni esetben iszlamista indíttatást sejtettek a háttérben. A muszlimok ugyanis ekkor ünnepelték Mohamed próféta születésének évfordulóját.
A Samuel Paty emlékére péntekre, október 15-ére elrendelt megemlékezések évfordulójára időzítve, ezúttal a Földközi-tenger partján fekvő Adge-ban találták meg egy meggyilkolt idős nő fejét a saját házában, egy asztalra helyezve. A szerdán, október 13-án történt gyilkosságról a francia országos média csak pénteken számolt be.
Ismert, hogy 1980 óta rengeteg halottat és sebesültet követeltek Franciaországban az iszlám szélsőségesek által elkövetett merényletek.
Még Szűz Máriát is…
A Samuel Paty lefejezését követő megemlékezésekbe számos esetben belefütyültek, belenevettek a muszlim hátterű diákok.
Rémy Heitz párizsi főügyész ebben az időszakban a Le Figarónak elmondta: a terrorizmus tömeges dicsőítését és a fenyegetések számának robbanásszerű növekedését indította el Samuel Paty meggyilkolása. Radikalizálódott személyek küldözgettek fenyegető üzeneteket. Ezek az üzenetek nem egyszer a megfenyegetett személy lefejezésről szóltak.
A Paty kivégzése utáni időszakban Franciaországban mintegy kétszáz nyomozás indult október utolsó heteit követően halálos fenyegetések, provokációk miatt.
„Francia kutyák!” – üvöltötték a tüntetők
Paty kivégzését nem a mérsékeltebb muszlim körök felháborodása, hanem a fent említett újabb terrorista akciók, majd az egész országot elborító – később világszerte is széles hullámokat verő – agressziókampány kísérte.
Világszerte dühödt tüntetésekkel, megmozdulásokkal reagált a muszlim világ arra, hogy Emanuel Macron francia köztársasági elnök Samuel Paty meggyilkolása kapcsán kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, a radikális iszlámról pedig azt mondta: azoknak sosem lesz helyük Franciaországban, akik egy csoport törvényét akarják a többségi társadalomra erőltetni.
Macron kijelentése után Irak, Irán, Afganisztán, India, Pakisztán, Etiópia, Mali, Gáza, Líbia, Libanon és Banglades nagyvárosaiban több százezren tiltakoztak agresszív tömegtüntetéseken a francia államfő állítólagos kijelentései miatt, melyet iszlámellenesnek véltek.
Pakisztánban azt üvöltötték a tüntetők: „Francia kutyák!” Tízezres tömeg Lahore városában azt üvöltötte: „Lefejezni! Lefejezni!”
Kabulban „Halál Franciaországra!” kiáltásokkal vonultak utcára, Gulbuddin Hekmatjár iszlamista pártvezér „harmadik világháborúval” fenyegetőzött.
Még jobban elmérgesedett 2020 őszén Macron kijelentései okán Franciaország és Törökország addig is feszült viszonya. Recep Tayyip Erdogan török elnök arra szólította fel országa lakosságát, hogy egyáltalán ne vásároljanak francia termékeket, miután Emmanuel Macron francia elnök erőteljesebb fellépést helyezett kilátásba az iszlamistákkal szemben Samuel Paty tanár brutális meggyilkolását követően. A francia-török kapcsolatokat súlyos feszültség terhelte ebben az időszakban.
Megfélemlített pedagógusok, leszavazott megemlékezés
Nem volt egyszerű művelet keresztülvinni idén szeptemberben, hogy meggyilkolásának évfordulója közeledtével Patyról nevezzenek el egy teret a párizsi Sorbonne-nal szemben. A komoly megosztottságot tükröző huzavona során kiderült: a Zöldek a párizsi városi tanácsban többen is a javaslat ellen szavaztak – tudhatjuk meg a cikkből.
Annak ellenére, hogy propaganda szintjén zajlik a Patyról szóló megemlékezések szervezése, meglehetősen visszafogott, mi több, gyakran tiltott a szólásszabadság eszméi mellett kiálló tanár emlékezetkultúrájának kialakítása. A strasbourgi Sciences Po elsőéves hallgatóinak például megtiltotta az egyetem vezetősége, hogy Patyról nevezzék el évfolyamukat.
A gyilkosság által keltett megfélemlítés a mai napig érezteti hatását: a tanárok egy része egyfajta öncenzúrát gyakorol. Egy Conflans-Sainte-Honorine melletti város névtelenséget kérő tanára, az AFP-nek elmondta: „jobban visszafogja magát”, amikor a vallásról beszél az osztályával.
Samuel Paty egyik kollégája is azt mondta a Liberation című lapnak, hogy a merénylet óta minden szavát megfontolja. Attól tart, hogy amit mond, azt „a diákok félreértelmezhetik és széles körben megoszthatják (az iskolán kívül), mint azt Samuellel is tették”.
Franciaország veszélyben?
Polgárháborús hangulatra figyelmeztette Emmanuel Macron francia elnököt húsz volt tábornok és több mint ezer katona-, rendőr- és csendőrtiszt egy nyílt levélben 2014 áprilisában. A Jean-Pierre Fabre-Bernadac nyugalmazott csendőrtiszt kezdeményezésére megírt közlemény szerint a társadalmi feszültségek és a vallási szélsőségesség miatti gyűlölet ellen kellene sürgősen fellépnie a kormánynak.
Franciaország veszélyben van, több halálos veszély is fenyegeti. Mi, akik még nyugdíjas korunkban is Franciaország katonáinak tartjuk magunkat, a jelenlegi körülmények között nem maradhatunk közömbösek hazánk sorsa iránt
– állt a köztársasági elnöknek, a kormánynak és a parlamentnek intézett levélben, mely a Valeurs Actuelles francia jobboldali hetilap portálján jelent meg.
„Macron hivatali ideje alatt újabb 2,5 millió külföldit fogadtunk be, többségük nem európai. Emellett hatszáz- és kilencszázezer között van az illegális bevándorlók száma” – fogalmazott nemrég egy nyilatkozatában Eric Zemmour esszéista, aki egy vitapartnerének ezt a kérdést tette fel: „Ön hogy nevezne egy olyan országot, ahol lefejeznek egy tanárt?”
A jövő évi elnökválasztáson várakozások szerint elinduló közéleti személyiség úgy látja: népességcsere zajlik Franciaországban, a köztársasági elnök viszont politikai okok miatt a kisujját sem mozdítja.
Samuel Paty halálának évfordulója ismét fölvetheti ezeket a kérdéseket Franciaországban – áll az összefoglaló a Híradó.hu cikkének végén.
(Borítókép: A Charlie Hebdo szatirikus magazine egyik karikatúráját vetítik egy ház falára öt nappal Samuel Paty történelemtanár meggyilkolása után. Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)
