A szeptemberi választási fiaskó után új módszerrel választhatják meg a párton belül a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) következő elnökét.
A CDU történelme legrosszabb eredményét érte el a szeptember 26-i Bundestag-választásokon,
a szavazatok 24,1 százalékát szerezte meg, s tizenhat évnyi kormányzás után valószínűleg ellenzékbe szorul, hiszen jelenleg a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális FDP tárgyalnak a kormányalakításról.
Az elemzők szinte egyöntetű véleménye szerint nagy szerepe volt a kudarcban egyrészt annak, hogy már nem a kancellár vezette a CDU választási listáját, a népszerű Angela Merkel ugyanis búcsúzik hivatalától. A bajok másik forrása maga Armin Laschet lehetett, aki idén januárban került a CDU elnöki székébe, majd áprilisban a CDU és annak bajor testvérpártja, a CSU közös kancellárjelöltje lett.
Egyedül az enyém a felelősség a választási kampányért, senki másé
– ismerte el maga Laschet két héttel ezelőtt elhangzott nyilatkozatában.
Laschetet januárban a CDU kongresszusán választották meg, a hagyományoknak megfelelően 1001 tartományi delegált szavazhatott, s kis szavazatkülönbséggel, 521:466 arányban győzte le második fordulós kihívóját, Friedrich Merzet.
A választást megelőző felmérések ugyanakkor rendre azt mutatták: a CDU-hívek körében Merz a szimpatikusabb jelölt.
Idén tavasszal pedig a CDU és a CSU vezetőségének közös döntése értelmében Laschet, s nem Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke lett a jobbközép pártszövetség közös kancellárjelöltje, noha a felmérések ebben az esetben is világosak voltak: Söder nem csupán a hívek, de az összes pártszimpatizáns körében, Németország-szerte messze népszerűbb, mint Laschet.
A felmérések csalókák, mert nem a CDU-szimpatizánsok választanak, hanem az 1001 delegált, az ő érdekük pedig az, hogy pozícióban maradjanak, a CDU kormányon maradjon, és minél jobbak legyenek a koalíciós esélyei
– mondta lapunknak korábban, még a szeptemberi választások előtt Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója azzal kapcsolatban, milyen szempontok alapján szavaznak a pártdelegáltak.
Ezen a kiválasztási folyamaton szeretne most változtatni Norbert Röttgen és Carsten Linnemann, két CDU-politikus, akik indulni szándékoznak a pártelnöki tisztségért. A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint
azt követelik: ezentúl a szűk delegáció helyett a mintegy 400 ezres párttagság dönthessen az elnök és a kancellárjelölt személyéről.
A CDU járási pártszervezeti vezetői ezen a hétvégén tanácskoznak, s várhatóan hétfőn döntenek arról, miként lehet a tagságot az eddiginél jobban bevonni a párt elnökének kiválasztásába. A rendkívüli tisztújító kongresszuson pedig – amelyet az év végén, vagy a jövő év elején tarthatnak meg – már az új módszer szerint választhatják meg Armin Laschet utódját, aki bejelentette, nem indul újra a tisztségért.
Ha sikerül átverni a reformokat, ismét előtérbe kerülhet Friedrich Merz, aki a 2018-as tisztújítás alkalmával is a második helyen végzett, akkor Annegret Kramp-Karrenbauer mögött.
A 65 éves politikust, a CDU/CSU egykori frakcióvezetőjét a párt konzervatív szárnya preferálja, s jó esélyekkel indulna a vezetői tisztségért az ARD friss felmérése szerint is.
A CDU-szimpatizánsok 36 százaléka voksolna rá a szavazás első fordulójában, őt követné a liberálisabb nézeteiről ismert Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke 25 százalékkal, a harmadik helyen pedig Jens Spahn egészségügyi miniszter áll 14 százalékkal. Carsten Linnemann Bundestag-képviselő és Ralph Brinkhaus jelenlegi frakcióvezető egyszámjegyű eredményt érne el.
A felmérés azt tükrözi, hogy fennmarad a megosztottság a konzervatív Merz-hívők és a liberális szárny között
– állapítja meg a Der Tagesspiegel napilap. – Merz tudatosan a Merkel-irányvonallal szemben határozta meg magát, ezért a jelöltek közül ő képviseli a leghitelesebben az újrakezdést – nyilatkozta Saskia Ludwig potsdami CDU-politikus az RND médiacsoportnak, amelynek elemzése szerint Merz sokkal nagyobb támogatottságnak örvend a keleti tartományokban.
Borítókép: Friedrich Merz sajtótájékoztatót tart Berlinben 2020 februárjában. Fotó: Reuters/Annegret Hilse
