Emmanuel Macron francia államfő szerint Nagy-Britannia nemzetközi hitelessége és megítélése a tétje a brexit körüli, mindenekelőtt a halászati jogokról és az észak-írországi kereskedelem szabályozásáról zajló vitáknak. A Financial Timesnak adott, a londoni üzleti lap szombati kiadásában közölt interjúban Emmanuel Macron úgy fogalmazott: ha valaki évekig tárgyal egy megállapodásról, majd néhány hónappal később az egyezményben foglaltakkal éppen ellenkezőleg cselekszik a számára legkevésbé kényelmes szerződéses elemek ügyében,
az nem éppen a hitelesség nagy jele.
Az elmúlt napokban fellángolt a hónapok óta parázsló, elsősorban a halászati jogosultságok ügyében kialakult viszály Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség. A két ország közötti, hosszú évtizedek óta példátlan feszültség további eszkalálódásának jeleként péntekre bekérették Franciaország londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, miután Franciaország csütörtökön lefoglalt egy brit halászhajót. Párizs jelezte,
már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit halászhajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a brit fennhatóságú Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek számáról kirobbant vita addig nem rendeződik.
A Csatorna-szigetek közül a legnagyobb, a 108 ezer lakosú Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását. Emmanuel Macron a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette: ő nem értelmetlen vitákra törekszik a brit EU-tagság megszűnése (brexit) óta felmerült nézeteltérések ügyében, de ezek az ügyek fontosan Franciaország és Nagy-Britannia számára egyaránt, mivel a két ország polgárainak életét érintik. A francia elnök a magas földgázárakról szólva azt mondta: a keresleti oldalon kialakult feszültségek miatt nem hiszi, hogy van lehetőség az árak csökkentésére, de el kell kerülni azt, hogy a kínálati oldalon is törés következzen be, mert az még tovább növelné az árakat. Arra a kérdésre, hogy Oroszországot felelősnek tartja-e a magas európai energiaárakért, Macron kijelentette:
Nincsenek az árak manipulációjára utaló bizonyítékai, és nem vádol senkit. Kereskedelmi kapcsolatokról van szó, amelyeket nem szabad geopolitikai célokra használni.
Az orosz Gazprom energiaipari vállalat európai befolyását firtató kérdésre úgy fogalmazott: nem az a lényeg, hogy Európa túlzottan függ-e egyetlen vállalattól, hanem az, hogy miként teremt alternatívákat. Macron szerint Európa számára csak két alternatíva létezik: a megújuló energiaforrások és az atomenergia.
Borítókép: Mario Draghi olasz miniszterelnök (b) üdvözli Emmanuel Macron francia elnököt Rómában 2021. október 30-án. Fotó: MTI/AP/Domenico Stinellis
