Strasbourgban folytatódott a LIBE-szappanopera

Kibújt a szög a zsákból: a Sargentini-jelentést akarja „frissíteni” az európai parlamenti szakbizottság.

EP-119541A_LIBE_Hungary Fotó: FERENC ISZA Forrás: Európai Parlament

Olyan, mintha két különböző munkaúton lettünk volna

– Jorge Buxade Villalba spanyol jobboldali EP-képviselő így foglalta össze az uniós parlament (EP) állampolgári jogi (LIBE) bizottságának magyarországi látogatását hétfőn, utalva rá, hogy a balliberális és konzervatív politikusok is egészen másként értékelték a „jogállamisági” missziót.  A hazánkba látogató képviselők múlt pénteken Budapesten, ma pedig Strasbourgban ismertették az út tanulságait. A magyar dosszié tulajdonosa, a delegációt vezető Gwendoline Delbos-Corfield ezúttal sem fogta vissza magát: mint azt a zöldpárti képviselőnő rövid időn belül sokadszorra kijelentette, szerinte 2018 óta jelentősen romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon. Az úttal kapcsolatban megismételte a Budapesten is elhangzott panaszait, miszerint az egyik sajtótermék munkatársa nem állt szóba velük, a Kúrián és az Alkotmánybíróságon pedig szintén idegenkedve fogadták őket, mondván: az igazságszolgáltatás befolyásolásának minősülhet a politikai csoport látogatása. Megerősítette azt is: a LIBE-tagok hazánkban több mint száz fővel találkoztak, és főként az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média sokszínűségét, az alapjogok érvényesülését, valamint az oktatás szabadságát vizsgálták. – Kulcsfontosságú volt, hogy megtegyük ezt az utat – húzta alá.

Utóbbival kapcsolatban Nicholas Bay, a francia Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselője annak a véleményének adott hangot:

nem véletlen, hogy a baloldali többségű LIBE a választási kampány kezdetén vizsgálódott Magyarországon.

A magyarokkal szimpatizáló politikus – aki Budapesten lapunknak is interjút adott – azt is sérelmezte, hogy a hétfős delegációból öten Magyarországgal szembeni ellenérzésekkel indultak neki az útnak. Mint strasbourgi beszámolójában fogalmazott, politikai nézetkülönbségek természetesen létezhetnek és léteznek is, ám a szakbizottság

egyetlen konkrét, a magyar jogállamisághoz kapcsolódó problémát sem tudott feltárni.

Utóbbi gondolat erősítette meg a fent idézett Jorge Buxade Villalba is, aki szerint a tucatnyi találkozó alkalmával lényegében egyetlen jogsértést sem lehetett egyértelműen megállapítani. – A személyes vélemények nem minősülnek jogi megállapításoknak – ajánlotta a baloldali kollégái figyelmébe.

A hazánkba látogató EP-delegáció részéről egyébként csak Donáth Anna nem volt jelen a strasbourgi tájékoztatón.

Akcióban a LIBE Budapesten   Fotó: Ferenc Isza/Európai Parlament

Gwendoline Delbos-Corfield pedig elárulta, hogy mit terveznek a Magyarországon megszerzett „tényekkel”: 

azokkal a 2018-as Sargentini-jelentést fogják frissíteni.

Emlékezetes, a ténybeli tévedéseket is tartalmazó dokumentum alapján indították meg hazánk ellen a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást. A folyamat azóta sem vezetett eredményre: a zöldpárti politikus Strasbourgban azt is nyíltan kimondta, hogy a már „újított” jelentéssel akarnak nyomást helyezni a tagállamokra, hogy lépjenek előre a Magyarországgal szembeni eljárásban. (Az jelenleg az uniós Tanácsban zajlik és nem az EP-ben – a szerk.) Gwendoline Delbos-Corfield harmadik célként említette, hogy az uniós források elvonásával fenyegető, 2021-ben hatályba lépett jogállamisági rendeletet is mielőbb be akarják vetni hazánk ellen. Írtunk róla: Věra Jourovának, az Európai Bizottság alelnökének egy friss nyilatkozata szerint az eljárások akár már októberben megindulhatnak. 

Delbos-Corfield azt nem tudta megmondani, hogy a frissített Sargentini-jelentés mikorra készül el.

(Borítókép: Gwedoline Delbos-Corfield, az EP magyar dossziéjának birtokosa Forrás: EP)