Szijjártó Pétert az al-Dzsazíra próbálta megizzasztani

A magyar külügyminiszter kizárta a huxit lehetőségét, és elküldte a magyargyűlölő Mark Ruttét melegebb éghajlatra.

New York, 2021. szeptember 24. Szijjrt Pter klgazdasgi s klgyminiszter interjt ad az Associated Press amerikai hrgynksgnek az ENSZ-kzgyls 76. lsszakn a vilgszervezet New York-i szkhzban 2021. szeptember 23-n. MTI/AP/John Minchillo Fotó: John Minchillo

Hosszú interjút adott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az al-Dzsazíra pánarab hírcsatornának, melyben terítékre került szinte minden ügy, melyet a nemzetközi fősodratú média a magyar kormány szemére szokott vetni. A beszélgetés ezúttal is azzal a kérdéssel kezdődött: vajon miért van az, hogy Magyarország mindig vitába keveredik az Európai Unióval? 

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban sietett emlékeztetni, hogy az unió számos kihívással néz szembe, köztük a migrációval, a gazdasági problémákkal, a járványkezeléssel, az unió jövőjével kapcsolatban, így valójában teljesen természetesek a viták. Hogy Magyarország talán gyakrabban kerül a bírálatok célkeresztjébe, azt a tárcavezető azzal indokolta, 

hogy a konzervatív, keresztény magyar kormány szembehelyezkedik a liberális fősodorral.

Hamar szóba került a pedofilellenes törvény is, a külügyminiszter sokadszorra próbálta elmagyarázni, hogy a jogszabály célja a gyermekek védelme, hogy a gyermekek szexuális nevelésének joga kizárólag a szülőké.

Mark Rutte holland miniszterelnök felvetésére, amely szerint Magyarországnak már nincs helye az Európai Unióban, Szijjártó Péter úgy reagált:

Mark Rutte súlyos magyargyűlölettől szenved.

Világossá tette, nem a holland kormányfő tisztje eldönteni, hogy ki tagja az uniónak és ki nem, és jobban tenné, ha előbb a saját háza táján söprögetne.

Mark Rutte holland kormányfő. Fotó: Stephanie Lecocq

Ezután a Freedom House magyar demokráciát bíráló jelentését a magyar diplomáciai vezetője azzal söpörte le, hogy egyáltalán nem érdekli, a politikailag teljesen elfogult civil szervezetnek mi a véleménye. 

Nem a Freedom House aktivistái harcoltak a függetlenségünkért!

– magyarázta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor volt az első politikus, aki annak idején a szovjet csapatok távozását követelte.

A visszatartott helyreállítási pénzek kapcsán Szijjártó Péter egyértelművé tette, hogy politikai büntetésről van szó, amit szerinte az is bizonyít, hogy már a megállapodás kapujában álltak, mikor a gyermekvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság hirtelen visszatáncolt.

A régóta húzódó 7. cikkely szerinti eljárás kapcsán is emlékeztetett: mi már a portugál soros elnökség idején sürgettük, hogy végre szavazzanak az ügyről, ám erre végül nem került sor, mert pontosan tudták, hogy az egyhangúságot követelő voksoláson többen nem támogatnák az eljárást. 

A riporter felvetette azt is, hogy Magyarországon a média túlnyomó többsége barátságos a kormánnyal. 

Ó, bárcsak így lenne!

– tette össze a kezét erre Szijjártó Péter. Ezután terítékre kerültek azok a vádak, hogy a magyar kormány az izraeli Pegasus szoftvert használta ellenzéki újságírók megfigyelésére. A tárcavezető nemzetbiztonsági okokból ezúttal sem ismerte el, de nem is cáfolta, hogy  titkosszolgálatok használtak volna ilyen programot. Azt viszont leszögezte: 

csak a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően kerülhetett erre sor, és pusztán a szakmája miatt nem figyeltek meg senkit.

Nem maradhatott ki a magyar bevándorláspolitikát érintő kérdés sem. Ezzel kapcsolatban a miniszter emlékeztetett rá, hogy erkölcsi kötelességünknek megfelelően kimenekítettük Afganisztánból azokat az afgánokat, akik együttműködtek a kint szolgáló magyar katonákal, de több menekültet nem fogunk befogadni. Egyúttal csalódottságát fejezte ki, hogy Európa ugyanazt a hibát követi el, mint 2015-ben.

 Példaként említette, hogy a déli határainkhoz érkező migránsok mind azt állítják, hogy afgánok.

Afgán menekültek a belarusz határon. Fotó: Viktor Tolochko

Szóba került a magyar kormány viszonya a külföldi egyetemekkel is. Szijjártó Péter azt elismerte ugyan, hogy Soros György a magyar kormány ellen van, azt viszont tagadta, hogy ennek bármi köze lenne a CEU ügyéhez. A tárcavezető az arra vonatkozó párhuzamot pedig lesöpörte, hogy miközben a CEU távozott, a kínai Fudan Egyetem Magyarországra jöhet.

Ha a Fudan Egyetem együttműködése amerikai egyetemekkel rendben van, akkor az miért probléma, ha Budapesten akarnak iskolát létrehozni?

– szegezte a kérdést a riporternek.

Ha pedig már Kína, a külügyminiszer elismerte, hogy jó a kapcsolatunk a távol-keleti országgal, és sokat dolgozunk azon, hogy javuljon a gyümölcsöző együttműködés.

Én azt látom, hogy a nyugat-európaik sokkal nagyobb üzleteket kötnek nálunk

– mutatott rá a kettős beszédre.

Az azt firtató kérdésre, hogy elképzelhető-e a huxit, azaz Magyarország kilépése az Európai Unióból, a táravezető egyértelmű nemmel felelt.

Mi osztjuk az unió értékeit. A kérdés az, mik azok az értékek?

– tette hozzá.

Végül párhuzamot vonva, hogy Donald Trump nem ismerte el választási vereségét, az interjúban azt kérdezték Szijjártó Pétertől, tisztességes választásokra lehet-e számítani, és elismernék-e vereségüket, ha úgy alakul? A miniszter válaszában leszögezte, hogy Magyarországon 1990 óta mindig szabad és tisztességes választásokat tartottak, és nem lesz ez másképpen jövőre sem.

Hagyjuk meg a választóknak, hogy döntsenek!

– zárta szavait.