A riporter felvetette azt is, hogy Magyarországon a média túlnyomó többsége barátságos a kormánnyal.
Ó, bárcsak így lenne!
– tette össze a kezét erre Szijjártó Péter. Ezután terítékre kerültek azok a vádak, hogy a magyar kormány az izraeli Pegasus szoftvert használta ellenzéki újságírók megfigyelésére. A tárcavezető nemzetbiztonsági okokból ezúttal sem ismerte el, de nem is cáfolta, hogy titkosszolgálatok használtak volna ilyen programot. Azt viszont leszögezte:
csak a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően kerülhetett erre sor, és pusztán a szakmája miatt nem figyeltek meg senkit.
Nem maradhatott ki a magyar bevándorláspolitikát érintő kérdés sem. Ezzel kapcsolatban a miniszter emlékeztetett rá, hogy erkölcsi kötelességünknek megfelelően kimenekítettük Afganisztánból azokat az afgánokat, akik együttműködtek a kint szolgáló magyar katonákal, de több menekültet nem fogunk befogadni. Egyúttal csalódottságát fejezte ki, hogy Európa ugyanazt a hibát követi el, mint 2015-ben.
Példaként említette, hogy a déli határainkhoz érkező migránsok mind azt állítják, hogy afgánok.
Szóba került a magyar kormány viszonya a külföldi egyetemekkel is. Szijjártó Péter azt elismerte ugyan, hogy Soros György a magyar kormány ellen van, azt viszont tagadta, hogy ennek bármi köze lenne a CEU ügyéhez. A tárcavezető az arra vonatkozó párhuzamot pedig lesöpörte, hogy miközben a CEU távozott, a kínai Fudan Egyetem Magyarországra jöhet.
Ha a Fudan Egyetem együttműködése amerikai egyetemekkel rendben van, akkor az miért probléma, ha Budapesten akarnak iskolát létrehozni?
– szegezte a kérdést a riporternek.
Ha pedig már Kína, a külügyminiszer elismerte, hogy jó a kapcsolatunk a távol-keleti országgal, és sokat dolgozunk azon, hogy javuljon a gyümölcsöző együttműködés.
Én azt látom, hogy a nyugat-európaik sokkal nagyobb üzleteket kötnek nálunk
– mutatott rá a kettős beszédre.
Az azt firtató kérdésre, hogy elképzelhető-e a huxit, azaz Magyarország kilépése az Európai Unióból, a táravezető egyértelmű nemmel felelt.
Mi osztjuk az unió értékeit. A kérdés az, mik azok az értékek?
– tette hozzá.
Végül párhuzamot vonva, hogy Donald Trump nem ismerte el választási vereségét, az interjúban azt kérdezték Szijjártó Pétertől, tisztességes választásokra lehet-e számítani, és elismernék-e vereségüket, ha úgy alakul? A miniszter válaszában leszögezte, hogy Magyarországon 1990 óta mindig szabad és tisztességes választásokat tartottak, és nem lesz ez másképpen jövőre sem.
Hagyjuk meg a választóknak, hogy döntsenek!
– zárta szavait.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!