Hszi Csin-ping beszédében igyekezett kidomborítani, milyen közös érdekek mentén egyesülhet a két ország. A kínai állampárti rendszer és a tajvani többpárti demokratikus berendezkedés közötti éles különbségekről nem beszélt. A kínai államfő kijelentette, hogy az újraegyesítés legnagyobb akadálya „a tajvani szeparatizmus”, de szavai szerint a történelem ítéletet fog mondani a függetlenségpártiak fölött.
Kínai harci repülőgépek az elmúlt négy napban csaknem 150 alkalommal sértették meg Tajvan légterét. A szigetország közölte, hogy fenyegetésnek tekinti a kínai berepüléseket.
– Tajvan nem akar katonai konfrontációt – jelentette ki pénteken az ázsiai regionális párbeszédet előmozdítani hivatott Yushan Forum nevű platformon felszólalva Caj Jing-ven tajvani elnök, aki azonban leszögezte azt is: országa mindenáron megvédi szabadságát. Cseu Kuo-cseng, a szigetország védelmi minisztere szerdán arról beszélt, hogy a kínai hadsereg 2025-re képes lesz széleskörű inváziót indítani Tajvan ellen.
Tajvan ügye a kínai–amerikai kapcsolatokban is egyre nagyobb feszültséget gerjeszt, hiszen bár az Egyesült Államok hivatalosan a pekingi kormánnyal tart fent kapcsolatot, Tajvan legnagyobb fegyverszállítója is egyben, és rendszeresen küld hadihajókat a Tajvani-szorosba a szabad hajózás elvének demonstrálására.
Önállóság. Tajvan 1949-ben polgárháború eredményeként szakadt el Kínától; a Csang Kaj-sek vezette kínai nacionalisták a szigetre menekültek, miután a Mao Ce-tung vezette kommunisták hatalomra jutottak Kínában. Tajvan azóta önállóan intézi ügyeit, de a szigetország önállóságát Kína sohasem ismerte el. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.
