Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy humanitárius segélyt nyújt Afganisztánnak, de nem ismeri el a tálibokat az ország vezetőinek.
Az amerikaiak leszögezték, hogy közvetlenül az afgán népnek nyújtanak jelentős segítséget.
Ez volt az eredménye annak a hétvégi tárgyalásnak, amelynek során Washington első alkalommal ült közös asztalhoz a tálibokkal a katari Dohában azt követően, hogy az Egyesült Államok csapatai végleg kivonultak Afganisztánból, és a szélsőséges fegyveresek átvették a hatalmat az országban. Washington szerint őszinte és professzionális megbeszéléseket folytattak – s ezt a tálibok is elismerték –, de ez korántsem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok a tálib kormány elismerésére készül. Ned Price amerikai külügyi szóvivő leszögezte, hogy a csoportot a tetteik és nem a szavaik alapján fogják megítélni.
– Az amerikai delegáció a biztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos aggodalmakra, valamint az amerikai és más külföldi állampolgárok, illetve afgán segítőik biztonságos kijuttatására összpontosított a tárgyalás során. Szóba kerültek az emberi jogok is, beleértve a nők és a lányok részvételét az afgán társadalom minden szegmensében
– hangoztatta Price az al-Dzsazíra pánarab hírportál szerint. Szuhejl Sahín, a tálibok politikai szóvivője az MTI szerint ugyanakkor arról beszélt, hogy külügyminiszterük, Amir Han Muttaki molla biztosította az Egyesült Államokat: elkötelezettek amellett, hogy Afganisztánból ne indulhassanak terrortámadások más országok ellen. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet – arab szóhasználattal Daes – elleni közös fellépésről viszont nem sikerült megállapodni. – A Daest önállóan is meg tudjuk fékezni – hangoztatta Sahín. Az Iszlám Állam az amerikai kivonulás óta számos olyan afganisztáni terrortámadást vállalt magára, amelyekben több tucatnyian vesztették életüket.
A tálibok egyébként az elmúlt két évben körbeudvarolták a világ számos vezetőjét, ám a nemzetközi közösséggel az augusztusi hatalomátvételük után sem sikerült elismertetniük iszlám emírségüket mint Afganisztán hivatalos kormányát. Még az ENSZ-t is megkörnyékezték, ám a nemzetközi szervezet visszautasította, hogy tálib küldöttek részt vegyenek a közelmúltban lezajlott közgyűlésen. London a brit állampolgárok szabad távozását követelte Kabultól s felemlegette a női jogok semmibevételét.
A tálib vezetés – amelynek tagjai közül többen terroristalistákon szerepelnek – ugyanakkor közölte, hogy ott lesznek ők is a nemzetközi repülőtéren, amikor megérkeznek a segélyszállítmányok Katarból, Kínából, az Egyesült Arab Emírségekből, Pakisztánból és Üzbegisztánból.
Ám egyik említett ország sem hajlandó egyelőre elismerni a tálib vezetőket Afganisztán jogos kormányzóinak. Ez pedig nemcsak a legitimáció miatt lenne fontos, hanem azért is, mert az Egyesült Államok, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elzárta a pénzcsapot, megfosztva Kabult 9,5 milliárd dollár hiteltől és egyéb finanszírozástól, miközben az ország gazdasága romokban hever.
Pedig amikor még 2011-ben felütötte főhadiszállását Dohában egy tálib diplomáciai „akciócsoport”, számos közvetlen és közvetett tárgyalást folytattak különböző államok képviselőivel. Az erőfeszítések az elmúlt két évben ráadásul intenzívebbé váltak, a tálibok „hivatalos” látogatásokat tettek Üzbegisztánban, Iránban, Oroszországban, Türkmenisztánban, Kínában és Pakisztánban.
Az egykor szívesen látott vendégek mostanra azonban erősen nem kívánatos személyek lettek, még a korábbi „nagy barát”, Irán is fenntartással nyilatkozott a tálibokról.
Róma és Párizs is sietett közölni, hogy nem létesít diplomáciai kapcsolatot a csoporttal. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter pedig a múlt hónapban egyenesen hazugoknak nevezte a tálibokat, s hangsúlyozta, addig szó sem lehet közeledésről, amíg Kabul új urai nem tartják be az ígéreteiket. Emmanuel Macron elnök egyenesen azt üzente, hogy a G20 csoportnak világosan meg kell fogalmaznia a tálibok elismerésének szigorú feltételeit. Egy volt afgán kormánytisztviselő pedig kijelentette: az, hogy egy külföldi kormány elismerje a tálibokat, ellenkezik a diplomáciai normákkal.
– Hogy jön egy terrorista csoport ahhoz, hogy bárkit is biztosítson bármiről?
– tette fel a költői kérdést.
Borítókép: Amír Hán Muttaki, az új, tálib vezetésű afgán kormány külügyminisztere sajtóértekezletet tart Kabulban 2021. szeptember 14-én
Fotó: MTI/EPA
